Akrilnitril

Színtelen, gyúlékony, mérgező és rákkeltő folyadék. Főként a műanyagipar használja a poliakrilnitril alapanyagaként. Az akrilnitril kis mennyiségben, hosszú időn át belélegezve rákot, elsősorban tüdőrákot okozhat. Az akrilnitril előfordulhat a munkahelyeken vagy a környezetben, ha levegőbe, vízbe, talajba vagy talajvízbe kerül. Közvetlen kitettséget jelenthet például a kipufogógázok belélegzése, vagy a dohányzás, hiszen mindkettő füstjében kimutatták.

a
Anyag(csoport) neve, CAS szám, kémiai jellege, miből állítják elő

Név: Akrilnitril, vinil-cianid

Angol név: acrylonitrile

Képlet: H2C CH C N
CAS-szám: 107-13-1

R-mondatok:

R45              Rákot okozhat (karcinogén hatású lehet).
R11              Tűzveszélyes.
R23/24/25    Belélegezve, bőrrel érintkezve és lenyelve mérgező.
R37/38         Bőrizgató hatású, izgatja a légutakat.
R41              Súlyos szemkárosodást okozhat.
R43              Bőrrel érintkezve túlérzékenységet okozhat (szenzibilizáló hatású lehet).
R51/53         Mérgező a vízi szervezetekre, a vízi környezetben hosszan tartó károsodást okozhat.

 

S-mondatok:

S9           Az edényzet jól szellőztetett helyen tartandó.
S16         Gyújtóforrástól távol tartandó. Tilos a dohányzás.
S53         Kerülni kell az expozíciót, használata előtt tanácsos beszerezni a külön használati utasítást.
S45         Baleset vagy rosszullét esetén azonnal orvoshoz kell fordulni. Ha lehetséges, a termékcímkét meg kell mutatni.
S61         Kerülni kell az anyag környezetbe jutását. Lásd a külön használati utasítást/biztonsági adatlapot.

Az akrilnitril színtelen, gyúlékony, mérgező és rákkeltő folyadék. Alapvetően a műanyagipar használja poliakrilnitril előállítására. Nyílt lángnak kitéve gőze robbanékony. Természetes körülmények között nem fordul elő. Előállításával öt vállalat foglalkozik az Egyesült Államokban, gyártási költsége jelentős (916 milliárd forint volt 1993-ban). Az akrilnitril iránti kereslet valószínűleg nemhogy csökkenni, de növekedni fog az elkövetkezendő években (évente kb. 2-3%-kal). [1]

b
Mire használják, miért és hol található meg közvetlen környezetünkben

A műanyagipar nagy mennyiségben használja poliakrilnitril (PAN) előállítására, mely során akril és modakril (módosított akril) szálakat gyártanak. Használják még akrilnitril-butadién-sztirol (ABS) műanyagok, gépek, mobiltelefonok, tollak, poggyász és építési anyagok előállítására. Sztirol-akrilnitril (SAN) műanyagot használnak a gépjárművek, háztartási cikkek és csomagolóanyagok gyártásakor. Az adiponitril megkönnyíti a nejlontermékek, festékek, gyógyszerek és növényvédő szerek előállítását [2]. Poliakrilnitrilt ruházati cikkek gyártásához használnak, beleértve a pulóvereket, gyapjú- és sportruházatot, lakberendezési tárgyakat, többek között szőnyegeket, kárpitokat, függönyöket [3]. Poliakrilnitrilből állítják elő a szénszálakat is. Akrilnitril és butadién kopolimerizációjával készül a műkaucsuk. Az akrilnitrilt akrilsav és akrilamid gyártására is használják.

Akrilnitril előfordulhat a munkahelyeken vagy a környezetben, ha a levegőbe, vízbe, talajba vagy a talajvízbe kerül. Közvetlen kitettséget jelenthet a kipufogógázok belélegzése is, vagy a dohányzás, hiszen a cigaretta füstjében is kimutatták, cigarettánként 3,5-15 mg mennyiségben. [4]

c
Hogyan jut be szervezetünkbe

Akrilnitrilt szinte kizárólag az iparban használnak, így a lakosság nemigen találkozik akrilnitrillel. Előfordult, hogy gombaölő szerként is alkalmazták.

Az akrilnitril akkor kerül a szervezetbe, ha az ember belélegzi a levegőből, vagy vízzel, élelmiszerrel fogyasztja el, de bőrön keresztül is felszívódhat. A szervezetben nem akkumulálódik, viszonylag gyorsan lebomlik, és kiürül. [5]

d
Milyen egészségkárosító hatásokkal rendelkezik, milyen adatok vannak erre

Az akrilnitril kis mennyiségben, hosszú időn át belélegezve rákot, elsősorban tüdőrákot okozhat.

Rövid ideig tartó belégzése is érzékenyen érinti az idegrendszert, a vérkeringést, a vesét és a májat. Ezek a hatások elmúlnak, ha megszűnik a kitettség. Idegrendszeri hatásai lehetnek: fejfájás, szédülés, ingerlékenység, szapora szívverés és halál. A mérgezési tünetek a kitettség után gyorsan mutatkoznak, és akkor is, ha a bomlástermékei, mint a cianid, beépülnek a szervezetbe. Bőrrel közvetlenül érintkezve a bőr súlyosan károsodik. Az akrilnitril folyadéka vagy gőze irritálja a szemet, az orrot és a torkot. A hatások jelentkezéséhez viszont nagyobb mennyiségű akrilnitril kell, mint amennyi normál esetben a környezetben előfordul.

Az IARC (Nemzetközi Rákkutató Ügynökség) visszaminősítette az akrilnitrilt 2A kategóriából 2B kategóriába, vagyis nincs elég bizonyíték rákkeltő hatására. Az EPA (Amerikai Környezetvédelmi Hivatal) viszont B2-ből B1 kategóriába „léptette elő”. Számos egészségügyi tanulmány összegezte az akrilnitrillel dolgozók vizsgálatát, amely szerint az akrilnitril kis mennyiségben, hosszú időn át belélegezve rákot, elsősorban légzőszervi rákot okozhat. Laboratóriumi vizsgálatok igazolják, hogy egy életen át akrilnitrillel – belélegeztetéssel vagy ivóvízzel – kezelt kísérleti állatokban rákot okoz. Patkányokon szájon át bejuttatott kezelés után daganatokat figyeltek meg az agyban és a gyomorban. Nyelv-, vékonybél és tejmirigy daganatról is beszámoltak. A belégzést követően daganatot észleltek a központi idegrendszerben és az emlőmirigyben. A vizsgálatok azt is mutatják, hogy hátrányosan befolyásolja a légzést és a központi idegrendszert, és fejlődési rendellenességeket okoz a kísérleti állatokban [6, 7]. Az akrilnitrillel kezelt állatok esetében nem okozott domináns letális mutációkat, egereknél nem okoz kromoszóma-rendellenességeket (se csontvelőben, se spermában), ill. patkányoknál sem okoz kromoszóma-rendellenességeket csontvelőben. A baktériumokra mutagén hatással van [8]. Egy tanulmány szerint az akrilnitrilnek kitett munkavállalók körében az akrilnitril nem növeli a kromoszóma-rendellenességek gyakoriságát.

Esetleírás ismerteti egy akrilnitril tartalmú vasúti kocsikat tisztító munkás balesetét, aki csak rövidebb ideig volt akrilnitril szennyezésnek kitéve. A folyékony akrilnitril azonban a ruhájára került, amelynek következtében halálos dózis jutott a szervezetébe. A halál oka a vizsgálat szerint a keringési rendszer összeomlása volt. Hasonlóan végzetes kimenetelű eset fordult elő egy gyermekkel, aki egy éjszakát akrilnitrillel telített szobában töltött. Hányás, könnyezés, görcsök, légzési nehézség, cianózis (a vér hiányos oxigéntelítettsége) és tachycardia (szívritmuszavar) tünetek előzték meg halálát. A gyerekkel együtt öt felnőtt is a szobában tartózkodott, de nekik semmilyen vagy csak enyhe tüneteik voltak. [9]

 

e
Milyen környezeti kockázatokat hordoz

Az akrilnitril a levegővel érintkezve párolog, vízben oldódik. Nem kötődik a talajrészecskékhez, ezért könnyen a talajvízbe jut. Mérsékelten mérgező az élővilágra, normál mértékben előforduló akrilnitril nem okoz környezeti károkat. A levegőben lévő akrilnitril hozzájárulhat a fotokémiai szmog kialakulásához, ha reakcióba lép más illékony anyagokkal [10].

Az amerikai Toxikus Anyagok Hivatalának és Betegség-nyilvántartó Irodájának (Agency for Toxic Substances and Disease Registry) 1990-ben kiadott közleményében olvasható, hogy az akrilnitril természetes körülmények között nem található meg a levegőben. Mérhető koncentrációja az ipari forrásokhoz kapcsolódik. A gyárak 5 km-es körzetében 24 óránként mérik a levegő akrilnitril-koncentrációját, amely 0,1–325 μg/m3. Az akrilnitril előfordulása összefügg a széliránnyal, a legmagasabb koncentrációt egy gyárépület közvetlen közelében mérték. Az akrilnitril középértéke 43 mérés alapján a „kibocsátó forrás által uralt területeken” (azaz a vegyi üzemek közelében) 2,1 µg/m3 volt. Az Amerikai Környezetvédelmi Hivatal (EPA) toxikus anyagok kibocsátásával foglalkozó adatbázisában, a Chemical Release Inventory-ban olvasható, hogy az akrilnitril ipari kibocsátása 1995-ben 2940 tonna volt – ebből 2360 tonna injektáló kutakba, 576 tonna a levegőbe került. Az akrilnitril általánosságban nem található meg a felszíni és felszín alatti vizekben. Az Egyesült Államokban, Wisconsinban egy állami felmérés során 1700 kutat vizsgáltak meg, de egyetlen mintában sem találtak akrilnitrilt. Szerte az Egyesült Államokban 914 felszíni és felszín alatti vízmintából 46-ban mutattak ki akrilnitrilt, általános szintjük kevesebb, mint 10 µg/l. Számos ipari terület szennyvizében a mért akrilnitril szint (vas- és acélgyár, textilgyár, vegyi üzemek) 20–4700 µg/l között mozgott, melynek eredményeképpen a közeli folyó akrilnitril szennyezettsége elérte a 4300 µg/l koncentrációt [11].

f
A kitettség és az egészségügyi kockázat mértéke milyen tényleges veszélyforrást jelent a lakosság számára

Tényleges veszélynek azok vannak kitéve, akik olyan gyárak közvetlen közelében élnek, melyek akrilnitrilt gyártanak vagy használnak fel, vagy helytelenül tárolják azt. Ha az akrilnitril a környezetbe kerül, akkor az ivóvízzel, a levegővel, vagy akár az élelmiszerrel is a szervezetbe juthat. Az akrilnitril kitettség vérből, ill. az akrilnitril bomlástermékei a vizeletből mutathatók ki [12].

Magyarországon a nyergesújfalui Zoltek Vegyipari Zrt. vegyi üzeme használ föl jelentős mennyiségű akrilnitrilt. A műszálak gyártásához az üzem nagy mennyiségű vegyi anyagot tárol és használ fel [13].

g
Hogyan kerülhetjük el

Az akrilnitrilt használó gyárakban elengedhetetlen a munkavédelmi előírások maximális szintű betartása és fejlesztése.

h
Léteznek-e kevésbé káros alternatívák, és melyek azok

A műszálak és szénszálak gyártásának technológiái nem sokat változtak az elmúlt évek során. A technológiai sor alapja az akrilnitril, és ezen nem változtatnak. Építőipari alkalmazásának fellendülésével a szénszálgyártás is fellendült, melynek alapja a poliakrilnitril (PAN) [14].

 

i
Vonatkozik-e rá valamilyen jogi szabályozás (betiltás, korlátozás), vagy van-e ilyen folyamatban

A hazai jogi szabályozásban a munkavédelemről szóló 25/2000. (IX. 30.) EüM–SzCsM együttes rendelet [módosítva: 13/2002. (XI. 28.) ESzCsM–FMM egy. r. 6-7. §.] 1. melléklete foglalkozik a veszélyes anyagok munkahelyi levegőben eltűrhető maximális koncentrációjával, a műszak során eltűrt legmagasabb koncentráció jelölése: MK. A teljes munkaképes életük során (18-tól 62 éves korig) maximális koncentrációban dolgozók potenciális halálos kimenetelű egészségkárosító kockázata (rosszindulatú daganatos megbetegedés kockázata) 10 mikrorizikó/év. Az itt meghatározott MK érték: 4,3 mg/m3. A jogszabály a jellemző tulajdonsághoz a rákkeltő jelölést használja [15].

 

Források

j
Rákkeltő besorolások

IARC* karcinogén Group 2B  
EU CMR Karc. kat. 2 Akrilnitril (CAS: 107-13-1)
EPA karcinogén/ EPA Toxics Release Inventory List Group B1 Akrilnitril (CAS: 107-13-1)
EU szabályozás  

67/548/EGK,
76/769/EGK,
1167/2008/EK,
556/2008/EK
SVHC lista -  
CAREX  

Group A
munkahelyi
Group B környezeti
UNEP PIC   -
USA TRI fejlődési vagy reprotoxikus, vagy
európai PRTR-E-PER**		  

Akrilnitril (CAS: 107-13-1)
0,1% deminimis cc.

Metakrilnitril CAS: 126-98-7
1% deminimis cc.
Stockholm POP    
SIN lista CMR Akrilnitril (CAS: 107-13-1)
ETUC lista + karcinogén              Akrilnitril (CAS: 107-13-1)
Tudományoos információ    
Endokrin Diszraptor:
EU-s lista, EPA Illionois, Colborn lista, Keith lista		   Akrilnitril (CAS: 107-13-1)

 

*The International Agency for Research on Cancer (IARC) is part of the World Health Organization. IARC's mission is to coordinate and conduct research on the causes of human cancer, the mechanisms of carcinogenesis, and to develop scientific strategies for cancer prevention and control. The Agency is involved in both epidemiological and laboratory research and disseminates scientific information.

**194/2007. (VII. 25.) korm. rendelet az Európai Szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási Nyilvántartás létrehozásáról, valamint a 91/689/EGK és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló 166/2006/EK Európai Parlamenti és Tanácsi rendelethez (E-PRTR) kapcsolódó kormányrendeletek módosításáról

http://echa.europa.eu/chem_data/authorisation_process/candidate_list_table_en.asp
http://www.chemtrack.org/White/CMR.pdf
http://www.atsdr.cdc.gov/
http://www.carexcanada.ca/en/carcinogen_profiles_and_estimates/
http://www.mindfully.org/Pesticide/Banned-Severely-Restricted-EPA.htm
http://www.chem.unep.ch/pops/alts02.html
http://w3.chemsec.org/
http://www.etuc.org/a/7479
EDC-hez: http://www.womenlivingnaturally.com/articlepage.php?id=164
Keith-lista: http://media.iupac.org/publications/pac/1998/pdf/7012x2319.pdf
Colborn-lista: http://www.ourstolenfuture.org/basics/chemlist.htm
EU-lista: http://ec.europa.eu/environment/docum/pdf/bkh_annex_01.pdf

k
Környezeti hatások

Akrilnitril

Környezeti elem

Koncentráció

Mértékegység

Hivatkozás

Légszennyezettség egészségügyi határértéke (akrilnitril előállítás)

0,2

24 órás (mg/m3)

14/2001. (V. 9.) KöM–EüM–FVM együttes rendelet a légszennyezettségi határértékekről, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről

Légszennyezettség egészségügyi határértéke (akrilnitril szál készítése: szárító után, adszorpciós leválasztó után)

20

 

10

mg/m3

 

mg/m3

14/2001. (V. 9.) KöM–EüM–FVM együttes rendelet a légszennyezettségi határértékekről, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről

Szennyezettségi határérték földtani közegre

–

 

6/2009. (IV. 14.) KvVM–EüM–FVM együttes rendelet a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről

Szennyezettségi határérték felszín alatti vízre

–

 

6/2009. (IV. 14.) KvVM–EüM–FVM együttes rendelet a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről

Felszíni vízminőséget érintő elsőbbségi anyag

–

 

220/2004. (VII. 21.) korm. rendelet a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól

Munkaegészségügyi határérték

MK: 4,3

mg/m3

Munkahelyek kémiai biztonságáról 25/2000. (IX. 30.) EüM–SzCsM együttes rendelet

 

Az infolapot összeállította

Kőrös Éva Judit, Krifaton Csilla


▲ Vissza a tetejére ▲