Permethrin

A permethrin színtelen, vagy fehér színű, szagtalan, szilárd, vagy folyékony halmazállapotú, a szintetikus piretrinek (piretroidok) csoportjába tartozó rovarölő szer. Európában rovarirtásban, házi rovarölőszerekben alkalmazzák. A mezőgazdaságban Európában nem használható, mivel a vízi szervezetekre igen toxikus.

a
Anyag(csoport) neve, CAS szám, kémiai jellege, miből állítják elő

Név: Permethrin
 

Egyéb név [1]: Adion; Ambush; Ambushfog; Anomethrin N; Antiborer 3768; Atroban; BW-21-Z; Cellutec; Chinetrin; Coopex; Corsair; DiffusiI H; Dragon; Ecsumin; Ectiban; Efmethrin; Eksmin; Exmin; Imperator; Indothrin; Ipitox; Kafil; Kavil; Kestrel; LE 79-519; MP 79; NIA 33297; Outflank; Perigen; Permanone; Permasect; Permit; Perthrine; Picket; Pounce; PP 557; Pramex; Pynosect; Qamlin; S 3151; SBP 1513; SBP 15131 TEC; Spartan; Stockade; Stomoxin; Talcord; Torped
Angol név: Permethrin

CAS szám: 52645-53-1
Összegképlet: C21H20Cl2O3
Szerkezeti képlet:


A permethrin színtelen, vagy fehér színű, szagtalan, szilárd, vagy folyékony halmazállapotú, a szintetikus piretrinek (piretroidok) csoportjába tartozó rovarölő szer. Hő- és fénystabil vegyi anyag, forráspontja >200°C, olvadáspontja 34-39°C. Vízben kevéssé (0,2 mg/l), szerves oldószerekben (aceton, xilol, hexán) jól oldódik [2, 3]. A permethrin a természet számára ismeretlen, szintetikus vegyület, melyet először 1973-ban szintetizáltak és 1977-ben hoztak forgalomba. A termék formában kiszerelt vegyület négy sztereoizomer [1R, transz], [1R, cisz], [1S, transz], [1S, cisz] hozzávetőleg 3:2:3:2 arányú keveréke, melyek közül rovarirtó hatását tekintve az [1R, cisz] izomer (CAS: 61949-76-6) a legaktívabb. A forgalomba kerülő permethrin barna, vagy sárgásbarna színű folyadék, mely szobahőmérsékleten részben kristályosodik [3].
 

R mondatok [4]:

R20/22   Belélegezve és lenyelve ártalmas.
R43        Bőrrel érintkezve túlérzékenységet okozhat (szenzibilizáló hatású lehet).
R50/53   Nagyon mérgező a vízi szervezetekre, a vízi környezetben hosszan tartó károsodást okozhat.
 

S mondatok [4]:

S13            Élelmiszertől, italtól és takarmánytól távol tartandó.
S24            A bőrrel való érintkezés kerülendő.
S36/37/39  Megfelelő védőruházatot, védőkesztyűt és szem-/arcvédőt kell viselni.
S60            Az anyagot és/vagy edényzetét veszélyes hulladékként kell ártalmatlanítani.
S61            Kerülni kell az anyag környezetbe jutását. Lásd a külön használati utasítást/biztonsági adatlapot.

b
Mire használják, miért és hol található meg közvetlen környezetünkben

Permethinnel elsősorban, háztartási rovarirtó, rovarriasztó termékekben találkozhatunk. Számos hazánkban forgalmazott termékben is megtalálható, illetve alkalmaznak permethrint a köztéri szúnyogirtás során is. Egy korábbi hazai felmérés szerint permethrin volt található a következő termékekben[1]:

Biolit spray (légy-szúnyog), Biolit spray (molyirtó), Chemotox spray (molyirtó), Chemotox spray (csótány, hangya), Diffusil repelent plus spay ruhára (kullancsriasztó), Protect porozó (mászó rovarok), Protect 3X hatás spray (mászó rovarok), Raid levendula spray (molyirtó)

 

A permethrint a mezőgazdaságban (élelmiszer- és takarmánynövények, szőlőültetvények kezelése, erdőgazdálkodás stb.) is alkalmazzák egyes országokban mint rovarölő szert [3] [5], ám az Európai Unióban nem engedélyezik 2000 óta az alkalmazását a mezőgazdaságban, mivel túlzottan nagyon káros a vízi környezetre[2]. 2002 óta az Egyesült Államokban is tiltott a felhasználása[3]. Legnagyobb mennyiségben gyapotültetvényeken használták fel (61%), főleg az USA, Mexikó és Közép-Amerika területén [3]. Ezen kívül gabonafélék, szója, kávé, dohány, olajrepce, lucerna, zöldségek és gyümölcsök növényvédelmében van jelentősége [3] [6]. A növénytermesztésben korlátozott felhasználású peszticid, mivel a vízi szervezetekre igen toxikus [7].

Felhasználásra kerül a permethrin az állattartásban, az állattartó épületek kártevő-mentesítésében, fatermékek illetve ruházati cikkek kezelésére. Közegészségügyi felhasználása elsősorban légi járművek rovarirtásában, szúnyoghálók kezelésében, illetve a tetűirtásban gyakori. Az US EPA adatai szerint az évente felhasznált kb. 900 tonna permethrin 55%-át növényvédelmi szakemberek, 41%-át a lakosság használja fel, további 4%-ot pedig szúnyogirtásra alkalmaznak [8].

c
Hogyan jut be szervezetünkbe

A permethrin szervezetbe kerülése elképzelhető belégzés, lenyelés és bőrrel történő érintkezés útján. A lakosság elsősorban a rovarirtás során szennyezett levegő, az elfogyasztott táplálék, és a permethrin tartalmú rovarirtók használata során kerülhetnek vele kapcsolatba. A legfőbb kitettséget a szermaradványokat tartalmazó táplálék élelmiszer elfogyasztása jelenti. Foglalkozás körében a permethrint gyártó, vagy felhasználó üzemek esetében tapasztalható az átlagosnál nagyobb mértékű kitettség; munkahelyi környezetben főként belélegezve és bőrön át kerülhet a szervezetbe. A lakossági és munkahelyi permethrin kitettségre vonatkozó konkrét adatok azonban meglehetősen hiányosak [3].

d
Milyen egészségkárosító hatásokkal rendelkezik, milyen adatok vannak erre

A permethrin neurotoxikus anyag, izomgörcsöt, bénulást okoz. Az idegrendszert a nátrium-csatornák működésén keresztül károsítja.Megjegyzés: TOXINokat az élő szervezetek termelik

 

T47D és MCF7 humán emlődaganatos sejtvonalon a permethrin képes lehet a progeszteron receptorhoz kapcsolódva ösztrogén aktivitásra, azaz endokrin rendszert zavaró hatás kiváltására [14]. Mint az legtöbb szintetikus piretroid, szerepel az endokrin rendszert zavaró anyagokat összefoglaló Colborn-listán és az Európai Unió endokrin diszruptorokat összefoglaló listáján is.

 

Az Európai Unió növényvédő szerek engedélyezéséről szóló rendelete, valamint a jelenleg elfogadás alatt álló biocid termékek engedélyezéséről szóló rendelete kizárja az endokrin rendszert károsító anyagok használatát, ám ezen anyagok besorolásának a kritériumrendszere csak pár éven belül készül el.

A US EPA a permethrin endokrin rendszert zavaró hatásával kapcsolatban további vizsgálatokat tart szükségesnek [17]. 

 

A permethrin emlősökre gyakorolt akut toxikus hatása enyhe. Patkánykísérletek során megállapított LD50 értéke orálisan 430-4000 mg/kg, belélegezve 23,5 mg/l. Bőrön át történő expozíció esetében állatkísérletek alapján 21 nap alatt nem eredményezett tüneteket [8]. Hosszú távú kitettség során okozhat májnagyobbodást; csirkék esetében pedig az immunrendszer aktivitását csökkentő hatásáról számoltak be [11].

Bőrrel érintkezve 3-4% koncentrációban eredményezhet néhány napon belül múló bőrirritációt, átmeneti viszketést, bizsergést, égő érzést, kiütéseket [10]. Permethrin mérgezés tünetei embernél: hányinger, fejfájás, izomgyengeség, nyálfolyás, légszomj, és görcsrohamok. Megjegyzendő, hogy a permethrint évek óta használják, de komolyabb következményekkel járó akut mérgezéses megbetegedést ember esetében nem írtak le.

A rákkeltő tulajdonság tekintetében elmondható, hogy az IARC besorolása szerint emberre gyakorolt daganatkeltő hatása nem osztályozható (Group 3) [12], az US EPA listája alapján pedig Group C (embereken lehetséges rákkeltő) kategóriába sorolt [13, 17]. Az amerikai átlag emberre számolt, az élelmiszerrel és az ivóvízzel felvett napi permetrin mennyiség 0.000117 mg/kg/nap. A permetrin daganatokozó képessége [17]  9.6 x 10-3(mg/kg/nap)-1 , amelyet a napi bevitel értékével megszorozva  1.1 x 10-6 összesített többlet-daganat valószínűséget kapunk. Ez az ”egy eset az egy millióból” érték az elhanyagolható kockázat tartományába esik. Egereken végzett hosszú távú kísérletek eredményei alapján a permethrin adagolás adenómához vezethet, ám patkánykísérletek során hasonló elváltozást nem tapasztaltak. A mutagén hatás megállapítását célzó tesztek eredményei alapján a permethrin nem okoz genetikai elváltozásokat. Reprotoxikus hatását tekintve elmondható, hogy nőstény patkányoknál 250 mg/kg dózis felett vált ki a termékenységre nézve káros hatást [11]. Egereken és patkányokon végzett vizsgálatok alapján teratogenitást nem mutat [5].

Egy brit kutatás szerint több növényvédőszernek, köztük a permethrinnek való kitettség jelentősen növeli a Parkinson-kór kialakulásának kockázatát[1]. Később más kutatás ezzel ellentétes eredményt mutatott[2].

Egy kutatás szerint, ha a magzat ki van téve permethrinnek, az negatívan befolyásolja a gyulladásgátlócitokin[SG2]  szintet[3].

 

 [SG2]Citokin: a jelzőmolekulák egy fajtája, amely a sejtkommunikációban játszik alapvető szerepet. Az immunválasz során többek közt ennek szabályozásában és az információközvetítésben van fontos szerepe a citokineknek. A citokinek proteinek, peptidek vagy glükoproteinek. / Wikipedia

e
Milyen környezeti kockázatokat hordoz

A permethrint rovar és féregölő tulajdonsága miatt gyakorta permetezik közvetlenül a környezetbe. A levegőbe gőz formájában kerül, amely végül a fotokémiai reakciók következtében lebomlik. Felezési ideje a levegőben 49 nap. Talajba kerülésekor a talajszemcsékhez erősen kötődik, így nem mutat mobilitást, ám nedves talajból párolgás útján a levegőbe kerülhet. Felezési ideje a talajban 28-30 nap. Vízbe jutva egy része várhatóan a szilárd üledékben, vagy a lebegő szemcsék felületén adszorbeálódik. Biológiai lebomlása ilyen körülmények között kevesebb, mint 2,5 nap. A vízfelszínről a talajhoz hasonlóan kipárologhat, melynek mértékét a szilárd üledékben történő megkötődés csökkenti [9]. Növényekben a felezési ideje kb. 10 nap [10]. A környezetben tehát viszonylag gyorsan lebomlik, perzisztenciára való hajlama alacsony.

Vízi szervezetekre extrém toxikus vegyi anyag, így káros hatást gyakorolhat a természetes ökoszisztémára. A mérgező hatás kiváltásához szükséges környezeti koncentrációt ugyanakkor gyors lebomlása következtében rendszerint nem éri el [3].

A permethrin igen toxikus kutyákra és macskákra nézve, a lakásban ügyelni kell, hogy a háziállatok ne kerüljenek kapcsolatba permethrin tartalmú rovarirtószerekkel.

Megjegyzés: a http://www.vakkanto.hu/cikkek/macska/permetrin-es-piretrin-mergezes-macskaknal.html  szerint a kutyákra nem (annyira) veszélyes

 

f
A kitettség és az egészségügyi kockázat mértéke milyen tényleges veszélyforrást jelent a lakosság számára

 

Termesztett növény

Kijuttatott mennyiség

(g/ha)

Szermaradvány a szedés és az utolsó permetezés után 1 héttel, 3-4 permetezés után (mg/kg)

Paradicsom

105-130

0,4-0,6

Káposzta

200-220

0,40

Saláta

200-275

0,21

Kelbimbó

105-140

0,22

Brokkoli

70-110

0,12-0,18

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A mezőgazdaságban nem használható permethrin így az élelmiszerek szennyezettsége minimális.

Rovarirtó szerként történő felhasználása szakszerű kezelés esetén elvben nem jár akut hatásokkal [3]; akut probléma akkor jelentkezhet, ha az előírásoknak nem megfelelően, pl. nem az előírt koncentrációban, vagy védőruházat nélkül kerül alkalmazásra. Az endokrin rendszert károsító hatás megismerésére további vizsgálatok szükségesek.

Permethrint kimutattak Dél-Afrikában az anyatejből, mely forrása a malária elleni szúnyogirtás  lehetett[1].

g
Hogyan kerülhetjük el

A permethrint és az egyéb piretroidokat elkerülhetjük a háztartási rovarirtó szerek használatának csökkentésével vagy megszűntetésével, illetve a piretroidmentes készítmények előnyben részesítésével. Amennyiben használata elkerülhetetlen, alkalmazzuk az előírásoknak megfelelően és viseljünk megfelelő védőfelszerelést. A vegyszert és vegyszerrel kezelt felületet tartsuk távol a gyermekektől és a háziállatoktól. Bár az EU-ban nem alkalmazható permethrin a mezőgazdaságban, import termékek esetén előfordulhat permethrinmaradványok a termékekben. A permethrinmaradványokat tartalmazó élelmiszerek elkerülésére lehetőségünk nyílik a garantáltan növényvédőszer-mentes, biológiai, ökológiai gazdálkodásból származó élelmiszerek előnyben részesítésével. Munkahelyi kitettség esetén javasolható a munka- és balesetvédelmi előírások betartása, a gyártó előírásainak követése, illetve a megfelelő védőfelszerelések használata az egészségkárosodás megelőzése érdekében.

h
Léteznek-e kevésbé káros alternatívák, és melyek azok

A permethrint és a piretroidokat az otthoni használatban kiválthatjuk a kereskedelmi forgalomban kapható, biztonságos rovarirtó szerekkel, vagy akár mellőzhetjük is ezek használatát alternatív megoldások (pl. szúnyogháló) igénybevételével. A mezőgazdasági használatban a piretroidok helyettesíthetőek hasonló hatásmechanizmussal rendelkező készítményekkel, ám megjegyzendő, hogy egyes modern, szintetikus piretrinek a jelenleg elérhető rovarölő szerek között kisebb kockázattal jellemezhetőek, mint például a klórozott termékek és a szerves foszforsav-észterek.

i
Vonatkozik-e rá valamilyen jogi szabályozás (betiltás, korlátozás), vagy van-e ilyen folyamatban

Az EU 2000/817/EK Bizottsági Döntése alapján az Európai Unióban nem engedélyezik 2000 óta az alkalmazását a mezőgazdaságban, mivel túlzottan káros a vízi környezetre[1].

2002 óta az Egyesült Államokban is tiltott a felhasználása[2].

Az Európai Unió azóta többször módosított 2377/90/EGK rendelete meghatározzaaz permethrin maximális maradékanyag mennyiségére vonatkozó határértéket szarvasmarhafélék célszöveteire (izom, zsír, máj, vese, tej, bőr) nézve. Tejre vonatkozóan további betartandó intézkedéseket tartalmaz a 98/82/EK bizottsági irányelv [15] [16]. Magyarországon az élelmiszerekben megengedett növényvédő szer koncentráció 0,1 mg/kg, csecsemők és kisgyermekek számára készült, feldolgozott, gabona alapú élelmiszerekben és bébiételekben a 35/2004. (IV.26.) ESzCsM rendelet alapján 0,01 mg/kg.

Az EU 1213/2008/EK rendelete szerintellenőrizendő növényvédő szer a permetrhin.

A 80/778/EECdirektíva az emberi fogyasztásra alkalmas ivóvíz minőségéről, meghatározza az összes peszticidre megengedett, még elfogadható koncentrációt, mely 0,5 µg/l. Az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló hazai szabályozás (201/2001. Kormányrendelet) az egyes peszticidekre 0,10 µg/l.

A környezeti elemekre nézve permethrin szennyezettségi határérték a hazai jogi szabályozásban nem került megállapításra.

Források

[1] http://www.inchem.org/documents/iarc/vol53/08-permethrin.html
[2] http://monographs.iarc.fr/ENG/Monographs/vol53/mono53-13.pdf
[3] http://www.inchem.org/documents/ehc/ehc/ehc94.htm
[4] http://www.sigmaaldrich.com/
[5] http://www.inchem.org/documents/pds/pds/pest51_e.htm
[6] http://www.inchem.org/documents/jmpr/jmpmono/v82pr27.htm
[7] http://www.epa.gov/oppsrrd1/REDs/factsheets/permethrin_fs.htm
[8] http://npic.orst.edu/factsheets/Permtech.pdf
[9] http://toxnet.nlm.nih.gov/cgi-bin/sis/search/r?dbs%20hsdb%3A%40term%20%40rn%20%4...
[10] http://www.atsdr.cdc.gov/consultations/west_nile_virus/permethrin.html
[11] http://pmep.cce.cornell.edu/profiles/extoxnet/metiram-propoxur/permethrin-ext.ht...
[12] IARC Monographs on the Evaluation of Carcinogenic Risks to Humans (1991): Occupational Exposures in Insecticide Application, and Some Pesticides; International Agency for Research on Cancer, World Health Organization: Lyon, France, 53: 329-332.
[13] Darvas B., Székács A. (2006): Mezőgazdasági ökotoxikológia. L’Harmattan Kiadó, Budapest, 382 p.
[14] Kim, I.Y., Han, S.Y., Kang, T.S., Lee, B.M., Choi, K.S., Moohn, H.J., Kim, T.S., Kang, I.H., Kwack, S.J., Moon, A., Ahn, M.Y., Kim, H.S. (2005): Pyrethroid Insecticides, Fenvalerate and Permethrin, Inhibit Progesterone-induced Alkaline Phosphatase Activity in T47D Human Breast Cancer Cells. Journal of Toxicology and Environmental Health, 68: 2175-2786.
[15] http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=DD%3A03%3A40%3A32003R2011%...
[16] http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CELEX%3A32003R1029%3AHU%3A...
[17] http://www.epa.gov/oppsrrd1/REDs/permethrin_amended_red.pdf

j
Rákkeltő besorolások

IARC* karcinogén 3- emberre vonatkozó konzekvenciák bizonytalanok
EU CMR -
EPA karcinogén/ EPA Toxics Release Inventory List C – emberre lehetséges rákkeltő
EU szabályozás

2000/817/EK

nem engedélyezi peszticidként,

2377/90/EGK

98/82/EK

80/778/EEK

91/414/EGK

SVHC lista -
CAREX -
UNEP PIC -
USA TRI fejlődési vagy reprotoxikus, vagy
európai PRTR-E-PER**
-
Stockholm POP -
SIN lista -
ETUC lista -
Tudományos információ Endokrin diszraptor
 
Endokrin Diszraptor:
EU-s lista, EPA Illionois, Colborn lista, Keith lista

EU lista: +

EPA lista: +

Colborn lista+

Keith lista+

 

*The International Agency for Research on Cancer (IARC) is part of the World Health Organization. IARC's mission is to coordinate and conduct research on the causes of human cancer, the mechanisms of carcinogenesis, and to develop scientific strategies for cancer prevention and control. The Agency is involved in both epidemiological and laboratory research and disseminates scientific information.

**194/2007. (VII. 25.) korm. rendelet az Európai Szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási Nyilvántartás létrehozásáról, valamint a 91/689/EGK és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló 166/2006/EK Európai Parlamenti és Tanácsi rendelethez (E-PRTR) kapcsolódó kormányrendeletek módosításáról

http://echa.europa.eu/chem_data/authorisation_process/candidate_list_table_en.asp
http://www.chemtrack.org/White/CMR.pdf
http://www.atsdr.cdc.gov/
http://www.carexcanada.ca/en/carcinogen_profiles_and_estimates/
http://www.mindfully.org/Pesticide/Banned-Severely-Restricted-EPA.htm
http://www.chem.unep.ch/pops/alts02.html
http://w3.chemsec.org/
http://www.etuc.org/a/7479
EDC-hez: http://www.womenlivingnaturally.com/articlepage.php?id=164
Keith-lista: http://media.iupac.org/publications/pac/1998/pdf/7012x2319.pdf
Colborn-lista: http://www.ourstolenfuture.org/basics/chemlist.htm
EU-lista: http://ec.europa.eu/environment/docum/pdf/bkh_annex_01.pdf

k
Környezeti hatások

Az anyagra nincs határérték.

Az infolapot összeállította

Deák Konrád, Kaszab Edit


Vissza a tetejére