Nitrát

A nitrát negatív töltéssel rendelkező, 1 nitrogénből és 3 oxigénből álló ion. Gyakorlatilag az összes szervetlen nitrát só vízoldékonysága nagy. A földi légkör 78%-át alkotó nitrogén természetes biológiai körforgásának adott lépése során keletkezik. A nitrát önmagában viszonylag veszélytelen, de reakció-termékei, pl. a nitrit, az N-nitrozo vegyületek az egészségre károsak lehetnek. Az élelmiszerek mellett a nitrát legjelentősebb forrása az ivóvíz. A nitrát ivóvízbe kerülésének egyik lehetősége az ásott kutakból származó, talajvíz eredetű ivóvíz, mely a mezőgazdasági tevékenység miatt tartalmazhat nagyobb mennyiségű nitrátot.

a
Anyag(csoport) neve, CAS szám, kémiai jellege, miből állítják elő

Név: Nitrát

Angol név: Nitrate

CAS: 14797-55-8

Molekuláris képlet: NO3

Név                Kálium-nitrát [1] Ammónium–nitrát [2] Nátrium-nitrát [3]
Cas- szám CAS: 7757-79-1
CAS: 6484-52-2
CAS: 7631-99-4
R-mondatok R 8: Éghető anyaggal érintkezve tüzet okozhat.

R 9: Éghető anyaggal érintkezve robbanásveszélyes.
R 36/37/38: Szem- és bőrizgató hatású, izgatja a légutakat.

R 8: Gyúlékony anyaggal kapcsolatba kerülve tüzet okozhat.
R 22: Lenyelés esetén káros a hatása.
R 36: A szem irritációját okozza.

S-mondatok

S 2: Gyermekek kezébe nem kerülhet.
S 17: Éghető anyagoktól távol tartandó.
S 22: Az anyag porát nem szabad belélegezni.
S 24/25: Kerülni kell a bőrrel való érintkezést és a szembejutást.
S 7/8: Az edényzet légmentesen lezárva, szárazon tartandó.

S 2: Gyermekek kezébe nem kerülhet.
S 15: Hőhatástól távol tartandó.
S 16:  Gyújtóforrástól távol tartandó – Tilos a dohányzás.
S 17: Éghető anyagoktól távol tartandó.
S 26: Ha szembe jut, bő vízzel azonnal ki kell mosni és orvoshoz kell fordulni.
S 36: Megfelelő védőruházatot kell viselni.
S 41: Robbanás vagy tűz esetén a keletkező gázokat nem szabad belélegezni.

S 22: Ne lélegezzük be a port.
S 24: Az anyag ne kerüljön bőrre.
S 41: Tűz és/vagy robbanás esetén ne lélegezzük be a port.

A fenti nitrátvegyületeknek nincs kötelező, harmonizált osztályozása az EU-ban.

A nitrát 1 nitrogénből és 3 oxigénből álló ion, a salétromsav sója. Anion, tehát negatív töltéssel rendelkezik [4]. Gyakorlatilag az összes szervetlen nitrát só vízoldékonysága nagy (kálium-nitrát: 1145 g/l) [5], vízben oldódva pedig színtelenek, szagtalanak, íztelenek [6]. A földi légkör 78%-át alkotó nitrogén [7] természetes biológiai körforgásának adott lépése során keletkezik a nitrát.

A nitrát az oxidált nitrogén stabilabb formája, azonban a talajban, vízben, illetve a növényekben élő mikroorganizmusok nitritté tudják bontani, ahogyan a nitritet nitráttá oxidálni. Ez a folyamat állandó jelenség a környezetben, így nitrát keletkezésével természetes körülmények között is számolni kell [8, 9, 10].

1. ábra: Biológiai nitrogénciklus [8]

A nitrát leggyakoribb vegyületeit, az ammónium-nitrátot, a nátrium-nitrátot és a kálium-nitrátot természetes előfordulásuk mellett vegyi reakciók sorozatával is előállítják, pl. nitrogén tartalmú gázok elnyeletésével, vagy salétromsav semlegesítésével [10, 11].

b
Mire használják, miért és hol található meg közvetlen környezetünkben

A nitrátvegyületeket nagyobb (millió tonnás) nagyságrendben főként terméshozam-fokozó nitrogén műtrágya előállítására használják [12], de alkalmazzák az anyagot robbanószerek gyártására, oxidálószerként a vegyiparban, valamint tartósítószerként és színezékként az élelmiszeriparban.

Az élelmiszeriparban a nitrát mellett a nitrit jelentősége is kiemelkedő: mint erős redukáló szer, antibakteriális hatással rendelkezik, így tartósításra szintén alkalmas.

A nitrát és nitrit vegyületek jellegzetes előfordulásai élelmiszerekben: sonka pácolásához használt sós lé, húskészítmények (töltelékáruk), kolbász- és szalámifélék, kemény (szeletelhető) sajtok és egyes halkészítmények. A leggyakrabban használt nitrát, nitrit tartalmú tartósítószerek a következőek [10, 13]: kálium-nitrit (E 249) ; nátrium-nitrit (E 250); nátrium-nitrát (E 251); kálium-nitrát (E 252). Egyes nitrát-nitrit vegyületeket élelmiszer színezékekként is használnak pl. a hús vörös színének kiemelésére.

Nátrium-nitrátot műtrágyákban, robbanószerekben és szilárd rakétahajtó anyagokban, valamint üveg- és cserépzománcként, tartósítószerként használnak. Korábban a XIX. század végén nagy mennyiségben használták puskapor előállításához. A nátrium-nitrát emellett a közepes- és jó minőségű üvegek (optikai, művészeti célú üvegek), televízió és számítógép képernyők és az üveggyapot gyártásánál, valamint a faszén brikett előállításánál használatos. Fémek és ötvözetek hőszállító és hőkezelő fürdőjében, a petrolkémiai iparban és gumivulkanizálásban is alkalmazzák. Egyéb felhasználási területei: vízkezelés, jégolvasztás, tisztító és ragasztószer, szerves anyagok nitrálása [14], fémek tisztítása, ólom visszanyerése uránium gyártásában, illetve rézérc mosása. A humán gyógyászatban alkalmazható az angina pectoris, azaz a szívtáji mellkasi fájdalom, valamint a myocardialis infarktus és a szívelégtelenség kezelésére is [15]. A kálium-nitrát alkalmazása a számítógépek és televízió-készülékek katódsugárcsövének gyártásában, acélgyártásban, valamint a nátrium-nitráttal alkotott, könnyen olvasztható, hőszállító anyagok előállításában lehetséges [10].

A nátrium-nitrátot főleg a hadiipari felhasználás miatt évtizedeken keresztül bányászták. A legnagyobb volumenben a chilei Atacama-sivatagban bányászták az 1940-es évekig, innen ered a korábbi neve, a "Chilei salétrom". Iparban salétromsav és nátrium-karbonát reakciójával készül.

A kálium-nitrát a feketelőpor egyik fő összetevője, régebben számos termékben, így például a gyufafejben is megtalálható volt. Korábban barlangok faláról, valamint a vizeletben található ammónia és karbamid bomlását követő bakteriális oxidációból nyerték [56]. A kálium-nitrátot műtrágyákban, rakéta-hajtóanyagként, füstbombákban, élelmiszer tartósítószerként, cigarettákban az égés folyamatának szabályozására, érzékeny fogakra ajánlott fogkrémekben, sőt korábban afrodiziákumként is használták.

A természetben számos nitrátvegyület található. A mikroorganizmusok által természetes oxidáció során az ammónia nitritté és nitráttá oxidálódik. A fehérjék 15-18%-a például nitrogén tartalmú vegyületekbõl áll.

c
Hogyan jut be szervezetünkbe

Mivel a nitrát főként a mezőgazdaságban, valamint az élelmiszeriparban használatos, leginkább a táplálék, valamint az ivóvíz útján juthat a szervezetünkbe.

A termesztett zöldségek és gyümölcsök nitrát tartalma függ a termesztett növény fajtájától, a termesztési módszertől, a felhasznált műtrágyától, az évszaktól, valamint a fénytől. A nitráttartalom alapján 3 csoportot különböztetünk meg [16]. A leveles zöldségeknek (saláta, cékla, spenót, zeller) van a legnagyobb nitrát tartalma (>1000 mg/kg), 100–1000 mg/kg-os, közepes nitrát tartalommal jellemezhető a burgonya, a káposzta, a tavaszi zöldségek, a répa, a zöldbab és a padlizsán, míg a harmadik kategóriában a legalacsonyabb nitráttartalommal rendelkező növények vannak (<100 mg/kg): spárga, hagyma, friss gyümölcsök, paradicsom, zöldpaprika, szójabab-csíra, gomba, gyümölcsök, mint ribizli, egres, málna, cseresznye, szamóca.

A gabonák átlagosan 0,5-16 mg/kg nitrátot tartalmaztak, a tehéntejben található nitrátot 5 mg/l alatti értékre becsülik, a sajtban viszont a nitrát a felhasznált élelmiszeradalékok miatt 1-8 mg/kg mennyiségben található meg [17, 18]. Általános tapasztalat, hogy a sütéssel a nitrát mennyisége növekszik az élelmiszerekben.

Az anyatej is tartalmazhat nitrátot, ám szakmai vélemények alapján a csecsemők egészségvédelme szempontjából az anyatej nem jelentős nitrátforrás [19]; az üvegből táplált csecsemők a vízben lévő magasabb nitráttartalomnak való kitettség és a testsúlyukhoz képest nagy mennyiségű vízbevitel miatt nagyobb arányú nitrát terhelésnek lehetnek kitéve.

Az élelmiszerek mellett a nitrát legjelentősebb forrása az ivóvíz [10]. A nitrát ivóvízbe kerülésének egyik lehetősége az ásott kutakból származó, talajvíz eredetű ivóvíz, mely a mezőgazdasági tevékenység miatt tartalmazhat nagyobb mennyiségű nitrátot. A másik forrás a galvanizált vezetékekben pangó víz [5]. Ezekben a csövekben, amennyiben nitráttartalmú víz van jelen oxigénszegény környezetben, a Nitrosomonas baktériumok közreműködésével a nitrátból nitrit keletkezhet. Fokozhatja a nitrát-problémát, ha fertőtlenítés végett klóraminokat használnak az ivóvízrendszerben és a folyamat nincs megfelelően felügyelve.

Tanulmányok bizonyítják [20, 21], hogy a nitrát a vékonybélben 100%-ban felszívódik. A felszívódott nitrát bár eloszlik a testben, mégsem halmozódik fel: 5-10%-át a szervezetben élő baktériumok nitritté, majd ammóniává alakítják [22].

d
Milyen egészségkárosító hatásokkal rendelkezik, milyen adatok vannak erre

A nitrát önmagában viszonylag veszélytelen, de reakció-termékei, pl. a nitrit, az N-nitrozo vegyületek az egészségre károsak lehetnek. A nitráttal és a nitrittel járó elsődleges egészségügyi probléma a methemoglobinémia, más néven „kék”, vagy „kéküléses” betegség. A folyamat során a szervezetbe vitt nitrát a gyomorban nitritté alakul, mely utóbbi forma az oxigénszállításért felelős hemoglobint (Hb) methemoglobinná (metHb) alakítja [23, 24]. A methemoglobin nem képes oxigént szállítani a szervezetben, így amennyiben koncentrációja eléri a normál hemoglobin koncentráció 10%-át, oxigénhiány léphet fel. 25% metHb koncentráció felett gyengeség, szapora pulzus jelentkezik, 50-60% esetén eszméletvesztés, kóma, illetve végső esetben halál következik be (50%-os metHb szint nagyon ritkán fordul elő) [4, 22]. A normál metHb szint 3 hónapos kor alatti csecsemőkben 3%, egy átlagos felnőtt szervezet esetében 0,5-2% [24].

A 3 hónapos kornál fiatalabb csecsemők jóval érzékenyebbek a methemoglobinémiára, melynek több oka ismeretes.

  • Alacsony gyomorsav-termelésük miatt esetükben a bélbaktériumok nagyobb arányban alakítják a nitrátot nitritté.
  • A magzati hemoglobin könnyebben oxidálódik methemoglobinná.
  • A csecsemők szervezetében még nem található meg elegendő mennyiségben a „metHb reduktáz” enzim, mely képes a methemoglobint visszaalakítani hemoglobinná.

A vízben oldott nitrát hatását vizsgálva megállapítható az összefüggés a nitrát bevitel és a megváltozott pajzsmirigyműködés között, mivel a nitrát gátolja a jód felvételét [5]. Hosszú távú nitrát kitettség esetén felléphet gyakori vizeletürítés, illetve kialakulhatnak keményítő lerakódások, vérzések a lépben [4]. Patkányokban a nitrát a mellékvesekéreg bizonyos [23] részének megnagyobbodását okozza, mely megváltozott hormontermelést eredményezhet. Ám az, hogy a nitrát más fajokban is előidézi-e az említett mechanizmust, még nem tisztázott [24].

A nitrát és nitrit lenyelése ún. nitrozálható vegyületek egyidejű jelenlétével eredményezheti nitrozaminok (N-nitrozo-vegyületek) keletkezését [26]. Ezek a vegyületek nitráttal, illetve nitrittel kezelt húsok főzése során is képződnek, főleg magas hőmérsékleten. Az IARC álláspontja szerint a lenyelés útján bevitt nitrát és nitrit - amennyiben az N-nitrozo-vegyületek keletkezéséhez szükséges feltételek fennállnak – emberben feltehetően rákkeltő (2A csoportba sorolt) [27]. Az EPA a nitrát és nitrit rákkeltő hatását nem értékeli [28, 29], ám információval szolgál több N-nitrozo-vegyület karcinogén hatásáról, így például az N-nitrozo-dimetilamin (CAS: 62-75-9) és az N-nitrozo-N-metil-etilamin (CAS: 10595-95-6) esetében B2 (feltehetően humán karcinogén) besorolást állapít meg [30, 31].

Kísérleti állatokban a N-nitrozo-vegyületek bizonyítottan karcinogének [9] és feltételezhető, hogy bizonyos tényezők, mint az alacsony savasság a gyomorban, valamint a nitrát és az N-nitrozo-vegyületek magas szintje emberben is megteremtheti a gyomorrák kialakulásához szükséges feltételeket.

 

e
Milyen környezeti kockázatokat hordoz

A nitrát természetes módon fordul elő a nitrogén-körfolyamatokban [10], azonban a 20. század vége óta emberi forrásokból sokkal több nitrogén jut ki a környezetbe, mint az összes többi forrásból együttesen. A nitrogén-ciklus természetes egyensúlya így felborult [32].

A nitrogén tartalmú vegyületek, (trágyák, hígtrágyák, műtrágyák, szennyvíz, szennyvíziszap) kijuttatása a művelés alatt álló területekre folyamatos diffúz (nagy területre kiterjedő) környezetterhelést jelent [9], a fosszilis energiahordozók elégetésén keresztül pedig, mint melléktermék is kikerülhetnek a környezetbe. A legfőbb diffúz forrása a nitrát szennyezésnek az agrárterületekről történő elfolyás, az utak, külvárosi területek vízelvezetése, valamint az eső nitrogén szállítása. Pontforrások a szennyvízülepítő tartályok és a megrongálódott, szivárgó szennyvízcsatornák [10].

A nitrát nem tud erősen kötődni a talajhoz és nagyon vízoldékony, ezért az a nitrát mennyiség, amelyet nem vettek fel a növények, elszivároghat a talajvízbe, vagy a folyókba. Ez a folyamat a talaj szerkezetétől (vízvezető-képesség, porozitás) és kémiai jellemzőitől függően felerősödhet [10, 33].


A kén-dioxid mellett, a nitrogén-oxidok a fő okai a savas esők képződésének, a légkör nedvességtartalmával keveredve ugyanis kénsav, illetve salétromsav keletkezését eredményezik. A savas kiülepedés akadályozza a növények fotoszintézisét, továbbá a folyamat a talaj savasságának növelésével létfontosságú tápanyagok illetve egyes szennyező anyagok (fémek) kimosódásához is vezethet. A talaj savasodása savassá teszi a talajból a tavakba, folyókba jutó vizeket is, így azok nem lesznek képesek a vízi ökoszisztémák számára megfelelő életfeltételek biztosítására [35].

2. ábra: Nitrátkoncentrációk a talajvíz- és partiszűrésű kutakban [34]

 

A nitrát a foszfátok mellett az egyik fő oka a vizek eutrofizációjának, melynek során nemkívánatos módon felszaporodnak az algák és a vízinövények, veszélyeztetve a víztest ökológiai egyensúlyát és oxigénháztartását.

A nitráttal szennyezett talajvíz kezelése drága és a természetes kiürülése éveket, vagy évtizedeket is igénybe vehet. Annak ellenére, hogy az elmúlt években csökkent a nitrogén alapú műtrágyák felhasználása, a talajvíz szennyezettségében még nem történt lényegi változás [36].

f
A kitettség és az egészségügyi kockázat mértéke milyen tényleges veszélyforrást jelent a lakosság számára

A nitrát kitettség fő útvonalait figyelembe véve elsősorban a felvett táplálék és a víz útján érintkezhetünk nitráttal. Hollandiában végzett vizsgálatok alapján az átlagos lakossági kitettség hozzávetőlegesen 140 mg nitrát/nap (beleértve az ivóvíz nitrát tartalmát). Azonban nagy mennyiségű zöldség, illetve magas nitrát tartalmú víz fogyasztása esetén ez az érték elérheti a 200 mg/fő/napot is [5]. Nem feledkezhetünk meg a nitritbevitelről sem, hiszen egy átlagos felnőtt 0,75–2,2 mg nitritet vesz fel naponta.

Amennyiben az ivóvíz nitrát tartalma 10 mg/l alatt van, a nitrát-bevitel elsődleges forrásává a zöldségfélék lépnek elő. Vegetáriánusok esetében a zöldségekkel felvett átlagos napi bevitel 250 mg/nap (0,8 mg nitrát/testtömeg kg/nap) is lehet [28, 37]. Számos zöldség tartalmaz azonban olyan vegyületeket, mint pl. a C-vitamin és a polifenolok, melyek megakadályozzák az N-nitrozo-vegyületek képződését a gyomorban [43], így a zöldségek nitrát tartalma kisebb egészségügyi kockázatot jelent, mint az ivóvíz útján történő felvétel.

Felnőttekben nitrát esetén a toxikus dózis 2-9 g között változik, ami 33-150 mg/testtömeg kg mennyiséget jelent. Csecsemők esetében a mérgező hatás ennél jóval alacsonyabb nitrátbevitelnél is jelentkezik: a nitrát 80%-ának redukciójával számolva 3 hónapnál fiatalabb gyermek esetében a toxikus dózis 1,5-2,7 mg/testtömeg kg [38], más adatok szerint 37,1-108,6 mg/testtömeg kg [39]. Ez a mennyiség már képes lehet methemoglobinémia, azaz 10%-ot elérő metHb képződés kiváltására.

Felnőtteknél mérgezéses tüneteket kiváltó nitrát mennyiség elfogyasztása elsősorban baleset, vagy orvosi kezelés (szív-és érrendszeri megbetegedések kezelése) során fordulhat elő, vagy olyan esetben, amikor egyéb tényezők (pl. csökkent gyomorsav-termelés) is szerepet játszanak. Nitrit esetében a halálos adag 33-250 mg/testtömeg kg között alakul felnőttek esetében (az alsó érték gyermekekre és idős emberekre vonatkozik), de fokozottan veszélyeztetetteknél akár 4-5 g, (67–833 mg/testtömeg kg) nitrát is halált okozhat.

g
Hogyan kerülhetjük el

A közösségi vízszolgáltatóknak szigorú vízminőségi előírásoknak kell megfelelni: mérniük kell a szolgáltatott víz nitrát- és nitrittartalmát és a vonatkozó jogszabályok értelmében a nitrátot 50 mg/l alatt, a nitritet pedig 0,5 mg/l alatt kell tartani. Tanulmányok bizonyítják, hogy a nitrát ez alatt a mennyiség alatt nem okoz egészségügyi problémát, még gyermekekben sem. Fúrt magánkutakra a vízminőség ellenőrzés azonban sokszor nem terjed ki, így főleg sekély, talajvízbe mélyített, ásott kutak esetében a szennyezés kockázata nagyobb. A magas nitráttartalmú víz fogyasztásának elkerülése érdekében ajánlatos a fúrt, vagy ásott magánkutak vizét bevizsgálni nitrit és nitrát tartalomra különösen, ha a vizet kismama, illetve később csecsemő is fogyasztja [40]. Ha az ivóvíz ellátás magánkútból történik, a csecsemők tápszerét ajánlatos palackozott, vagy zacskós vízből készíteni. Figyelem! A víz forralása nem csökkenti annak nitrát tartalmát, csak a baktériumokat pusztítja el!

Az ioncsere és a fordított ozmózis hatékony módszere lehet a nitrát és a nitrit mennyiség csökkentésének az ivóvízben [41]. A nitráttal szennyezett talajvíz kezelése azonban drága és a természetes kiürülése éveket, vagy évtizedeket is igénybe vehet [10].

Táplálkozás szempontjából ajánlott a zöldségféléket ismert és megbízható forrásból vásárolni. A biológiai és ökológiai gazdálkodásból származó zöldségek nitráttartalma igazoltan alacsonyabb, mint az iparszerű mezőgazdaságban előállított termékeké [44]. A tartósított élelmiszerek helyett javasolható a friss húsáru vásárlása, illetve ügyelni kell a kiegyensúlyozott táplálkozásra.

h
Léteznek-e kevésbé káros alternatívák, és melyek azok

A mezőgazdaságban különböző agrotechnikai megoldásokkal csökkenthető a kijuttatott nitrát mennyisége. A műtrágyák alkalomszerű, nagymennyiségű felhasználása helyett a talajéletet hosszabb távon is kedvezően alakító szerves trágyázást illetve a zöldtrágyázást kell előtérbe helyezni [45]. Az ésszerű nitrát-felhasználással hosszú távon elérhető a talaj- és rétegvíz készletek állapotának javulása, így a biztonságosan felhasználható ivóvíz-készletek növelése. Az ökológiailag ellenőrzött (bio) termelés minimalizálja a termények nitráttartalmát és a környezet talajszennyezését.

Az élelmiszer-tartósításból a nitrát és nitrit egyelőre nem zárható ki teljes mértékben, mivel felhasználásukkal egyrészt megelőzhető olyan súlyos mérgezést kiváltó mikroszervezetek felszaporodása a húskészítményekben, mint a botulizmust okozó Clostridium botulinum [46], másrészt a nitrit a mioglobinnal reagálva a húsok jellegzetes rózsaszín-vörös színének megőrzésében is nélkülözhetetlen [47]. Így amíg a nitrit kiváltására más anyagot nem sikerül találni, használata továbbra is engedélyezett, bár szigorú határokhoz kötött (100-150  mg/kg) [47,55].

i
Vonatkozik-e rá valamilyen jogi szabályozás (betiltás, korlátozás), vagy van-e ilyen folyamatban

A 1348/2008/EK határozat alapján [57] maximum 20  tömegszázalék nitrogént tartalmazó műtrágya hozható az EU tagországaiban forgalomba, mivel az ammónium-nitrátból félő, hogy robbanóanyagot készítenek.

A nitrát nemzetközi szabályozásában elsősorban a WHO véleményére támaszkodhatunk. A WHO által meghatározott elfogadható napi beviteli mennyiség 0–3,7 mg/kg nitrát/testtömeg kg, ivóvízben megengedett mennyisége pedig 50 mg/l [5].

Az EPA (IRIS) által megállapított ivóvízre vonatkoztatott nitrát határérték 1 mg nitrát-nitrogén=4,4 mg nitrát [48]:

NOAEL: 10 mg nitrát-nitrogén/l (1,6 mg/kg/nap), tehát 44 mg/l nitrát

LOAEL: 11-20 mg nitrát-nitrogén/l (1,8-3,2 mg/kg/nap), tehát 48,4-88 mg/l

 

Az Európai Unióban az egyes zöldségekben található nitrátra vonatkozó határétékeket a bizottság 1822/2005/EK, illetve a 466/2001/EK rendelete tartalmazza [49]. A Bizottság 655/2004/EK rendelete határozza meg a csecsemők és kisgyermekek számára készült élelmiszerek nitrát határértékét (200 mg/kg) [50]. A Tanács 91/676/EGKirányelve rendelkezik a vizek mezőgazdasági eredetű nitrát szennyezéssel szembeni védelméről; a megengedett legmagasabb hektáronkénti mennyiség 170 kg N-t tartalmazó trágya [51].

Magyarországon a 27/2006. (II.7.) Kormányrendelet rendelkezik a vizek mezőgazdasági eredetű nitrát szennyezéssel szembeni védelméről, illetve határozza meg a nitrátérzékeny területeket (A és B mellékletek). A 81/2007. (IV. 25.) Kormányrendelet a vizek mezőgazdasági eredetű nitrát szennyezéssel szembeni védelméről szóló 27/2006. (II. 7.) Kormányrendelet módosításáról rendelkezik.

A 201/2001 (X.25.) Kormányrendelet, mely az ivóvíz minőségi követelményéről és az ellenőrzés rendjéről szól, a nitrátra vonatkozó ivóvíz határértékek tekintetében mutat irányt [54].

A 6/2009 (IV.14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet a földtani közeg és a felszín alatti víz esetében állapít meg nitrát határértékeket (talajvízre 50 mg/l, felszín alatti vízre 25 mg/l).

3. ábra: Magyarország nitrát érzékeny területei [52]

Források

[1] http://www.molchem.hu/vegy_bta_mentes/K%E1lium-nitr%E1t%20-%20AZOTY.pdf
[2] http://www.nitrogen.hu/index.php?option=com_rokdownloads&task=download&id=297%3A...
[3] http://www.hannainst.hu/scripts/get_file.php?id=1233
[4] http://www.idph.state.ia.us/idph_universalhelp/blob.aspx?ObjID=%7B6378134F-25DF-...
[5] http://www.who.int/water_sanitation_health/dwq/chemicals/nitratenitrite2ndadd.pd...
[6] http://www.cchealth.org/eh/land_use/pdf/nitrate.pdf
[7] http://sdt.sulinet.hu/Player/Default.aspx?g=76224933-02b5-4b81-8799-11fe8fe40a6f...
[8] http://www.tankonyvtar.hu/konyvek/kornyezettechnika/kornyezettechnika-3-2-2-0810...
[9] http://www.ead.anl.gov/pub/doc/nitrate-ite.pdf
[10] http://monographs.iarc.fr/ENG/Monographs/vol94/mono94.pdf
[11] http://www.scribd.com/doc/30122669/Sodium-Nitrate-and-Nitrite
[12] United Nations Industrial Development Organization (UNIDO) and International Fertilizer Development Center (IFDC) (1998): Fertilizer Manual. Kluwer Academic Publishers, The Netherlands. 619 p.
[13] http://www.e-szam.hu/nev_szerint
[14] http://www.tankonyvtar.hu/kemia/oxford-typotex-kemiai-080905-18
[15] http://www.medlist.com/HIPPOCRATES/II/4/246.htm
[16] Chilvers, C., Inskip, H., Caygill, C., Bartholomew, B., Fraser, P., Hill, M. (1984): A survey of dietary nitrate in well-water users International Journal of Epidemiology, 13: 324–331.
[17] Gangolli, S.D., van den Brandt, P.A., Feron, V.J., Janzowsky, ., Koeman, J.H., Speijers, G.J.A., Spiegelhalder, B., Walker, R., Wishnok, J.S. (1994): Nitrate, nitrite and N-nitroso compounds. European Journal of Pharmacy, 292: 1-38.
[18] Walker, R. (1990): Nitrates, nitrites and N-nitroso compounds: A review of the occurrence in food and diet and the toxicological implications. Food Additives and Contaminants, 7: 719-768.
[19] Greer, F. R., M. Shannon, C. o. Nutrition, and C. o. E. Health (2005): Infant Methemoglobinemia: The Role of Dietary Nitrate in Food and Water. Pediatrics, 116: 784-786.
[20] EPA (1990): Criteria document for nitrate/nitrite. Office of Drinking Water, U.S. Environmental Protection Agency, Washington, DC.
[21] WHO (1978): World Health Organization. Environmental Health Criteria 5: Nitrates, nitrites and N-nitroso compounds. Geneva: World Health Organization.
[22] http://www.umweltbundesamt.de/wasser/themen/downloads/trinkwasser/trink11.pdf
[23] Magda Róbert Magyarországi természeti erőforrások gazdaságtana és hasznosítása Mezőgazda kiadó 2001 58.p,59.p.
[24] http://www.atsdr.cdc.gov/interactionprofiles/IP-09/ip09.pdf
[25] Trencséni T. (1977): A gyakorló orvos enciklopédiája. Budapest pp. 1703., 2022.
[26] http://www.who.int/water_sanitation_health/dwq/chemicals/nitratenitritesum.pdf
[27] http://www.idph.state.ia.us/idph_universalhelp/blob.aspx?ObjID=%7B6378134F-25DF-...
[28] http://www.ohki.hu/tevekenysegunk/szaktanacsadas/kockazat.pdf
[29] http://monographs.iarc.fr/ENG/Monographs/vol94/mono94-6F.pdf
[30] Forrás 30: Könczey Réka S. Nagy Andrea Zöldköznapi kalauz 99.p.
[31] http://www.epa.gov/iris/subst/0078.htm
[32] http://www.epa.gov/iris/subst/0045.htm
[33] http://www.epa.gov/iris/subst/0179.htm
[34] Fields, S. (2004): Global nitrogen: cycling out of control. Environmental Health Perspectives, 112: A557–A563. 
[35] http://www.eunitrat.hu/html/publikaciok/nitrat-transzport-2006.pdf
[36] http://www.hidrologia.hu/vandorgyules/26/4szekcio/Deak-Liebe-VargayOK.htm
[37] http://www.tankonyvtar.hu/kemia/oxford-typotex-kemiai-080905-52
[38] European Environment Agency (2003): Europe’s Environment: The Third Assessment, Copenhagen
[39] NAS (1981): The health effects of nitrate, nitrite, and N-nitroso compounds. Part 1 of a two-part study by the Committee on Nitrite and Alternative Curing Agents in Food. Report by the United States National Research Council, National Academy of Sciences. Washington, DC, National Academy Press.
[40] Corré, W.J., Breimer, T. (1979): Nitrate and nitrite in vegetables. Wageningen, Centre for Agricultural Publishing Documentation (Literature Survey No. 39).
[41] FAO/WHO (1996): Toxicological evaluation of certain food additives and contaminants. Prepared by the Forty-Fourth Meeting of the Joint FAO/WHO Expert Committee on Food Additives (JECFA). Geneva, World Health Organization, International Programme on Chemical Safety (WHO Food Additives Series 35).
[42] http://antsz.dyndns.org/info/ivovizb.php?PHPSESSID=1026ba4738c394558c64dbe8ec200...
[43] http://www.idph.state.ia.us/idph_universalhelp/blob.aspx?ObjID=%7B6378134F-25DF-...
[44] http://monographs.iarc.fr/ENG/Monographs/vol94/mono94-6B.pdf
[45] http://kockazatos.hu
[46] Magkos, F., Arvaniti, F., Zampelas, A. (2006): Organic food: Buying more safety or just peace of mind? A critical review of the literature. Critical Reviews in Food Science and Nutrition, 46(1): 23-56.
[47] http://onp.nemzetipark.gov.hu/szantofoldi-gazdalkodas
[48] Russel, N.J., Gould, G.W. (2003): Food preservatives. Kluwer Academic/Plenum Publishers, New York. 387 p.
[49] Deák T. (szerk.) (2006): Élelmiszer-mikrobiológia. Mezőgazda Kiadó, Budapest,382 p.
[50] http://www.epa.gov/iris/subst/0076.htm#refinhal
[51] http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ%3AL%3A2005%3A293%3A0011...
[52] http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=DD%3A15%3A08%3A32004R0655%...
[53] http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=DD%3A15%3A02%3A31991L0676%...
[54] http://www.kolcsonosmegfeleltetes.hu/KölcsönösMegfeleltetés/Térképek/Térk...
[55] http://www.vm.gov.hu/main.php?folderID=2323&articleID=10500&ctag=articlelist&iid...
[56] http://www.complex.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0100201.KOR&kif=iv%C3%B3v%C3%A...
[57] Proposal for a Directive of the European Parliament and of the Council amending Directive 95/2/EC on food additives other than colours and sweeteners and Directive 94/35/EC on sweeteners for use in foodstuffs /* COM/2004/0650 final - COD 2004/0237 */
[58] http://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%A1lium-nitr%C3%A1t
[59] http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ%3AL%3A2008%3A348%3A0108...

j
Rákkeltő besorolások

  Besorolás Besorolás szerinti nitrátvegyület
IARC* karcinogén - Nitrát és nitrit: 2A–Emberben feltehetően rákkeltő, amennyiben a N-nitrozo-vegyületek keletkezéséhez szükséges feltételek fennállnak.
EU CMR -

Nitrozo-vegyületek: N-Nitrozodimetilamin; Dimetil-nitrozamin CAS: 62-75-9;

1-Metil-3-nitro-1-nitrozoguanidin CAS: 70-25-7;

2,2′-(nitrozo-imino)bisz-etanol CAS: 1116-54-7;

Nitrozodipropilamin CAS: 621-64-7

EPA karcinogén/ EPA Toxics Release Inventory List

Nitrát, nitrit esetében nem foglal állást.

Nitrozo-vegyületek: 2A–Emberben feltételezhetően rákkeltő:

N-Nitrozo-Dietilamin CAS: 55-18-5;

N-Nitrozo-N-etil-karbamid CAS: 759-73-9;

N-Nitrozo-N-metil-karbamid CAS: 684-93-5;

N-Nitrozodimetil-amin CAS: 62-75-9;

 

2B–Emberben lehetséges rákkeltő:

N-Nitrozo Di-n-butilamin CAS: 924-16-3;

N-Nitrozodi-n-propilamin CAS: 621-64-7;

N-Nitrozo-metil-vinil-amin CAS: 4549-40-0;

N-Nitrozomorfolin CAS: 59-89-2;

N-Nitrozonornicotin CAS: 16543-55-8;

N-Nitrozopiperidin CAS: 100-75-4
EU szabályozás +

655/2004/EK

1822/2005/EK

91/676/EGK
SVHC lista  

Kobalt (II) dinitrát:

Rákkeltő és reprodukcióra káros
CAREX - -
UNEP PIC - -
USA TRI fejlődési vagy reprotoxikus, vagy
európai PRTR-E-PER**
- -
Stockholm POP - -
SIN lista +

nikkel-dinitrát

CAS: 13138-45-9;

kobalt-nitrát

CAS: 10141-05-6
ETUC lista - -
Tudományoos információ    
Endokrin Diszraptor:
EU-s lista, EPA Illionois, Colborn lista, Keith lista

EU lista: -
EPA lista: -
Colborn lista: -
Keith lista: -

-

 

*The International Agency for Research on Cancer (IARC) is part of the World Health Organization. IARC's mission is to coordinate and conduct research on the causes of human cancer, the mechanisms of carcinogenesis, and to develop scientific strategies for cancer prevention and control. The Agency is involved in both epidemiological and laboratory research and disseminates scientific information.

**194/2007. (VII. 25.) korm. rendelet az Európai Szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási Nyilvántartás létrehozásáról, valamint a 91/689/EGK és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló 166/2006/EK Európai Parlamenti és Tanácsi rendelethez (E-PRTR) kapcsolódó kormányrendeletek módosításáról

http://echa.europa.eu/chem_data/authorisation_process/candidate_list_table_en.asp
http://www.chemtrack.org/White/CMR.pdf
http://www.atsdr.cdc.gov/
http://www.carexcanada.ca/en/carcinogen_profiles_and_estimates/
http://www.mindfully.org/Pesticide/Banned-Severely-Restricted-EPA.htm
http://www.chem.unep.ch/pops/alts02.html
http://w3.chemsec.org/
http://www.etuc.org/a/7479
EDC-hez: http://www.womenlivingnaturally.com/articlepage.php?id=164
Keith-lista: http://media.iupac.org/publications/pac/1998/pdf/7012x2319.pdf
Colborn-lista: http://www.ourstolenfuture.org/basics/chemlist.htm
EU-lista: http://ec.europa.eu/environment/docum/pdf/bkh_annex_01.pdf

k
Környezeti hatások

 

Környezeti elem 

Koncentráció

Mértékegység 

Hivatkozás

Légszennyezettségi  technológia kibocsátási határérték (Ammónium-nitrát alapú műtrágyák gyártása)

3,0

Szilárd anyag
[kg/t termék]

4/2011. (I. 14.) VM rendelet a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről

*Szilárd anyag kibocsátási határérték olyan hatóanyagok jelenlétében, amelyek nehezen lebonthatóak, de könnyen felhalmozódnak és toxikusak (azinphosetyl, karbofurán, dinitro-o-krezol, paration-metil stb.) 25 g/h vagy nagyobb tömegáram esetén összesen: 5 mg/m3

Szennyezettségi határérték földtani közegre

-

-

6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről

Szennyezettségi határérték felszín alatti vízre

talajvízre

50

felszín alatti vízre a talajvízen kívül

25

mg/l

6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről

Felszíni vízminőséget érintő elsőbbségi anyag

nem

 

220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól

 

Az infolapot összeállította

Fejes Ágnes, Kaszab Edit


Vissza a tetejére