2,4-D

Általános növényvédő szer kétszikű gyomok ellen, az egyik legszélesebb körben használt gyomirtó szer a világon.A 2,4-D, vietnámi háború „agent orange”-ának az egyik hatóanyaga volt. Bár elhanyagolható akut toxicitással rendelkezik mind orális, dermális, és inhalációs expozícióra nézve, de a hosszútávú hatásai kockázatot jelenthetnek. Hosszú távú vizsgálatok azt mutatják, hogy toxikus a szemre, pajzsmirigyre, vesére, mellékvesére, petefészekre és herére nézve, sőt növelheti a Parkinson kór és a II-es típusú cukorbetegség kialakulásának az esélyeit. A klórfenoxi gyomirtókat az IARC 2B osztályú, lehetség rákkeltő anyagként tartja számon. A 2,4-D károsítja a hormonrendszert.

a
Anyag(csoport) neve, CAS szám, kémiai jellege, miből állítják elő

2,4-diklorofenoxi-ecetsav; 2,4-D           

Angol név: 2,4-Dichlorophenoxyacetic acid (2,4-D)                                                

CAS: 94-75-7

R-mondatok:

R22:       Lenyelve ártalmas. 
R37:       Izgatja a légutakat. 
R41:       Súlyos szemkárosodást okozhat.
R43:       Bőrrel érintkezve túlérzékenységet okozhat (szenzibilizáló hatású lehet). 
R52/53   Ártalmas a vízi szervezetekre, a vízi környezetben hosszan tartó károsodást okozhat. 

S-mondatok.

S26:           Ha szembe jut, bő vízzel azonnal ki kell mosni és orvoshoz kell fordulni.
S46:           Lenyelése esetén azonnal orvoshoz kell fordulni, az edényt/csomagolóburkolatot és a címkét az orvosnak meg kell mutatni.
S61:           Kerülni kell az anyag környezetbe jutását. Speciális adatokat kell kérni. (Biztonsági adatlap.)
S24/25:      Kerülni kell a bőrrel való érintkezést és a szembejutást.
S36/37/39: Megfelelő védőruházatot, védőkesztyűt és szem-/arcvédőt kell viselni. 

 

Magyarországon az alábbi szerek vannak forgalomban, melyek 2,4-D-t tartalmaznak (önmagában, vagy hatóanyag kombinációban): Compo, Dezormon, Dicophor, Dicopur D Prim, Dikamin 720 WSC, DMA-6, Esteron 60, Imperial, Landscaperpo, Maton 600, Mustang Forte, Mustang SE, Overdose SE, Sierraform, Solution, Substral, Syrius-N, U 46 D-Fluid SL.

Sárga, kristályos por, olvadáspontja  140 oC körül van. Nedvességre érzékeny anyag, vízben lebomlik. Erős oxidálószerekkel nem alkalmazható, több fémre korrodáló hatással van [1].

2,4-diklórfenolból állítják elő [2].A keletkező anyag 90-99%-ban tiszta, az előállítási technológia függvényében. A leggyakrabban előforduló melléktermékek az egyéb fenoxi sav származékok, számos klórozott fenolforma, és más nyomszennyezők [7] [8].

b
Mire használják, miért és hol található meg közvetlen környezetünkben

A diklórfenoxi-ecetsav (továbbiakban 2,4-D) általános növényvédő szer, kétszikű gyomok ellen a legszélesebb körben használt gyomirtó szer a világon, Észak-Amerikábana 3. leginkább használatban lévő kémiai növényvédő [3]. A glifozát rezisztens GMO-k elterjedésével egyéb fajokban is nőtt a glifozát rezisztencia, A glifozát kiváltására széles körben használják a 2,4-D-t.

 A második világháború után a szer használata gyorsan terjedt és növekedett alacsony árának, hatékonyságának és alacsony akut toxicitásának köszönhetően. Közel 1500 regisztrált herbicid tartalmazza hatóanyagaként a vegyületet [4].

A 2,4-D-t használjákgabonafélék valamint esetenként kukorica és cirok, kaszálók, legelők és egyéb gyepek, köz- és vasutak mentén gyomok és bozótok, tűlevelű ültetvények gyomirtására, egyes akvakultúrákban a vízi vegetáció visszaszorítására.[5] [6].

2,4-D a fenoxil családba tartozó gyomirtó szerek tagjai:

A 2,4-D termékek éves kereskedelme a 90-es években megközelítette 300 millió US dollárt. A legnagyobb termelő az orosz Ufa volt 49 000 tonnával, azonban környezeti problémák miatt a termelést csökkentették. Napjainkban az amerikai Dow Chemical Co. állítja elő a legnagyobb mennyiségben a vegyszert 20 000 tonna/év mennyiségben [9]. A 2,4-D úgynevezett auxin-analóg (az auxin olyan növényi hormon, mely serkenti a sejtek megnyúlásos növekedését), azaz szintetikus növényi hormon,  melyet 1941-ben fejlesztettek ki a terméshozam növelése céljából. Hamar rájöttek, hogy gyomirtóként még nagyobb szerepet tölthet be a vegyület a növénytermesztésben.1946-ban került kereskedelmi forgalomba ésez lett az első sikeres szelektív gyomirtó szer, mely lehetővé tette a búza , kukoricarizs , és hasonlón egyszikű gabona-növények kétszikű gyomjai elleni hatékony védekezést[6]. A vegyület felszívódik a leveleken keresztül és bekerül a növény merisztémáiba (osztódó szöveteibe). Azon kevés hatóanyagok közé tartozik, melyeket a növények gyökereikbe is szállítják. Hatására ellenőrizetlen, nem fenntartható növekedés alakul ki, ami szárcsavarodást, levélszáradást, végül a növény pusztulását eredményezi [10].A 2,4-D-t a permetező szerekben jellemzően dimetilamin sójaként alkalmazzák, észter változata a gyomnövények levelén még könnyebben áthatol. [7] [10].

A vietnámi háború során az esőerdő lombtalanítására használt Agent Orange, vagyis a 2,4-D valamint egy kémiailag hozzá közeli vegyület a 2,4,5-T keveréke még effektívebbnek bizonyult a gyomok elleni küzdelemben, az előállításuk során azonban melléktermékként humán karcinogén tetraklór-dibenzo-p-dioxin(TCDD)keletkezett LINK A DIOXINOKHOZ!!!!. A Vietnámi háborúban 1962 és 1971 között több mint 79 millió litert juttattak ki koncentráltan a szerből elsősorban a dzsungellombozat ritkítása, valamint az élelmiszerellátás csökkentése érdekében.A 60-as évektől a szer közhasználata a növénytermesztésben egészen a 80-as évek elejéig növekedett, amikor Amerikai Környezetvédelmi Hivatal (EPA) a 2,4,5-T előállítását az emberi szervezetre és a környezetre való káros hatásai miatt betiltotta [6] [11].

c
Hogyan jut be szervezetünkbe

Alapvetően mezőgazdasági termények tartalmazhatnak 2,4-D maradékot, illetve a további főbb humán expozíciós lehetőségek az alábbiak.

  • A 2,4-D termelésében érintett dolgozók.
  • Felhasználók, akik pázsit-gyep-, rekreációs területeken, autópályák és a vasútvonalak mentén alkalmazzák 2,4-D tartalmú peszticideket.
  • Mezőgazdasági és erdészeti munkások, akik a szert használják (a 2,4-D alkalmazására ritkán aquakultúrákban is sor kerülhet – pl. osztrigatelepeken – a vízinövények visszaszorításához, ilyenkor az ott dolgozók is érintettek lehetnek).
  • Kertes házban élők, akik a gyepen, valamint a kertben a 2,4-D tartalmú termékeket alkalmaznak.
  • Mindazok, akik a szerrel kezelt területeket túl hamar/egészségügyi várakozási időn belül használják.
  • Emberek, akik a 2,4-D-vel szennyezett ruházatot kezelik vagy mossák.
  • Vietnami háború idején az Agent Orange-val kapcsolatba került civilek és katonák.

Mivel a 2,4-D nem perzisztens a környezetben, és nem halmozódik fel állati zsiradékban, az élelmiszerek valószínűleg nem a fő forrásai a humán expozíciónak [6].Egyes vizsgálatok szerint szemes gabonában (árpa, zab, búza) 0,2-04 mg/kg mennyiségben mutatták ki a 2,4-D-t 7-14 nappal aratás előtt.

Ivóvízből 0,1-0,5 µg/l koncentrációban mutatták ki [12].

d
Milyen egészségkárosító hatásokkal rendelkezik, milyen adatok vannak erre

A klórfenoxi gyomirtókat az IARC 2B, lehetség rákkeltőként osztályozza. A 2,4-D endokrin diszruptor anyag, és  további kockázata, hogy gyakran rákkeltő dioxinokkal szennyezett [27]. A 2,4-D-t kapcsolatba hozták továbbá a Parkinson kór és a II-es típusú cukorbetegség kialakulásával is.

Az akut toxicitása elhanyagolható mind orális, dermális, és inhalációs expozícióra nézve. Nem bőr-irritáló, nem bőr-szenzibilizáló, valamint észter formája nem irritálja a szemet.

A Nemzetközi Rákkutató Ügynökség (IARC) a 2,4-D-t (az olyan fenoxil sav herbicidekkel, mint az MCPA és a  2,4,5-T)2B osztályba sorolta, mint lehetséges emberi rákkeltőt [16].Az Egyesült Államok Környezetvédelmi Hivatala (EPA) 2007-ben kiadott véleménye szerint a meglévő adatok nem támasztják alá, hogy a 2,4-D-expozíció és a rák kialakulása között összefüggés lenne [15]. Egy széleskörű tudós panel szerint bár nem bizonyított, de feltételezhető, hogy a 2,4-D rákot okoz [28]. Karcinogenitási vizsgálatoknál patkányokat 2 éven keresztül etettek 2,4-D tartalmú táplálékkal, mely során megnövekedett a rosszindulatú daganatok kialakulása. A nőstények esetében szarkóma kialakulását figyelték meg. Rágcsálókkal végzett másik vizsgálat azt mutatta, hogy lehetséges okozója lehet az agytumornak, amennyiben 45 mg/testtömeg kg/nap dózisban voltak kitéve a szernek egész életükön át. Emberi hatásaira nézve rengeteg különféle vizsgálatot végeztek, melyek során a válaszok nem egybecsengőek. Ezért a humán vonatkozásra nézve a karcinogenitása nem tisztázott [14].

Egy 1990-es nebraskai tanulmány a 2,4-D expozíciót a Non-Hodgkin limfóma (NHL) előfordulásával hozta összefüggésbe a vegyszert használó farmerek körében [5] [17].  2000-ben a Dow Chemical Companyvizsgálatokat végzett 1517 olyan egykori alkalmazotton, akik 1945 és 1994 között részt vettek vegyi anyag gyártásában vagy fejlesztésében. A vizsgálatok során nem találtak szignifikáns összefüggést az NHL miatti halálozás valamint a 2,4-D expozíció között, viszont az amyotrophiás lateralsclerosis (mozgató idegsejtek pusztulásával járó betegség) kialakulásának veszélye megnövekedett [18].

A 2,4-D szerepel gyakorlatilag az összes endokrin diszruptor anyagokat tartalmazó listán [29].

Noha a laboratóriumi kísérletek egereken nem mutattak ki számottevő reprotoxikus hatást, egy tanulmány megállapította, hogy a munka során fokozott 2,4-D expozíció férfiaknál megnöveli a hibás spermiumok képződését [19].

Amerikai kutatások szerint azoknál a kertészeknél, gazdálkodóknál és rovarirtóknál, akik munkájuk során növényvédő szerekkel is dolgoznak, 80 százalékkal gyakrabban alakul ki a Parkinson-kór. A vizsgálatok során megállapították, hogy különösen nagy kockázatot jelent a 2,4-D és a paraquat hatóanyagú gyomirtók, illetve a permethrint tartalmazó rovarirtók használata. Ezek alkalmazása háromszorosára növeli az idegrendszeri megbetegedés kialakulásának esélyét. Laboratóriumi vizsgálatokban az említett mérgek károsították a dopamin előállításáért felelős sejteket, zavarva az izmok működtetését. A három anyag közül csak a paraquat használatát tiltották be az EU-ban [30].

Vizsgálatok szerint a korábbi 2,4-D kitettség növeli a II-es típusú diabétesz kialakulásának valószínűségét. A 2,4-D ugyanis megzavarja a lipid és glükóz lebontási folyamatokat [31].

Az IARC szerint a 2,4-D sem in vitro, sem in vivo nem mutagén, de a technikai hatóanyaga mutagén in vitro kísérletekben. Egyéb független vizsgálatok több élőlényen bizonyították mutagén hatását [32].

A 2,4-D egyéb hosszú távú vizsgálatai azt mutatják, hogy toxikus a szemre, pajzsmirigyre, vesére, mellékvesére, petefészekre és herére nézve.Patkányok esetében a LOAEL (lowest-observed-adverse-effect-level – az a legkisebb dózis, amely hatására már káros elváltozás megfigyelhető) szintet olyan vizsgálatokra alapozva állapították meg, mint járászavar neurotoxicitás vizsgálat során, kölykök esetében csontrendszeri rendellenességek valamint krónikus toxicitási vizsgálatokban csökkent súlygyarapodás. A LOAEL esetében kutyáknál csökkent súlygyarapodást, csökkent tápanyag fogyasztást figyeltek meg, míg nyulak esetében csökkent a motoros aktivitás, ataxia (agykárosodás miatt fellépő mozgáskoordinációs zavar) és vetélés lépett fel [13].

Reprodukciós toxikológiai vizsgálatok csakmagasabb dózis esetében (188 mg/testtömeg kg/nap), megnövekedett a születés utáni elhalálozás aránya. Szintén patkányokon végzett vizsgálatok szerint a TDI érték 600-szorosa, 150 mg/testtömeg kg/nap dózis esetében 15-ből hat ivadék született csontvázrendszeri zavarokkal. Ebből arra következtettek a kutatók, hogy a szer emberekre is teratogén hatással lehet.

A 2,4-D féléletideje az emberi szervezetben egyes kutatások szerint 18-20 óra és az abszorbeálódott anyag 75-90%-a 4 napon belül a vizelettel kiürül a szervezetből. A szervezetbe bekerült 2,4-D legnagyobb hányada változatlan formában halad keresztül és ürül ki, a fennmaradó metabolitok és képződő másodlagos anyagcseretermékek toxicitása nem bizonyított.

A 2,4-D bomlási terméke a szintén lehetséges rákkeltő és endokrin diszruptor 2,4-diklórfenol.
 

e
Milyen környezeti kockázatokat hordoz

A 2,4-D enyhén/közepesen toxikus halakra, nem toxikus méhekre. Bár gyorsan lebomlik, az intenzív használat miatt gyakran kimutatott felszíni és talajvíz szennyező [33]. A hatósági vizsgálatok szerint a 2,4-D az egyik leggyakrabban előforduló vízszennyező növényvédő szer Magyarországon [34].

2011 februárjában a Levegő Munkacsoport kutatási projektje során az MTA NKI kutatói 11 a Dunából és a környékéről vett vízmintából 9-ben mutatott ki 2,4-D szennyezettséget. Mivel februárban még nem kezdődött a növényvédelem a mezőgazdaságban, így a szennyezés korábbi időszakból maradhatott [35].

A levegő 2,4-D szennyezettsége főleg a permetezés során végbemenő kipárolgásból, valamint elsodródásból adódik. A szer a levegőben foto-oxidáció révén bomlik, felezési ideje kevesebb, mint 1 nap. Kanadában nagy területeken végzett vizsgálatok során a levegőminták 40%-ában találtak 0,01 és 0,1 µg/m3 közötti koncentráció érékeket. Egy amerikai levegő monitoring program során, melyet egy citrus termő vidéken végeztek, azonban 880 mintából csak egy tartalmazott 4 µg/m3 koncentrációban 2,4-D-t.

A 2,4-D a vízi környezetben a felszín közelében a fotolízis hatására gyorsan bomlik. Aerob körülmények között felezési ideje egytől néhány hét körül adódott, míg anaerob körülmények között elérheti a 120 napot is, azonban nem akkumlálódik az üledékben, vagy az iszapban. Bioakkumlációra, eltekintve néhány algától nem hajlamos vízi és szárazföldi környezetben, gyors lebomlásának köszönhetően. Gyors degradációja ellenére1971 és 1986 között ismét csak Kanadában a szert 29 µg/l koncentrációig kimutatták lakossági ivóvíz mintákból (805-ből 52 esetben), azonban Amerikában 1987-ben az ivóvízben mért koncentrációk minden esetben 0,5 µg/l alatt alakultak, legtöbbször még a 0,1 µg/l koncentrációt sem érték el.

 Az átlagos talajtípusokban 4 és 7 nap között alakult a felezési ideje, azonban extrém estekben, pl. savas talajok esetében a 6 hetet is elérheti [20].  Korai tanulmányok kimutatták, hogy a talaj szervesanyag tartalma, valamint a magasabb hőmérséklet a szer gyorsabb lebomlását idézi elő a talajokban, emellett steril talajok esetében a 2,4-D lebomlása drasztikusan lecsökkent. Ezen adatokból valószínűsítették, hogy a talaj mikrobiótája  nagymértékben felelős a peszticid lebontásáért [8].  Azóta számos a 2,4-D biodegradációjára képes baktériumok izoláltak, és írtak le környezeti mintákból. A vegyület lebontása során használt metabolikus utak jól ismertek, és a vegyület katabolizmusáért felelős géneket számos mikroorganizmusban azonosították [21].

f
A kitettség és az egészségügyi kockázat mértéke milyen tényleges veszélyforrást jelent a lakosság számára

A 2,4 mivel gyakori vízszennyező, ezért megjelenhet az ivóvízben is. Mivel viszonylag gyorsan bomlik, ezért az élelmiszerekben ritkán mutatható ki. Leginkább a gazdálkodók valamint a kezelt területek közelében lakók kitettsége lehet magas permetezés során.

Munkahelyi kitettségi vizsgálatok során gyűjtött adatok szerint a 2,4-D használata során a dózis 90%-a dermálisan kerül a permetezést végző egyének szervezetébe annak ellenére, hogy a többi vegyszerhez viszonyítva a bőrfelületen történő felszívódása alacsony értékeket mutat (5,8-6,4%). A termelésben résztvevő munkásoknál az elsődleges expozíció a belégzés.

A kézi, valamit a háti permetezőt használók esetében a legnagyobb az egyéni kitettség 3,4-4,9 mg/nap, mely légi permetezés esetén 0,005-1,03 mg/nap, valamint traktorral történő permetezés esetén 0,29 mg/napra mérséklődik átlagosan [7]. Élelmiszerekből és ivóvízből a felvétel mértéke nem jelentős. Élelmiszerek esetében a 2,4-D és annak bomlástermékei viszonylag ritkán haladják meg a 10 µg/kg-os értéket. A szer túlzott és gyakori használata során azonban lehetséges magas értékek kialakulása a haszonállatok májában, veséjében, bogyós termésekben, gombákban [20].

A WHO ajánlása alapján a tolerálható napi bevitel (TDI) 0,3 mg/testtömeg kg érték, melynek túllépése nem valószínű még a permetezést végző egyéneknél sem [26].

g
Hogyan kerülhetjük el

Helyes növényvédelmi gyakorlat, vagyis a 2,4-D előírás szerinti alkalmazásával csökkenthetjük a saját és környezetünk kitettségét. Csak nyugodt, szélcsendes időjárás esetén alkalmazzuk a szert. Amennyiben a szer a védőruhára került, azt elkülönítve tisztítsuk.

Kerüljük el az olyan mezőgazdasági, erdészeti és rekreációs területeket, melyeken permetezésre figyelmezető jelzések vannak [6].Élelmiszerek esetében célszerű lehet ellenőrzött ökológiai gazdálkodásból származó alapanyagok, zöldségek, gyümölcsök vásárlására törekedni, illetve be kell tartani az élelmezés-egészségügyi várakozási időt. Ellenőrzött ökológiai termelésből származó élelmiszerek nem tartalmazhatnak szermaradékokat így 2,4-D-t sem.

h
Léteznek-e kevésbé káros alternatívák, és melyek azok

A 2,4-D-hez hasonló hatású gyomirtó szer például a glifozát, ám pont a növekvő glifozát rezisztencia okozza a 2,4-D felhasználás növekedését. Azon területeken, ahol tilos gyomirtókat használni, ott sikeresen használtak fel olyan természetes gyomirtó alternatívákat, mint például a kukorica őrleményt és ecet-alapú termékeket [36].

A helyes agrotechnika alkalmazása, vetésforgó betartása, tarlómaradvány kezelése, talajművelés, kiskertekben kézi gyomlálás, kapálás, noha mind jóval idő- és energiaigényesebb folyamat, hatásos védekezést jelentenek a gyomok ellen. Az emberi munkaerő alkalmazása nem feltétlenül jelentősen drágább, mint a vegyszerek alkalmazása. Célszerű lehet még mulcs használata, amivel nemcsak a talaj vízháztartását javíthatjuk, de a gyomok kelését is gátolhatjuk. Lényeges a jó, gyommagoktól mentes vetőmag használata.

 

i
Vonatkozik-e rá valamilyen jogi szabályozás (betiltás, korlátozás), vagy van-e ilyen folyamatban

Az Európai Unió az engedélyezett gyomirtó szerek felülvizsgálata során megállapította, hogy a helyes növényvédelmi gyakorlat, vagyis a 2,4-D következetes alkalmazása esetén nincs káros hatása az emberek vagy állatok egészségére [22].

Felhasználása csak gyomirtó szerként engedélyezhető. Figyelembe kell venni a 2,4-D-ről szóló, a Növény-egészségügyi Állandó Bizottság által 2001. október 2-án véglegesített felülvizsgálati jelentés következtetéseit. Ezen átfogó értékelés során a tagállamoknak:

  • különös figyelmet kell fordítaniuk a talajvíz védelmére, amikor a hatóanyagot sérülékeny talaj és/vagy éghajlati adottságokkal rendelkező régiókban használják,
  • különös figyelmet kell fordítaniuk a bőrön át történő felszívódásra,
  • különös figyelmet kell fordítaniuk a nem cél ízeltlábúak védelmére, és biztosítaniuk kell azt, hogy az engedélyezés feltételei adott esetben kockázatcsökkentő intézkedéseket tartalmazzanak.

Bár a 91/414 irányelv alapján használható növényvédő szerként az EU-ban, az új szabályozás pár éven belül kizárja az endokrin diszruptor anyagok használatát, így feltételezhető, a 2,4-D pár éven belüli korlátozása.

 Figyelmet érdemel, hogy a 2,4-D használata jelenleg nem engedélyezett Svédországban, Norvégiában, valamint szigorúan korlátozott Dániában, Kuvaitban és a kanadai Québec tartományban, valamintOntarioban ésBelize-ben [23] [24] [25].

2005-ben az Egyesült Államok Környezetvédelmi Hivatala jóváhagyta a 2,4-D további használatát. A kanadai peszticid szabályozó ügynökség (PMRA) azonban az engedélyeztetési folyamatot csak neurotoxikológiai vizsgálatok eredményeinek tükrében viszi véghez [5].

Források

[1] http://msds.chem.ox.ac.uk/DI/2,4-dichlorophenoxyacetic_acid.html
[2] http://nzic.org.nz/ChemProcesses/production/1J.pdf
[3] http://www.24d.org/
[4] http://www.24d.org/backgrounders/body.aspx?pageID=30&contentID=136
[5] http://www.hc-sc.gc.ca/cps-spc/pubs/pest/_decisions/rvd2008-11/index-eng.php
[6] http://envirocancer.cornell.edu/factsheet/pesticide/fs14.2_4-d.cfm
[7] http://www.ncbi.n
[8] http://www.inchem.org/documents/ehc/ehc/ehc29.htm
[9] Pesticides Action Network-United Kingdom. "2,4-D fact sheet". Pesticides News No.37, September 1997, p20.
[10] http://www.cheminova.hu/en/gyomirtok/maton_600/
[11] http://www.theglobeandmail.com/archives/article697346.ece
[12] http://www.inchem.org/documents/jmpr/jmpmono/v080pr12.htm
[13] http://www.epa.gov/oppsrrd1/REDs/factsheets/24d_fs.htm
[14] http://extoxnet.orst.edu/pips/24-D.htm
[15] http://www.epa.gov/fedrgstr/EPA-PEST/2007/August/Day-08/p15109.htm
[16] IARC monographs on the evaluation of carcinogenic risks to humans: An updating of IARC Monographs volumes 1 to 42. Supplement 7, WHO, Lyon, France 1987.
[17] http://journals.lww.com/epidem/pages/articleviewer.aspx?year=1990&issue=09000&ar...
[18] http://www.webcitation.org/mainframe.php
[19] http://www.webcitation.org/5glwLknsa
[20] http://www.24d.org/govtrev/WHO-2003-24-D%20in%20Drinking%20Water.pdf
[21] http://onlinelibrary.wiley.com/doi/10.1111/j.1574-6941.1999.tb00597.x/pdf
[22] http://ec.europa.eu/food/plant/protection/evaluation/existactive/list1_2-4-d_en....
[23] http://www.mddep.gouv.qc.ca/pesticides/permis-en/code-gestion-en/espace-vert.htm
[24] http://www.ene.gov.on.ca/environment/en/news/2009/030401.php
[25] http://www.inchem.org/documents/jmpr/jmpmono/v071pr04.htm
[26] http://pubs.acs.org/doi/abs/10.1021/es903915k
[27] http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC1568222/
[28] http://www.pesticideinfo.org/Detail_Chemical.jsp
[29] http://www.telegraph.co.uk/health/healthnews/6189612/Using-pesticides-at-work-in...
[30] http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/20187939
[31] Darvas Béla: Virágot Oikosnak - Kísértések kémiai és genetikai biztonságunk ürügyén
[32] http://pmep.cce.cornell.edu/profiles/extoxnet/24d-captan/24db-ext.html
[33] http://www.fvm.gov.hu/doc/upload/201002/novenyvedoszer-maradek_eves_jelentes_200...
[34] http://levego.hu/sites/default/files/sajtokozlemenyek/ne_szennyezze_a__mezogazda...
[35] http://en.wikipedia.org/wiki/2,4-Dichlorophenoxyacetic_acid

j
Rákkeltő besorolások

IARC* karcinogén klórfenoxi gyomirtók Group 2B Lehetséges emberi rákkeltők
EU CMR   -
EPA karcinogén/ EPA Toxics Release Inventory List   Máj, vér és vesemérgezést okoz
EU szabályozás

91/414/EGK

91/414 alapján használható növényvédő szerként1213/2008/EK
SVHC lista - -
CAREX Peszticidek -
UNEP PIC UNEP/OzL.Pro.22/CRP.2 szabályozott tartalmú szerek listája
USA TRI fejlődési vagy reprotoxikus, vagy
európai PRTR-E-PER**
- -
Stockholm POP - -
Tudományos információ Endokrin duszruptor, azaz károsítja a hormonrendszert
 
Endokrin Diszraptor:
EU-s lista, EPA Illionois, Colborn lista, Keith lista
EU lista: +
EPA Illinois: lehetséges
Colborn lista: +
Keith lista: +
 

*The International Agency for Research on Cancer (IARC) is part of the World Health Organization. IARC's mission is to coordinate and conduct research on the causes of human cancer, the mechanisms of carcinogenesis, and to develop scientific strategies for cancer prevention and control. The Agency is involved in both epidemiological and laboratory research and disseminates scientific information.

** 194/2007. (VII. 25.) Korm. rendelet az Európai Szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási Nyilvántartás létrehozásáról, valamint a 91/689/EGK és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló 166/2006/EK Európai Parlamenti és Tanácsi rendelethez (E-PRTR) kapcsolódó kormányrendeletek módosításáról

*The International Agency for Research on Cancer (IARC) is part of the World Health Organization. IARC's mission is to coordinate and conduct research on the causes of human cancer, the mechanisms of carcinogenesis, and to develop scientific strategies for cancer prevention and control. The Agency is involved in both epidemiological and laboratory research and disseminates scientific information.

**194/2007. (VII. 25.) korm. rendelet az Európai Szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási Nyilvántartás létrehozásáról, valamint a 91/689/EGK és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló 166/2006/EK Európai Parlamenti és Tanácsi rendelethez (E-PRTR) kapcsolódó kormányrendeletek módosításáról

http://echa.europa.eu/chem_data/authorisation_process/candidate_list_table_en.asp
http://www.chemtrack.org/White/CMR.pdf
http://www.atsdr.cdc.gov/
http://www.carexcanada.ca/en/carcinogen_profiles_and_estimates/
http://www.mindfully.org/Pesticide/Banned-Severely-Restricted-EPA.htm
http://www.chem.unep.ch/pops/alts02.html
http://w3.chemsec.org/
http://www.etuc.org/a/7479
EDC-hez: http://www.womenlivingnaturally.com/articlepage.php?id=164
Keith-lista: http://media.iupac.org/publications/pac/1998/pdf/7012x2319.pdf
Colborn-lista: http://www.ourstolenfuture.org/basics/chemlist.htm
EU-lista: http://ec.europa.eu/environment/docum/pdf/bkh_annex_01.pdf

k
Környezeti hatások

Környezeti elem 

Koncentráció

Mérték-egység 

Hivatkozás

Légszennyezettség tervezési irányértéke 

10

24 órás  ( mg/m3)

4/2011. (I. 14.) VM rendelet a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről

Légszennyezettség tervezési irányrértéke 20 60 perces  (mg/m3) 4/2011. (I. 14.) VM rendelet a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről
Légszennyezettség tervezési irányértéke Veszélyességi szint III. 4/2011. (I. 14.) VM rendelet a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről

Szennyezettségi határérték földtani közegre (Poliklórozott-dibenzo-dioxinok és dibenzo-furánok (PCDD/F))

N/A

N/A

6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről

Szennyezettségi határérték felszín alatti vízre

N/A

N/A

6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről

Felszíni vízminőséget érintő elsőbbségi anyag

N/A

N/A

220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól
EU MRLs - Növényvédőszer-maradékok és megengedett szermaradék-határértékek 0,05 mg/kg EU MRL (2,4-D + észterei összesen, 2,4-D-ben kifejezve)

 

Az infolapot összeállította

Farkas Milán, Háhn Judit, Veres Péter Gábor


Vissza a tetejére