Kadmium

Szemcsés, halványszürke színű, puha, nyújtható nehézfém. Elsősorban kéntartalmú ércekben, cinkkel és ólommal együtt lelhető fel, fém formájában csupán néhány lelőhelye ismert. A környezetbe jutó kadmiumnak a természetes forrásokon túl a fosszilis tüzelőanyagok égetése, a foszfát műtrágyák, a vas, acél és egyéb fémek gyártása, a kommunális hulladékok égetése és a cementgyártás a forrása. A legveszélyesebb expozíció, ha a kadmiumot tartalmazó fém hegesztése vagy olvasztása során keletkező füstöt vagy port belélegezzük. A dohányzás növeli a kadmiumkitettséget. A kadmiumot és legtöbb vegyületét minden nemzetközi szervezet rákkeltő anyagként sorolja be. Mérgező hatással van a vesére, a májra, a csontokra és a herékre, és megzavarja a hormonális és az immunrendszer, valamint a szív- és érrendszer működését. A szervezetbe kerülve helyettesíti az esszenciális cinket, ám toxikus hatása miatt a cink helyébe beépülve súlyos károsodásokat okoz. A kadmium emellett felhalmozódik az emberi és állati szervezetben, így krónikusan toxikussá válik.

a
Anyag(csoport) neve, CAS szám, kémiai jellege, miből állítják elő

 

Név: Kadmium
Angol név: Cadmium
Vegyjel: Cd
Rendszám: 48
CAS-szám: 7440-43-9
 

R-mondatok:

R 45:             Rákot okozhat (karcinogén hatású lehet).
R 26:             Belélegezve nagyon mérgező (toxikus).
R 48/23/25:  Hosszabb időn át belélegezve és szájon keresztül a szervezetbe jutva mérgező: súlyos egészségkárosodást okozhat.
R 62:             A fogamzóképességre vagy nemzőképességre (fertilitásra) ártalmas lehet.
R 63:             A születendő gyermeket károsíthatja.
R 68:             Maradandó egészségkárosodást okozhat.
R 50/53:        Nagyon mérgező a vízi szervezetekre, a vízi környezetben hosszan tartó károsodást okozhat.

S-mondatok:

 

S 53:             Kerülni kell az expozíciót, használata előtt szerezze be a külön használati utasítást.
S 45:             Baleset vagy rosszullét esetén azonnal orvoshoz kell fordulni. Ha lehetséges, a termékcímkét meg kell mutatni.
S 60:             Az anyagot és/vagy edényzetét veszélyes hulladékként kell ártalmatlanítani.
S 61:             Kerülni kell az anyag környezetbe jutását. Lásd a külön használati utasítást/biztonsági adatlapot.

 

Szemcsés, halványszürke színű, puha, nyújtható nehézfém, mely elsősorban kétvegyértékű kationjával képzett vegyületekben fordul elő. Főbb megjelenési formái a kadmium-acetát (CAS: 543-90-8), kadmium-klorid (CAS: 10108-64-2), kadmium-oxid (CAS: 1306-19-0), kadmium-szulfát (CAS: 10124-36-4) és a kadmium-szulfid (CAS:1306-23-6) [1]. Elsősorban kéntartalmú ércekben, cinkkel és ólommal együtt lelhető fel, fém formájában csupán néhány lelőhelye ismert. Az egyetlen kadmium ásvány a greenockit (CdS) [2].
 

b
Mire használják, miért és hol található meg közvetlen környezetünkben

A környezetbe jutó kadmiumnak a természetes forrásokon túl (kőzetekből kioldódó, ill. erdőtüzek és vulkáni tevékenység eredetű) a fosszilis tüzelőanyagok égetése, a foszfát műtrágyák, a vas, acél és egyéb fémek gyártása, a kommunális hulladékok égetése és a cementgyártás a forrása [3].

Az ipar 16,9 millió tonna kadmiumot használ fel évente (2003), melynek 78%-át, sőt egyes adatok szerint 86%-át nikkel-kadmium akkumulátorok (tölthető elemek) gyártásához [4] használják: egyetlen AA-típusú Ni-Cd (nikkel-kadmium) elem körülbelül 4 g kadmiumot tartalmaz [5]. Az EU 2004-ben betiltotta a kadmium használatát a legtöbb elektronikai eszközben. További alkalmazásai: vas- és acéltermékek előállításához, festékek színezőanyagaként, korrózióálló bevonatok készítéséhez, vezetékek gyártásához, könnyen olvadó ötvözetek előállítására, a napelem gyártásban (tellúrral ötvözve) és műanyagok stabilizálására használják [6].

A világméretű kadmiumfelhasználás kb. 10%-a másodlagos forrásokból származik, leginkább a vas és acél fémhulladékok újrahasznosításakor keletkező porból. Az Egyesült Államok Környezetvédelmi Hivatalának (US EPA) becslése szerint évi 1 tonna kadmiumpor kerül a légkörbe [5]. A kadmium bányászati tevékenység és a kohászat mellékterméke is lehet: cink kivonása során és kisebb mértékben ólom és réz kinyerésekor keletkezik [7].

c
Hogyan jut be szervezetünkbe

A legveszélyesebb expozíció, ha a kadmiumot tartalmazó fém hegesztése vagy olvasztása során keletkező füstöt vagy port lélegzünk be. Ilyen kitettség nem megfelelően védett munkahelyen fordulhat elő. Kadmiummal tehát elsősorban munkahelyi környezetben, vagy élelmiszerben, ivóvízben, kiülepedő kadmiumporok belégzésével, kadmiumsók, -porok lenyelésével, ill. kadmiumtartalmú termékekkel érintkezve találkozhatunk. A nemdohányzó lakosság körében, nem ipari területeken az orális expozíció mértéke 10-25 μg/fő [8]. A dohányzás növeli a kadmiumkitettséget, napi 20 cigaretta elszívásával átlagosan napi 2-4 μg kadmium vihető be a szervezetbe [9].

Az élelmiszerrel bevihető átlagos napi kadmiummennyiség holland vizsgálatok alapján 20 μg/fő [8]. A gyümölcsökben, húsokban, zöldségekben a kadmium jellemzően nem éri el a 10 μg/kg értéket, szennyezett területen termesztett élelmiszer-növényekben, vagy a szennyezett takarmányt fogyasztó állatok húsában azonban nagyobb koncentráció mérhető. Olajos magvakban, kiemelten napraforgóban és tengeri élőlényekben a kadmium felhalmozódik: gabonafélékben 25 μg/kg, halakban 20 μg/kg, kagylókban akár 200–1000 μg/kg nedves tömegre vonatkoztatott érték tapasztalható [10].

Az ivóvíz kadmiumszennyezettsége leggyakrabban a nem vegytiszta cinkkel galvanizált csővezetékekből, ill. a kadmiumtartalmú forrasztásokból, vízmelegítőkből, vízhűtőkből és csapokból származhat, ám csupán az esetek 1%-ában ér el kimutatható (0,1-0,2 μg/l) koncentrációt [9]. A lágy, vagy alacsony pH-értékkel jellemezhető vizű területeken az intenzívebb korrózió révén azonban a vezetékes ivóvíz kadmiumszintje akár az 1-26 μg/l-t is elérheti [11, 12].

d
Milyen egészségkárosító hatásokkal rendelkezik, milyen adatok vannak erre

A kadmiumot és legtöbb vegyületét minden nemzetközi szervezet rákkeltő anyagként sorolja be. Mérgező hatással van a vesére, a májra, a csontokra és a herékre és megzavarja a hormonális és az immunrendszer, valamint a szív és érrendszer működését [13]. A kadmium a szervezetbe kerülve helyettesíti az esszenciális cinket, ám toxikus hatása miatt a cink helyébe beépülve súlyos károsodásokat okoz. A kadmium emellett felhalmozódik az emberi és állati szervezetben, így krónikusan toxikussá válik.

A kadmium megállapított referencia dózisa ivóvíz esetén 0,0005 mg/kg/nap, élelmiszerrel bejutva 0,001 mg/kg/nap [14]. Nagyobb mennyiség belélegzésekor a légutak irritációja, krónikus hörghurut, fáradtság, légzési nehézségek és fejfájás jelentkezhet [15], 40-50 mg/m3 koncentrációban pedig már 1 óra elteltével végzetes hatású lehet [16-19]. Lenyelés esetén a káros egészségügyi hatások jóval mérsékeltebbek, mint belégzés útján, mert a kadmium hányási ingerrel jár, így a szervezet nem tartja vissza. Szájon át bejuttatva 10-20 mg szilárd kadmiumsó képes mérgezéses tüneteket kiváltani, a halálos dózis ilyen típusú kitettség esetén több száz milligramm [20].

Krónikus kadmiumgőz vagy -por kitettség esetén tüdőtágulat, légcsőhurut, vesekárosodás alakulhat ki, kis molekulatömegű fehérjék jelennek meg a vizeletben, és mindez Fanconi-szindrómához vezethet. További tünetei: légszomj, vérszegénység, szaglóérzék elvesztése (anosmia), krónikus orrnyálkahártya-gyulladás és a fogak sárga elszíneződése [21, 22].

A kadmium képes a csontokban akkumulálódni, krónikus kitettség esetében pedig a vesekárosodás következtében fellépő kalcium- és foszfor-anyagcserezavar csontlágyuláshoz, csontritkuláshoz vezethet [23]. A részleges csonttörések és a patológiás törések, melyeket a vázrendszer deformációja követ, károsan hatnak a keringési rendszerre is. A krónikus kadmiummérgezés jellegzetes példája az Itai-itai kór, mely a fájdalmat kifejező japán „itai” szóról kapta elnevezését. Első leírása japán nők esetét ismerteti, akik egész életük során túlzott mértékű (150–250 μg) kadmiumkitettség alanyai voltak, mivel lakhelyük környezetében kadmiummal szennyezett volt az élelmiszer [24, 25]. A megbetegedés tünetei: csontritkulás, csontlágyulás, rendellenes veseműködés, melyet gyakran vérszegénység, alacsony vérnyomás kísér [26, 27]. Jellemző, hogy a vizeletben mérhető átlagos kadmiumkoncentráció 20-30 μg 1 g kreatininre vonatkoztatva [28].

A kadmiumionos formája károsíthatja a DNS-t, a különböző típusú eukarióta sejteket, beleértve az emberi sejteket is [29, 30]. Az IARC állásfoglalása szerint elegendő bizonyíték áll rendelkezésre a kadmium és vegyületei rákkeltő (elsősorban tüdőrákot indukáló) hatásáról emberben és kísérleti állatokon egyaránt; a kadmium fémre azonban nincs elegendő adat ennek megállapításához [29]. Az Egyesült Államok Környezetvédelmi Hivatala szerint a kadmium emberben csupán feltehetően rákkeltő [31].

A kadmium humán teratogén hatására nézve nincs bizonyíték, a foglalkozás körében kadmiumnak kitett nők esetében születési rendellenességek, ill. az utód károsodása nem volt tapasztalható. A vizeletben megemelkedett kadmiumkoncentrációt mutató japán nők körében ugyanakkor nőtt a koraszülés aránya és a született gyermekek súlya elmaradt a normál értéktől, bár ezt más tanulmányok nem igazolták [32, 33]. Állatokban azonban bizonyított, hogy a kadmium átjut a placentán és nagy dózisban, parenterális úton (a gyomor-bél rendszert elkerülve) adagolva a korai vemhesség szakaszában születési rendellenességekhez, kései szakaszában pedig a placenta károsodásához, ill. a magzat elvesztéséhez vezethet [34].

e
Milyen környezeti kockázatokat hordoz

A mezőgazdasági forrásokat tekintve a növényvédő szerek, a foszfáttartalmú műtrágyák, az istállótrágyák és a szennyvíziszapok jelentik a legnagyobb, jelentős területet érintő (diffúz) kadmiumszennyezést [34]. Tetemes emissziót jelent a fosszilis tüzelőanyagok égetése, a vas, acél és egyéb fémek gyártása, a kommunális hulladékok égetése, a cementgyártás, valamint a közlekedés is: a gumiabroncsok kopása, ill. a dízelolaj égése. A földtani közegbe kerülve a kadmium a talaj részecskéihez erősen kötődik, nem bomlik le és a felső szántott rétegben feldúsulhat. Vízoldhatósága nagymértékben függ a környezet savas jellegétől: a pH-érték csökkenésével a szuszpendált, vagy csapadék formájában jelenlévő kadmium visszaoldódhat [9].

A kadmiumnak nincs esszenciális szerepe magasabb rendű élőlények működésében. A legtöbb növénynek igen nagy a kadmium toleranciája, ezért a kadmium – anélkül, hogy a növények láthatóan károsodnának – észrevétlenül bekerülhet a teljes táplálékláncba. Az emberi és állati szervezetben a kadmium egyaránt felhalmozódik.
Németországi és holland mérések alapján a levegőben mérhető évi átlagos koncentráció (mely döntően kadmium-oxid) az 1980-as években 0,7-3 ng/m3-t ért el, míg Belgium iparosodott területein 10–60 ng/m3 értéket tapasztaltak [9]. A nem szennyezett természetes vizekben mérhető kadmiumkoncentráció általában 1 μg/liter érték alatti, a legnagyobb mért koncentrációja egy vizsgálatsorozat alapján 100 μg/liter volt [36]. A Rajnán és a Dunán mért átlagos szintje 1 μg/liter volt az 1988-as évben [37]. Könnyen mobilizálható, a növények számára könnyen felvehető és szállítható toxikus elem. Az állatok közül elsősorban a vízi szervezetek képesek a környezetükből felvenni és nagymértékben felhalmozni szerveikben, szöveteikben, ezért a kadmium a táplálékláncba kerülve a magasabb rendű szervezeteket is veszélyeztetheti.

Szennyezett földtani közegben egyes növényfajok (pl. havasalji tarsóka, Thlaspi caerulescens) képesek lehetnek hiperakkumulációra, azaz az anygaot a környezetben mérhető koncentrációnál nagyobb arányban felvenni és felhalmozni a szöveteikben. Így e növényfajok alkalmasak lehetnek – a szennyezett terület adott körülmények közötti – kármentesítésre [37].

f
A kitettség és az egészségügyi kockázat mértéke milyen tényleges veszélyforrást jelent a lakosság számára

Az átlagos lakosság körében a dohányzás, ill. a munkahelyi kitettség jelenthet fokozott kadmiumterhelést. Nemdohányzók esetében legjelentősebb forrása az élelmiszer. A belégzés és az ivóvízzel való bevitel kadmiumot használó ipari létesítmények közvetlen környezetén kívül nem jelent kockázatot.

g
Hogyan kerülhetjük el

A kadmiumbevitel csökkentése érdekében célszerű a dohányzás visszaszorítása, zárt térben (pl. autóban, házban) a dohányzás kerülése, munkahelyi expozíció esetében pedig a munkavédelmi előírások betartása, a megfelelő védőfelszerelések viselése. Hal vagy kagyló halászata, fogyasztása előtt tájékozódjunk a helyi halászati szerveknél az adott víztest állapotáról, szennyezettségéről. Javasolható továbbá a veszélyeshulladék-lerakók elkerülése [39], a hulladékégetők helyett a fenntartható hulladékpolitika (megelőzés, újrahasznosítás) ösztönzése.

A kadmium feldúsul tengeri élőlényekben, halakban, ezért például tonhal vagy a tenyésztett kagylók fogyasztása nagyobb kitettséget jelenthet [40].

Egyes régebbi festékek tartalmaznak kadmiumot, ezért régi festékek eltávolításakor különösen elővigyázatosan járjunk el.

h
Léteznek-e kevésbé káros alternatívák, és melyek azok

Számos vizsgálat irányult a kadmium kiváltására a mindennapi használati eszközök előállítása során. Több teszt vizsgálta a cink, ón, nikkel, alumínium, ill. a fém-kerámia típusú anyagokat mint lehetséges helyettesítőket, melyek közül a cink alkalmas helyettesítő lehet a galvanizálás során.

A hulladékégetés kiváltható számos módon, például hulladékmegelőzéssel, újrahasználattal, újrahasznosítással.

A dohányzás visszaszorítása csökkenti a kadmiumkitettséget.

 

i
Vonatkozik-e rá valamilyen jogi szabályozás (betiltás, korlátozás), vagy van-e ilyen folyamatban

Az 1907/2006/EK rendelet (REACH) korlátozza a kadmiumnak és vegyületeinek felhasználását műanyagokban és festékekben, továbbá bizonyos fém árucikkek bevonásához.

Az EU 2004-ben betiltotta a kadmium használatát a legtöbb elektronikai eszközben. A 2002/95/EKRoHS irányelv alapján az újonnan forgalomba hozott elektromos és elektronikus berendezések már nem tartalmazhatnak kadmiumot [41] és a kivételek esetén sem lehet a kadmiumtartalom 0,002% felett. A 91/338/EEK irányelv keretében korlátozzák a kadmium felhasználását pigmentekben, műanyagokban [42].

A csomagolásról és csomagolási hulladékokról szól a 94/62/EK irányelv, melyet a 94/2002. (V. 5.) kormányrendelet vett át a hazai jogba, és négy nehézfémre ad meg határértéket. Higany, ólom, kadmium és króm(VI) összességére állapít meg 100 ppm-s megengedhető maximális értéket.

Az EFSA 2009-ben a kadmium tolerálható heti beviteli mennyiségét (TWI) 2,5 µg/ttkg-ra csökkentette a megismert újabb kockázatok miatt [43].

Magyarországon a 6/2009. (IV. 14.) KvVM–EüM–FVM együttes rendelet határoz meg kadmium esetében szennyezettségi határértéket, mely földtani közegre 1 mg/kg, felszín alatti vízre 5 µg/l. Ugyancsak 5 µg/l az ivóvízben megengedett koncentrációja a 201/2001. (X. 25.) korm. rendelet szerint. A munkahelyi kitettség mértéke nem haladhatja meg az 50 μg/m3koncentrációt [21]. A 76/769/EEC EU irányelv szerint bármely késztermék maximális kadmiumtartalma 100 mg/kg (100 ppm) lehet, míg a 88/378/EEC EU irányelv a maximális mennyiségét 75 ppm-ben határozza meg minden olyan termékben, mely gyermekekkel kerül kapcsolatba.

 

Források

[1] http://education.jlab.org/itselemental/ele048.html
[2] http://www.epa.gov/safewater/pdfs/factsheets/ioc/tech/cadmium.pdf
[3] http://www.cadmium.org/env_exp.html
[4] http://minerals.usgs.gov/minerals/pubs/commodity/cadmium/cadmimyb03.pdf
[5] Cobb, A.B. (2008): Cadmium. The elements. Marshall Cavendish Benchmark, Malaysia, 32 p.
[6] Agency for Toxic Substances and Disease Registry (ATSDR) (1997): „Toxicological profile for Cadmium (Update). ATSDR, Atlanta
[7] http://www.who.int/water_sanitation_health/dwq/chemicals/cadmium.pdf
[8] IARC (1976): IARC Monographs ont he evaluation of carcinogenic risk of chemicals to man. Vol. 11. Cadmium, nickel, some epoxides, miscellaneous industrial chemicals, and general considerations on volatile anaesthetics. Lyon, 39-74. p.
[9] Ros, J.P.M. and Slooff, W. (1987): Integrated criteria document cadmium. Report 758476004. National Institute for Public Health and Environment (RIVM), Bilthoven, The Netherlands.
[10] Galal-Gorchev, H. (1991): Dietary intake of pesticide residues, cadmium, mercury, and lead. Food Additives and Contaminants, 8: 793-806.
[11] Friberg, L.; Nordberg, G.F.; Vouk, V.B. (eds.) (1986): Handbook on the toxicology of metals. 2nd ed., vol. 2, pp. 387-445. Elsevier, Amsterdam.
[12] Mustafa, H.T. et al. (1988): Cadmium and zinc concentrations in the potable water of the eastern provinces of Saudi Arabia. Bullentin of Environmental Contamination and Toxicology, 40: 462-467.
[13] http://tudatosvasarlo.hu/cikk/%E2%80%9Eeg-gyertya-eg%E2%80%A6%E2%80%9D
[14] http://www.epa.gov/iris/subst/0141.htm
[15] http://www.hpa.org.uk/web/HPAwebFile/HPAweb_C/1194947386187
[16] Beton, D.C.; Andrews, G.S.; Davies, H.J.; Howels, L.; Smith, G.F. (1966): Acute cadmium fume poisoning: five cases with one death from renal necrosis. British Journal of Industrial Medicine, 23(4): 282-291.
[17] Barrett, H.M. and Card, B.Y. (1947): Studies on the toxicity of inhaled cadmium. II. The acute lethal dose of cadmium oxide for man. J Ind Hyg Toxicol 29(5): 286-293.
[18] Bulmer, F.M.R.; Rothwell, N.F.; Frankish, E.R. (1938): Industrial cadmium poisoning, a report of fifteen cases, including two deaths. Canadian Journal of Public Health 29: 19-26.
[19] Reinl, W. (1961): [On mass poisoning with cadmium oxide smoke]. Archiv für Toxikologie, 19: 152-157.
[20] Gosselin, R.E.; Smith, R.P.; Hodge, H.C. (1984): Clinical Toxicology of Commercial Products. 5th ed. Williams and Wilkins, Baltimore p. III-78
[21] Engvall, J.; Perk, J. (1985): Prevelence of hypertension among cadmium-exposed workers. Archives of Environmental Health 40(3): 185-190
[22] EPA (1981): Health Assessment Document: Cadmium p.1-11. EPA-600/8-81-023
[23] Agency for Toxic Substances and Disease Registry (ATSDR) (1999): Toxicological profile for cadmium. Atlanta, GA: U.S. Department of Health and Human Services, Public Health Service.
[24] Ikeda, M.; Zhang, Z-W.; Mooon, C.S.; Shimbo, S.; Watanabe, T.; Nakatuka, H.; Matsuda-Inoguchi, N.; Higashikawa, K. (2000): Possible effects of environmental cadmium exposure on kidney function in the Japanese population. International Archives of Occupati
[25] Watanabe, T.; Zhang, Z.W.; Moon, C.S.; Shimbo, S.; Nakatsuka, H.; Matsuda-Inoguchi, N.; Hogashikawa, K. and Ikeda, M. (2000): Cadmium exposure of women in general populations in Japan during 1991–1997 compared with 1997–1981. International Archives of Occ
[26] Alfvén, T.; Elinder, C-G.; Hellström, L.; Lagarde, F.; Järup, L (2002): Cadmium exposure and distal forearm fractures. Journal of Bone and Mineral Research, 19(6): 900-905.
[27] Nogawa, K; Kobayashi, E.; Okubo, Y.; Suwazono, Y. (20049: Environmental cadmium exposure, adverse effects and preventive measures in Japan. BioMetals, 17: 581–587.
[28] Ezaki, T.; Tsukhara, T.; Moriguchi, J.; Furuki, K.; Fukui, K.; Fukui, Y.; Ukai, H.; Okamoto, S.; Sakurai, H.; Honda, S.; Ikeda, M. (2003): No clear-cut evidence for cadmium-induced renal tubular dysfunction among over 10,000 women in the Japanese general
[29] Depault, F.; Cojocaru, M.; Fortin, F.; Chakrabarti, S.; Lemieux, N. (2005): Genotoxic effects of chromium (VI) and cadmium (II) in human blood lymphocytes using the electron microscopy in situ end-labeling (EM-ISEL) assay. Toxicology in vitro, 20: 513-518
[30] http://ntp.niehs.nih.gov/ntp/roc/eleventh/profiles/s028cadm.pdf
[31] U.S. Environmental Protection Agency. Integrated Risk Information System (IRIS) on Cadmium. National Center for Environmental Assessment, Office of Research and Development, Washington, DC. 1999. http://www.epa.gov/iris/subst/0141.htm
[32] Nishijo, M.; Nakagawa, H.; Honda, R.; Tanebe, K.; Saito, S.; Teranishi, H.; Tawara, K.; Wong, O. (2002): Effects of maternal exposure to cadmium on pregnancy outcome and breast milk. Occupational and Environmental Medicine, 59: 394-397.
[33] Zhang, Y.L.; Zhao, Y.C.; Wang, J.X.; Zhu, H.D.; Liu, Q.F.; Fan, Y.G.; Wang, N.F.; Zhao, J.H.; Liu, H.S.; Ou-Yang, L.; Liu, A.P.; Fan. T.Q. (2004): Effect of environmental exposure to cadmium on pregnancy outcome and fetal growth: a study on healthy pregna
[34] http://www.atsdr.cdc.gov/csem/cadmium/cdchronic_effects.html#itai
[35] http://toxnet.nlm.nih.gov/cgi-bin/sis/search/r?dbs%20hsdb%3A%40term%20%40rn%2074...
[36] WHO/UNEP (1989): GEMS – Global fresh water quality. Published on behalf of the World Health Organization/United Nations Environment Programme. Oxford, Blackwell Reference.
[37] ARW (1988): 45. Jahresbericht 1988. [45th Annual Report, 1988]. Düsseldorf, Arbeitsgemeinschaft, Rhein-Wasserwerke e. V. [38] Simon László (2004): Fitoremediáció (Környezetvédelmi füzetek, BMKE Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár, Budapest)
[38] http://www.atsdr.cdc.gov/toxprofiles/tp5-c1-b.pdf
[39] http://www.avianweb.com/fish.html
[40] http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ%3AL%3A2006%3A283%3A0048...
[41] http://ec.europa.eu/environment/waste/rohs_consult.htm
[42] http://www.efsa.europa.eu/en/press/news/contam090320.htm

j
Rákkeltő besorolások

Group B1 carcinogen

EU szabályozás

1907/2006/EK (REACH)
94/62/EK
91/338/EEK
2002/95/EK
333/2007/EK
2002/32/EK – mód.:
2005/87/EK
2001/22/EK – mód.:
2005/4/EK
1999/51/EK

SVHC lista

-

Group A (munkahelyi és környezeti egyaránt)

UNEP PIC

-

USA TRI fejlődési vagy reprotoxikus, vagy

európai PRTR-E-PER**

0,1% de minimis cc.
Stockholm POP -

SIN lista

kadmium-fluorid; kadmium-klorid; kadmium-szulfát; tetraetil-ólom; kadmium-oxid
CMR

ETUC lista

kadmium-nitrát; kadmium-klorid; kadmium-oxid; kadmium-szulfát; kadmium-nitrát;
rákkeltő
Tudományoos információ -

 

Endokrin Diszraptor:
EU-s lista, EPA Illionois, Colborn lista, Keith lista
EU lista: -
EPA lista: ?
Colborn lista +
Keith lista +

*The International Agency for Research on Cancer (IARC) is part of the World Health Organization. IARC's mission is to coordinate and conduct research on the causes of human cancer, the mechanisms of carcinogenesis, and to develop scientific strategies for cancer prevention and control. The Agency is involved in both epidemiological and laboratory research and disseminates scientific information.

** 194/2007. (VII. 25.) Korm. rendelet az Európai Szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási Nyilvántartás létrehozásáról, valamint a 91/689/EGK és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló 166/2006/EK Európai Parlamenti és Tanácsi rendelethez (E-PRTR) kapcsolódó kormányrendeletek módosításáról

*The International Agency for Research on Cancer (IARC) is part of the World Health Organization. IARC's mission is to coordinate and conduct research on the causes of human cancer, the mechanisms of carcinogenesis, and to develop scientific strategies for cancer prevention and control. The Agency is involved in both epidemiological and laboratory research and disseminates scientific information.

**194/2007. (VII. 25.) korm. rendelet az Európai Szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási Nyilvántartás létrehozásáról, valamint a 91/689/EGK és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló 166/2006/EK Európai Parlamenti és Tanácsi rendelethez (E-PRTR) kapcsolódó kormányrendeletek módosításáról

http://echa.europa.eu/chem_data/authorisation_process/candidate_list_table_en.asp
http://www.chemtrack.org/White/CMR.pdf
http://www.atsdr.cdc.gov/
http://www.carexcanada.ca/en/carcinogen_profiles_and_estimates/
http://www.mindfully.org/Pesticide/Banned-Severely-Restricted-EPA.htm
http://www.chem.unep.ch/pops/alts02.html
http://w3.chemsec.org/
http://www.etuc.org/a/7479
EDC-hez: http://www.womenlivingnaturally.com/articlepage.php?id=164
Keith-lista: http://media.iupac.org/publications/pac/1998/pdf/7012x2319.pdf
Colborn-lista: http://www.ourstolenfuture.org/basics/chemlist.htm
EU-lista: http://ec.europa.eu/environment/docum/pdf/bkh_annex_01.pdf

k
Környezeti hatások

Környezeti elem

Koncentráció

Mértékegység

Hivatkozás

Légszennyezettség egészségügyi határértéke

-

24 órás  (μg/m3)

4/2011. (I. 14.) VM rendelet a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről

Légszennyezettség egészségügyi határértéke

0,005

éves (μg/m3)

4/2011. (I. 14.) VM rendelet a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről

Szennyezettségi határérték földtani közegre

1

mg/kg

6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről

Szennyezettségi határérték felszín alatti vízre

5

μg/l

6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről

Felszíni vízminőséget érintő elsőbbségi anyag

igen

 

220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól

Munkaegészségügyi   határérték eltűrt maximális koncentráció (MK) Kadmium és szervetlen vegyületei CdF2, CdCl2, Cd0 kivételével (Cd-ra számolva)

MK: 0,015

mg/m3

Munkahelyek kémiai biztonságáról 25/2000. (IX. 30.) EüM-SzCsM együttes rendelet

 

Az infolapot összeállította

Hermán Boglárka, Kaszab Edit, Németh Mária


Vissza a tetejére