Klórpirifosz

Szélesspektrumú rovarirtó, amely kontakt- illetve gyomorméregként fejti ki hatását. Eredetileg szúnyogirtóként használták, ma már nincs ilyen használatban. Hatékony földigiliszták, a kukoricabogár, csótányok, hernyók, bolhák, bogarak, legyek, termeszek, tűzhangyák, és a tetvek ellenivédekezésben. Rovarölőként használják gabona, gyapot, szántóföldek, dió, zöldség és gyümölcsök, valamint pázsit és dísznövények permetezéséhez. A klórpirifosz egy ideg toxin, mely hozzájárul a károsítja az magzatok, csecsemők agyi, idegrendszeri fejlődését, visszafordíthatatlan mentális károkhoz vezet.

 

a
Anyag(csoport) neve, CAS szám, kémiai jellege, miből állítják elő

Név: Klórpirifosz

Angol név: Chlorpyrifos

Képlete: C9H11Cl3NO3PS

CAS szám: 2921-88-2

 

R - mondat(ok)

R25 Lenyelve mérgező (toxikus).
R50/53 Nagyon mérgező a vízi szervezetekre, a vízi környezetben hosszan tartó károsodást okozhat.

S-mondat(ok)

S45 Baleset vagy rosszullét esetén azonnal orvoshoz kell fordulni. Ha lehetséges, a címkét meg kell mutatni.
S60 Az anyagot és/vagy edényzetét veszélyes hulladékként kell ártalmatlanítani.
S61 Kerülni kell az anyag környezetbe jutását. Lásd a külön használati utasítást/biztonsági adatlapot.

 

Elérhetőgranulátum, nedvesíthető por formájában. Színe a borostyántól a fehérig változik, kristályos, szilárd anyag, enyhén kénes szagú. [1] A klórpirifoszt 3,5,6-trikloró-2-piridinol és dietil-tiofoszforil-klorid reakciójából gyártják.

b
Mire használják, miért és hol található meg közvetlen környezetünkben

Klórpirifoszegy széles spektrumú szervesfoszfát rovarirtó, amely kontakt- illetve gyomorméregként fejti ki hatását. Eredetileg szúnyogirtóként használták, ma már nem lehet biocidként alkalmazni az EU-ban, ám a mezőgazdaságban még alkalmazható. Klórpirifosz hatékony a kukoricabogár, csótányok, hernyók, bolhák, bogarak, legyek, termeszek, tűzhangyák, és a tetvek ellenivédekezésben. Rovarölőként használják gabona, gyapot, szántóföldek, dió, zöldség és gyümölcsök, valamint pázsit és dísznövények permetezéséhez. A nyilvántartás szerinttovábbi közvetlen felhasználása méga juh- és pulykák ólának, és az istállók kezelése, kutyaól, a lakások, gazdasági épületek, tároló rekeszek, és kereskedelmi létesítmények rovarírtása[2].

c
Hogyan jut be szervezetünkbe

A klórpirifoszjelen van, az élelmiszerben, a vízben, a levegőben és a szövetekben[3]. A hazánkban forgalmazott élelmiszerek gyakori szennyezője a klórpirifosz[4], így jellemzően szennyezett élelmiszerek elfogyasztásával kerülhet a szervezetünkbe. 2008-ban a 8. leggyakrabban talált szermaradék volt Magyarországon[5].

A szerves foszfátok nagy része, mivel kontaktméreg, a bőrön keresztül felszívódva kerül a szervezetbe, mindezek ellenére az emberre vonatkozó tanulmányok a klórpirifosz bőrön keresztüli felszívódását korlátozott mértékűnek tekintik[6]. Azon területeken, épületekben ahol ezzel végezték a rovarirtást belélegezve juthat a szervezetbe. Lenyelve is a szervezetbe juthat, olyan élelmiszerekkel, amelyek előállítása során klórpirifoszt alkalmaztak[7].

 

d
Milyen egészségkárosító hatásokkal rendelkezik, milyen adatok vannak erre

A klórpirifoszidegméreg, károsítja a magzatok, csecsemők idegrendszeri fejlődését és, visszafordíthatatlan mentális károkhoz vezethet,. A klórpirifosz megcélozza a sejtek jelátviteli rendszerét, ami szabályozza az idegsejtek reprodukcióját és differenciálódását, és a sejtek károsodásához vezet a még kifejletlen agyban[8]. Kutatások szerint már igen alacsony koncentrációban is kifejti károsító hatását[9]. A magzatok mellett az újszülöttek is fokozottan érzékenyek az alacsony koncentrációjú klórpirifosz kitettségre. Új kutatások szerint még 7 éves gyermekeknél is előfordul idegrendszeri károsodás[10].

Több kutatás is ismert, hogy a klórpirifosz kitettség olyan fejlődési rendellenességekkel, mint az ADHD, azaz afigyelemhiányos hiperaktivitás-zavar is összefüggésbe hozható[11]. Egy 2010-es vizsgálat szerint miden 10-szeres szerves foszforsav-észter bomlástermék koncentrációnövekedés a vizeletben 55-72%-al növeli gyermeknél az ADHD kialakulásának az esélyét[12].

A klórpirifosz emellett több kutatás szerint is károsítja a hormonrendszert – endokrin diszraptor – valamint kolinészteráz enzimet bénító anyag[13].

A klórpirifosz mérgezés a központi idegrendszerre, a szív és érrendszerre, illetve a légzőszervekre lehet hatással. A kórpirifosz akut hatásaként zsibbadás, bizsergés, koordinációs zavarok, fejfájás, szédülés, remegés, hányás, hasi görcsök, izzadás, homályos látás, nehézlégzés, hipoventilláció (azaz a nem megfelelő mértékű légzés), lassú szívverés. Magasabb dózisú kitettség eszméletlenséget, izomgörcsöket majd halált okozhat. A mérgezés sokszor nem okoz azonnali tüneteket, csak 1-4 héttel a kitettség után jelentkeznek. Ezekben az esetekben zsibbadás, bizsergés, gyengeség, az alsó végtagok görcsei, koordinációs zavarok léphetnek fel. A javulás sokszor csak hónapok, évek után érzékelhető, bár maradandó károsodás is lehetséges[14].

A krónikus kitettség során sok esetben az akut hatás késleltetett jelei mutatkoznak. A klórpirifosznak rendszeresen kitett munkások körében romlott memóriáról és koncentrációs képességről, rossz tájékozódó képességről, depresszióról zavartságról, fejfájásról, beszédnehézségekről, késleltetett reakcióidőről, rémálmokról, alvajárásról, álmosságról vagy éppen álmatlanságról számoltak be. Influenzaszerű tünetekről is beszámoltak, amik fejfájással, hányással, gyengeséggel, étvágytalansággal, szorongással járt együtt[15].

Nincs bizonyíték arra, hogy a klórpirifosz káros hatással lenne a reprodukcióra, vagy teratogén, mutagén, karcinogén lenne[16].

A klórpirifosz lenyelés után a gyomor-bél rendszeren keresztül, belélegzés során a tüdőn keresztül, vagy bőrön felszívódva (kisebb jelentőségű) gyorsan a véráramba kerül. Emberekben a klórpirifosz és annak elsődleges metabolitjai gyorsan eliminálódnak. Egy egyszeri lenyelés után a felezési ideje a vérben mindösszesen 1 nap. A klórpirifosz főleg a vesén keresztül ürül, 90% a vizelettel, 10 % a széklettel távozik. Állatokban is gyorsan detoxifikálódik. A klórpirifosz elsődleges bomlásterméke a 3,5,6-triklór-2-pyridinol (TCP), nem gátolja a kolinészteráz működést, és nem mutagén[17].

A legújabb szakirodalmi adatok csak növelik az aggodalmat a klórpirifosz negatív hatásaival kapcsolatban. A klórpirifosz fejlődésiés lehetséges hormonháztartást zavaró hatásait is kimutatták, békákon..

Kutatások szerint más növényvédőszerek, például az Európában már nem használható atrazin jelenlétében nagyobb mértékben káros az egészségre[18]. Az USA EPA lehetséges humán karcinogénként tartja számon[19].

Vannak adatok arra vontkozóan, hogy klórpiirifos ecpozíció és a tüdőrák között összefügés állhat fen, ami további vizsgálaokat igényel[20].

A felmerülő egészségügyi kockázatok miatt 13 ezer lakos és szervezet közös levelet küldött[21]2010-ben az US EPA-nak  kérve a klórpirifosz Egyesült Államokbeli betiltását.

e
Milyen környezeti kockázatokat hordoz

A klórpirifosza környezetbe kerül a termény a gyepek permetezése, vagy a háztartásokban vagy más épületekben való közvetlen alkalmazása (termeszek, bolhák, csótányok ellen) révén, illetve párolgás, kiömlés útján, és a klórpirifoszos hulladékkal[22].

Az elsődlegeskörnyezetvédelmi aggályok 1999-es és 2000-es ökológiai kockázatelemzésben merültek fel, mely szerint akut és krónikus kockázatot jelent a madarakra, emlősökre, szárazföldi gerinctelenekre, halakra, és vízi gerinctelenekre[23].

A klórpirifosz toxicitása a madaraknál a mérsékelttől a nagyon toxikus tartományig mozog. Hatására a vadkacsák jelentősen kevesebb tojást raktak, a tyúkoknál viszont nem tapasztaltak hasonló hatást. A klórpirifosz igen mérgező az édesvízi és tengeri halakra, vízi gerinctelen élőlényekre. A klórpirifosz vízi és mezőgazdasági alkalmazása mind a vadvilágra, mind a méhekre nézve jelentős veszélyforrást hordoz[24].

A klórpirifosz a talajban mérsékelten perzisztens, felezési ideje 60–120 nap, de talajtípustól és időjárástól függően akár két héttől egy évig is eltarthat. Magas pH mellett gyorsabban bomlik. A klórpirifosz erősen kötődik a talajrészecskékhez és nem oldódik vízben, ezért nem mobilis a talajban, illetve nem jellemző a kimosódás a talajvízbe. A klórpirifosz bomlásterméke a TCP kevésbé kötődik a talajrészecskékhez, illetve mérsékelten mobilis és perzisztens a talajban[25].

A klórpirifosz mennyisége és perzisztenciája a vízben a vegyület megjelenési formájától függ. Például a klórpirifosz koncentráció a vizekben megnő, ha emulzióra képes vagy nedvesedő por formájában jut a vízbe. A koncentráció viszont gyorsan csökken mivel kötődik az üledékhez és a szuszpendált szerves anyagokhoz. A klórpirifosz koncentráció nem emelkedik a vizekben olyan hamar, de tovább megmarad, ha granulátum vagy szabályozott hatóanyag-leadású szerek formájában jut a vizekben. A vizekből elsősorban kipárolgással távozik. Kipárolgással mesterséges tavakban a felezési idő 3,5–20 nap volt. Napfény hatására 3-4 hét a felezési ideje, átalakulása más természetes vegyületévé lassú. Kutatók megállapítása szerint vizekben instabil, a hidrolízise hőmérsékletfüggő, ami harmadával csökken 10°C-ként. A talajhoz hasonlóan a lúgos vízben gyorsul a bomlás. Felezési ideje például 25°C pH 7 mellett 35-78 nap[26].

A klórpirifosz mérgező néhány növény, például a saláta esetében, illetve a szermaradék 10-14 napig is a növény felületén kimutatható. Ismeretes olyan adat, hogy ez a növényvédőszer, illetve a talajban lévő bomlástermékei a terményben akkumulálódhat[27].

AzEPA egyik információs rendszerének (EIIS - Ecological Incident Information System), előzetes felülvizsgálata azt jelzi, hogy 1974 és 2005 között, összesen 278 bejelentett ökológiai incidens történt, amely a klórpirifosz használatával kapcsolatos. Klórpirifoszt jelölték meg, mint "valószínű" vagy "nagyon valószínű" okozója 108 (a bejelentett 121) káros vízi eseményeknek (pl. halak elpusztulása) és 79 (a bejelentett 107) szárazföldi esetnek, amely következtében sok madár és mézelő méh elpusztult[28].

 

f
A kitettség és az egészségügyi kockázat mértéke milyen tényleges veszélyforrást jelent a lakosság számára

Az amerikai Betegség Felügyeleti és Megelőzési Központ (CDC, Centers for Disease Control and Prevention) a vizsgált személyek 91-nak a vizeletéből kimutatható volt TCPy, a klórpirifosz bomlási terméke.[29]

Bár a háztartási termékekben már betiltották a klórpirifosz forgalmazását, az ezzel permetezett terményekről vagy területekről, a szervezetbe juthat[30].

2007-benaz USA-ban, az érdekképviseleti csoportok, például a mezőgazdasági dolgozók, együtt nyújtott be pert az EPA ellen. A kereset célja volt, hogy ne engedélyezzék a klórpirifosz használatát a mezőgazdaságban sem, mert veszélyezteti a gazdálkodók egészségét, azonban a mai napig, a klórpirifosz alkalmazása engedélyezett[31].

A klórpirifosz kimutatására alkalmas az acetilkolinészteráz enzim aktivitásának mérése. Amennyiben a vizeletvizsgálat során a klórpirifosz bomlástermékeit kimutatják, a kitettségre következtethetünk[32].

 

g
Hogyan kerülhetjük el

Érdemes a klórpirifosszal kezelt területeket, legyen az mezőgazdasági terület vagy zárt tér, elkerülni. A zárt terekben való alkalmazása után alaposan ki kell szellőztetni. A gyümölcsök, zöldségek fogyasztása során azok alapos mosása elengedhetetlen, célszerű azokat meghámozva fogyasztani; vagy ellenőrzött ökológiai gazdálkodásból beszerezni.

A Dél Európából illetve a mediterrán térség országaiból jövő termékekben gyakran mutatnak ki klórpirifoszt. Javasolt fenntarthatósági szempontból hazai idény zöldség és gyümölcs termékeket fogyasztani. Az idény terményeknek várhatóan alacsonyabb a vegyszer szennyezettsége, mint a primőr, melegházi termékeknek.

A hulladékká vált klórpirifosz készítmény szennyvíztisztító telepre történő ellenőrzött kibocsátásával ártalmatlanítható. Más lehetséges ártalmatlanítási módok a füstgáz utóégetővel ellátott égetőműben ellenőrzött elégetés, vagy engedéllyel rendelkező telepnek történő átadás. Ne szennyezzük az anyag ártalmatlanítása során a vizeket, élelmiszert, takarmányt vagy vetőmagokat. A tárolóedényt háromszorosan (vagy ezzel egyenértékűen) kell kiöblíteni, és át kell adni újrafeldolgozásra vagy újrahasznosításra. Alternatív megoldásként a csomagolóanyagot fel kell szúrni, hogy más felhasználásra alkalmatlanná váljon, majd veszélyes hulladéklerakóban le lehet rakni. A hulladék és a csomagolóanyag ártalmatlanítása során mindig be kell tartani minden helyi előírást[33].

h
Léteznek-e kevésbé káros alternatívák, és melyek azok

A rovarok elleni küzdelemben a klórpirifosznak több kémiai és nem kémiai alternatívája létezik[34].

Több modern piretroid a jelenlegi tudásunk szerint kevésbé káros. A nem-toxikus vegyszerek közül a szilika aerogélek és a bio-peszticidek is megfelelő alternatívát nyújtanak. A Beyon Pesticides kezdeményezés számos klórpirifosz alternatívát gyűjtött össze[35]

Remélhetőleg a piaci szereplők mihamarabb bevezetik a magyar piacra a hatékony biológiai módszereket és kevésbé káros vegyi rovarirtó szereket is. Fontos a kártevők elleni védekezés, de az elavult káros szerek helyett léteznek sokkal kevésbé veszélyes alternatívák is. Ezért ha rovarirtó szer vásárlása mellett döntünk, tájékozódjunk a veszélyes hatóanyagokról, ellenőrizzük a kiválasztott terméket[36].

 

i
Vonatkozik-e rá valamilyen jogi szabályozás (betiltás, korlátozás), vagy van-e ilyen folyamatban

A klórpirifosz napjainkban 88 országban 250 különféle termék formájában kerül a piacra, és mintegy 140 károsító rovarfaj ellen 50 különféle mezőgazdasági kultúrában használják. A klórpirifosz az Európai Közösségben használt hatóanyagok felülvizsgálata során pozitív listára került (05/72 EC)[37]. Európában a 2005/72/EK jogszabály alapján használható a mezőgazdaságban növényvédő szerként[38]. A klórpirifoszra érvényes határértékeket (MRL élelmiszerekben a 2008/17/EK döntés tartalmazza[39].

Az EPA javaslata alapján gyermekek esetében a 0,03 mg/l koncentrációt meghaladó szennyezettségű ivóvíz nem ajánlott.

Az Élelmiszer és Gyógyszeráru Igazgatás (Food and Drug Administration - FDA) a mezőgazdasági termények esetében elfogadható klórpirifosz koncentrációt az élelmiszerekre vetített 0,05-15 μg/ kg-ban állapította meg.

2008. augusztus 22-étől tilos harminchét darab háztartási rovarirtásra használt készítmény forgalmazása a magyarországi boltokban. Termékek betiltásának oka, hogy az Európai Unió biocid-felülvizsgálati programjában törölt, többnyire klórpirifosz, metomil, alletrin és S-bioalletrin tartalmú hatóanyagokat, amelyek az egészségre káros, veszélyes anyagok. A nyilvántartásból kivont termékek az Európai Unió 2007/565/EK határozatának hatályba lépése után 12 hónappal nem lehetnek forgalomban, a háztartásokban történő felhasználásuk a szavatossági lejárati idejükig engedélyezett[40].

 

Készítmény

Biocid terméktípus

A felülvizsgálati programból törölt hatóanyag

Nyilvántartásból törlés éve

2. BAYGON molyirtó lap

18

klórpirifosz

2008

8. BIOTOLL molyirtó lap

18

klórpirifosz

2008

11. CALGONIT STERIZID FLIEGEN-EX légyirtó kenõanyag

18

klórpirifosz

2008

12. DETIA csótány- és ezüstös pikkelyke-irtó csalétek

18

klórpirifosz

2008

13. DETIA molyirtó lap

18

klórpirifosz

2008

14. DURSBAN PRO rovarirtó koncentrátum

18

klórpirifosz

2008

15. EMPIRE 20 rovarirtó koncentrátum

18

klórpirifosz

2008

16. GETT rovarirtó permet

18

klórpirifosz

2008

19. JOHNSON RAID hangyairtó csalétek

18

klórpirifosz

2008

21. MASTER 25 CS rovarirtó koncentrátum

18

klórpirifosz

2008

24. ORION csótányirtó csalétek

18

klórpirifosz

2008

25. ORION hangyairtó csalétek

18

klórpirifosz

2008

27. PENNPHOS-B rovarirtó koncentrátum

18

klórpirifosz

2008

28. PROTECT hangyairtó csalétek

18

klórpirifosz

2008

29. PROTECT-B hangyairtó porozószer

18

klórpirifosz

2008

31. PROTECT-B molyirtó lap

18

klórpirifosz

2008

35. ROVAR STOP rovarirtó permet

18

klórpirifosz + S-bioalletrin

2008

*98/8/EK irányelv alapján  a 18. terméktípus: Rovarölő, atkaölő és más ízeltlábúak elleni szerek

a.) Egészségügyi kártevők elleni célra történő felhasználás

b.) Állatokon történő felhasználási célra

c. ) Egyéb célra történő felhasználás

Ízeltlábúak (pl. rovarok, pókok, rákok) elleni védekezésre használt szerek

Források

[1] http://extoxnet.orst.edu/pips/chlorpyr.htm
[2] http://extoxnet.orst.edu/pips/chlorpyr.htm
[3] Chlorpyrifos, a health and environmental disaster, Pesticide Action Network, End of the road for Chlorpyrifos, Brussels, 10th March, 2011
[4] http://www.ketesaruk.hu/elelmiszer/tag/44/klorpirifosz
[5] http://www.fvm.gov.hu/doc/upload/201002/novenyvedoszer-maradek_eves_jelentes_200...
[6] http://extoxnet.orst.edu/pips/chlorpyr.htm
[7] http://www.atsdr.cdc.gov/toxfaqs/tf.asp?id=494&tid=88
[8] Chlorpyrifos, a health and environmental disaster, Pesticide Action Network, End of the road for Chlorpyrifos, Brussels, 10th March, 2011
[9] http://www.poptel.org.uk/panap/pest/pe-chlor.htm
[10] http://tinyurl.com/3q6qbt5
[11] http://pediatrics.aappublications.org/cgi/content/abstract/peds.2006-0338
[12] http://www.medscape.com/viewarticle/721892
[13] http://pesticideinfo.org/Detail_Chemical.jsp?Rec_Id=PC33392
[14] http://extoxnet.orst.edu/pips/chlorpyr.htm
[15] http://extoxnet.orst.edu/pips/chlorpyr.htm
[16] http://extoxnet.orst.edu/pips/chlorpyr.htm
[17] http://extoxnet.orst.edu/pips/chlorpyr.htm
[18] Environmental Toxicology and Pharmacology; Volume 30, Issue 1, July 2010;
[19] http://kockazatos.hu/Chlorpyrifos%2C%20a%20health%20and%20environmental%20disast...
[20] Jourrnal of the Vol.96, 23. pp1781-1789 National Cancer Institute, RockvilleNational Cancer Institute, RockvilleJJ
[21] http://www.fwpp.org/?page=OtherDocuments
[22] http://www.atsdr.cdc.gov/toxfaqs/tf.asp?id=494&tid=88
[23] http://www.regulations.gov/#!documentDetail;D=EPA-HQ-OPP-2008-0850-0002
[24] http://extoxnet.orst.edu/pips/chlorpyr.htm
[25] http://extoxnet.orst.edu/pips/chlorpyr.htm
[26] http://extoxnet.orst.edu/pips/chlorpyr.htm
[27] http://extoxnet.orst.edu/pips/chlorpyr.htm
[28] http://www.regulations.gov/#!documentDetail;D=EPA-HQ-OPP-2008-0850-0002
[29] http://www.tititudorancea.com/z/chlorpyrifos.htm
[30] http://www.chlorpyrifos.org/
[31] http://www.chlorpyrifos.org/chlorpyrifos-the-lawsuits.php
[32] http://www.chlorpyrifos.org/chlorpyrifos-the-test-results.php
[33] http://www.cheminova.hu/download/msdn_hu/cyren_ec_msds.pdf
[34] http://ecologic-ipm.net/alternatives_abound.pdf
[35] http://www.beyondpesticides.org/alternatives/factsheets/alts%20to%20chlorpyrifos...
[36] http://tudatosvasarlo.hu/cikk/betiltott-rovarirtoszerek
[37] http://www.dowagro.com/hungary/eu/hun/hu/news/2010/20101104.htm
[38] http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CELEX%3A32005L0072%3AHU%3A...
[39] http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ%3AL%3A2008%3A050%3A0017...
[40] http://www.fogyasztok.hu/cikk/20080826/tiltolista_37_rovarirto_2008._augusztus_2...

j
Rákkeltő besorolások

IARC* karcinogén   -
EU CMR   -
EPA karcinogén/ EPA Toxics Release Inventory List   -
EU szabályozás  

2007/565/EK

2005/72/EK

915/2010/EU

2005/72/EK engedélyezi növényvédő szerként

 

CAREX   -
UNEP PIC    
USA TRI fejlődési vagy reprotoxikus, vagy
európai PRTR-E-PER**
 

Klórpirifosz metil [O,O-Dimetil-O-(3,5,6-trikloro-2-

piridil)foszforotioate] CAS: 5598-13-0 
Stockholm POP   -
Tudományoos információ   Idegrendszer , agyi fejlődésére káros és kolinészteráz enzimet  károsító anyag
Endokrin Diszraptor:
EU-s lista, EPA Illionois, Colborn lista, Keith lista
 

Endorkrin Diszraptor: +,
Eu-s lista: +,
EPA Illionois:-
Colborn lista:- Keith lista: +

*The International Agency for Research on Cancer (IARC) is part of the World Health Organization. IARC's mission is to coordinate and conduct research on the causes of human cancer, the mechanisms of carcinogenesis, and to develop scientific strategies for cancer prevention and control. The Agency is involved in both epidemiological and laboratory research and disseminates scientific information.

 

** 194/2007. (VII. 25.) Korm. rendelet az Európai Szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási Nyilvántartás létrehozásáról, valamint a 91/689/EGK és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló 166/2006/EK Európai Parlamenti és Tanácsi rendelethez (E-PRTR) kapcsolódó kormányrendeletek módosításáról

 

http://echa.europa.eu/chem_data/authorisation_process/candidate_list_table_en.asp

http://www.chemtrack.org/White/CMR.pdf

http://www.atsdr.cdc.gov/

http://www.carexcanada.ca/en/carcinogen_profiles_and_estimates/

http://www.mindfully.org/Pesticide/Banned-Severely-Restricted-EPA.htm

http://www.chem.unep.ch/pops/alts02.html

http://w3.chemsec.org/

http://www.etuc.org/a/7479

EDC-hez: http://www.womenlivingnaturally.com/articlepage.php?id=164

Keith lista: http://media.iupac.org/publications/pac/1998/pdf/7012x2319.pdf

Colborn lista: http://www.ourstolenfuture.org/basics/chemlist.htm

EU lista: http://ec.europa.eu/environment/docum/pdf/bkh_annex_01.pdf

*The International Agency for Research on Cancer (IARC) is part of the World Health Organization. IARC's mission is to coordinate and conduct research on the causes of human cancer, the mechanisms of carcinogenesis, and to develop scientific strategies for cancer prevention and control. The Agency is involved in both epidemiological and laboratory research and disseminates scientific information.

**194/2007. (VII. 25.) korm. rendelet az Európai Szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási Nyilvántartás létrehozásáról, valamint a 91/689/EGK és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló 166/2006/EK Európai Parlamenti és Tanácsi rendelethez (E-PRTR) kapcsolódó kormányrendeletek módosításáról

http://echa.europa.eu/chem_data/authorisation_process/candidate_list_table_en.asp
http://www.chemtrack.org/White/CMR.pdf
http://www.atsdr.cdc.gov/
http://www.carexcanada.ca/en/carcinogen_profiles_and_estimates/
http://www.mindfully.org/Pesticide/Banned-Severely-Restricted-EPA.htm
http://www.chem.unep.ch/pops/alts02.html
http://w3.chemsec.org/
http://www.etuc.org/a/7479
EDC-hez: http://www.womenlivingnaturally.com/articlepage.php?id=164
Keith-lista: http://media.iupac.org/publications/pac/1998/pdf/7012x2319.pdf
Colborn-lista: http://www.ourstolenfuture.org/basics/chemlist.htm
EU-lista: http://ec.europa.eu/environment/docum/pdf/bkh_annex_01.pdf

k
Környezeti hatások

Környezeti elem 

Koncentráció

Mértékegység 

Hivatkozás

 

 

Légszennyezettség egészségügyi /tervezési határértéke

 

 

 

 

-

 

 

 

 

[μg/m3]

4/2011. (I. 14.) VM rendelet a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről

 

Sszennyezettségi határérték földtani közegre (foszforsav észterek)

 

 

0,1

 

 

mg/kg

6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről

 

Szennyezettségi határérték felszín alatti vízre (foszforsav észterek)

 

 

 

0,1

 

 

 

μg/l

6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről

 

Felszíni vízminőséget érintő elsőbbségi anyag

 

 

 

Igen

 

 

 

 

220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól

AA-EQS Szárazföldi felszíni vizek (éves átlagérték)

 

 

0,03

 

 

μg/l

10/2010. (VIII. 18.) VM rendeleta felszíni víz vízszennyezettségi határértékeiről és azok alkalmazásának szabályairól, 1. melléklet

MAC-EQS Szárazföldi felszíni vizek (maximális megengedhető koncentráció)

 

0,1

 

μg/l

10/2010. (VIII. 18.) VM rendeleta felszíni víz vízszennyezettségi határértékeiről és azok alkalmazásának szabályairól, 1. melléklet
Munkaegészségügyi  határérték
megengedett átlagos konc. (ÁK)
megengedett csúcskoncentráció (CK)
eltűrt maximális koncentráció (MK)
<25%-os aktivitáscsökkenés az
expozíció előtt mért alapaktivitáshoz
viszonyítva

 

 

-

munkahelyek kémiai biztonságáról szóló 25/2000. (IX. 30.) EüM-SzCsM együttes rendelet

 

Az infolapot összeállította

Kőrös Éva Judit, Krifaton Csilla


Vissza a tetejére