Króm

A krómvegyületek hatása az egészségre alapvetően függ a króm oxidációs állapotától, és kisebb mértékben az oldékonyságától. Míg a háromvegyértékű króm Cr(III) esszenciális elem és csak nagyobb mennyiségben toxikus, addig a hatvegyértékű Cr(VI)-vegyületek erősen mérgezők és rákkeltők. A Cr(VI) könnyen átjut a sejtmembránokon és a sejteken belül reaktív intermediereket képez [23].

A Cr(III) kis mennyiségben esszenciális nyomelem, amely részt vesz a szervezet glükóz-, lipid- és fehérje-anyagcseréjében. Biológiai jelentőségére az 1950-es évek végén derült fény, amikor felfedezték, hogy a glükóztolerancia faktor, GTF elnevezésű szerves krómforrás a sörélesztőben is fellelhető, és hozzájárul a normál vércukorszint fenntartásához. A GTF pontos működése még nem teljesen ismert, de feltételezhető, hogy megkönnyíti a szállítást a sejthártyán át, és ezzel támogatja a sejtek inzulinfelvételét [7]. Változatos táplálkozással biztosítható az élettani folyamatokhoz szükséges mennyiségű króm, a Cr(III) azonban étrend-kiegészítőként tabletta, kapszula formájában is kapható [12]. Mindemellett jó tudni, hogy a biztonságos és hatékony krómterápia jelenleg orvosi adatokkal nem kellően alátámasztott [13], terápiás alkalmazása ezért mindenképp orvosi, vagy szakképzett egészségügyi felügyeletet igényel [13]. A fém krómot és a króm(III) vegyületeket nem sorolták be a rákkeltő anyagok közé [24].

A króm felhalmozódhat a májban, a vesében, kimutatható a vizeletben és a vérben [14]. A tetra-kromát és kromátsav nagyon erős oxidálószerek és ezért irritálják a nyálkahártya-szöveteket.

A súlyosan mérgező Cr(VI) a sejtekbe jutva károsítja a DNS-t. Az EPA álláspontja szerint a Cr(VI) emberben és állatokon egyaránt bizonyítottan rákkeltő hatású [15]; belégzése 30–1100 μg/m³ koncentrációban 4-24 év expozíciós idő alatt tüdőrákot, lenyelve pedig gyomordaganatot idézhet elő. Rákot okozhatnak a hatvegyértékű krómvegyületek, mint a króm(VI)-oxid, a kromátok és a dikromátok is [16]. A kálium-dikromát káros a szaporítórendszerre is, valamint magzatkárosító hatású lehet. Állatkísérletek kimutatták, hogy károsítja a hímivarsejtet és káros hatással van a hímek reproduktivitására, mely alomszám-csökkenéshez, növekedési problémákhoz vezet. Elsősorban foglalkozási expozícióban okoz helyi tüneteket a bőrön: heveny irritatív bőrgyulladást, fekélyesedést.
Valószínűleg a legjellegzetesebb következményes egészségkárosodás a bőr kromát-allergiája. Erősen allergizál a króm(VI), jóval kevésbé a króm(III). Elhúzódóan gyógyuló krómfekélyek jelenhetnek meg a bőrön, az ujjakon, az alkaron, amit króm(VI)-vegyületek okoznak. Krónikus expozíció az orrnyálkahártyán okozhat károsodást, vérzést, kifekélyesedést és átfúródást.