Aszpartám

Mesterséges édesítőszer, melyet csökkentett kalóriatartalmú élelmiszerek előállításhoz használnak.Mivel az aszpartám édesítő ereje csökken hő hatására, ezért inkább többnyire édesítő tabletták, üdítő italok, rágógumik, joghurtok, gyümölcskészítmények édesítésére alkalmazzák.Egyes tudományosan nem megerősített vélemény szerint az aszpartám összefüggésbe hozható több betegség kialakulásával, egészségügyi kockázattal. Ezen összefüggéseket hitelesen nem bizonyították.

a
Anyag(csoport) neve, CAS szám, kémiai jellege, miből állítják elő

Név: Aszpartám

Angol név: Aspartame

Képlete: HOOCCH2CH(NH2)CONHCH(CH2C6H5)COOCH3

C14H18N2O5 [1]

CAS szám: 22839-47-0

Szinonimák [2,3]:

 

1-Metil N-L-alfa-aszpartil-L-fenilalanát

Aszpartámot tartalmazó termékek márka nevei [2,3]:

Jelölése élelmiszerekben [4]:

E 951 Aszpartám
E 962 Aszpartám-aceszulfámsó

R mondatok: -

S mondatok:

S22; Az anyag porát nem szabad belélegezni.
S24/25: A bőrrel való érintkezés kerülendő. / Kerülni kell a szembejutást.

Az aszpartám egy dipeptid származék, két a természetben is előforduló aminosav (aszparaginsav és fenilalanin) t-metil észtere. Ezekből állítják elő, és a neve ebből ered: N-L-aszpartil-L-fenilalanin-l-metilészter (APM) [5].

  • 1-Methyl N-L-alpha-aspartyl-L-phenylalanine
  • 3-Amino-N-(alpha-carboxyphenethyl)succinamic acid N-methyl ester
  • 3-Amino-N-(alpha-carboxyphenethyl)succinamic acid N-methyl ester, stereoisomer
  • 3-Amino-N-(alpha-methoxycarbonylphenethyl) succinamic acid
  • APM
  • Asp-phe-ome
  • Aspartam [francia]
  • Aspartame [amerika]
  • Aspartamo [spanyol]
  • Aspartamum [latin]
  • Aspartylphenylalanine-methyl-ester
  • Dipeptide sweetener
  • L-Aspartyl-L-phenylalanine methyl ester
  • Methyl L-alpha-aspartyl-L-phenylalanate
  • Methyl L-aspartyl-L-phenylalanine
  • Methyl N-L-alpha-aspartyl-L-phenylalaninate
  • Methyl aspartylphenylalanate
  • N-L-alpha-Aspartyl-L-phenylalanine 1-methyl ester
  • Sweet dipeptide
  • Canderel
  • Equal / EqualSweet
  • Nutrasweet
  • Tri-sweet
  • Aminosweet
  • Spoonful

b
Mire használják, miért és hol található meg közvetlen környezetünkben

Az aszpartám egy mesterséges édesítőszer (E951), melyet csökkentett kalóriatartalmú élelmiszerek előállításhoz használnak. Az aszpartám összetevői, az aszparaginsav és a fenilalanin a fehérjék építőkövei, és a természetben megtalálhatóak a fehérjetartalmú élelmiszerekben (pl. a húsban, gabonákban és tejtermékekben). Az OÉTI közleménye szerint egy adag tejben 8-szor több fenilalanin, és 13-szor több aszparaginsav van, mint, egy azonos adag, 100%-osan aszpartámmal édesített üdítőitalban [25].Metil-észterek is gyakoriak számos ételben (a gyümölcsök, zöldségek és a gyümölcslevek) [6].

Az előállítási folyamat során az aszparaginsav és a fenilalanin oldalláncai kapcsolódnak össze metil-alkohol hatására. Ez metil-csoportot ad a komplexhez, és a vegyület átalakul metil-észterré fermentáció során.

Az aszpartámot 1965-ben véletlenül fedezte fel James Schlatter, miközben a fekély elleni szert kereste. Később az Egyesült Államokban szabadalmaztatták, ahol jelenleg a legtöbbet használt mesterséges édesítőszer. Az Egyesült Államokon kívül több mint 93 országban jóváhagyottan használják. Az aszpartám fehér, szagtalan, kristályos por. 200-szor édesebb a cukornál, és könnyen oldható vízben. Más mesterséges édesítőszerekkel ellenétben édes ízt ad keserű vagy fémes utóíz nélkül. Ezen tulajdonságok miatt használják sok ételben cukorhelyettesítő összetevőként. Azonban az aszpartám nem lép kölcsönhatásba más élelmiszeraromákkal, így nem teljesen tökéletes a cukor helyettesítésére. Ebből kifolyólag a sütőipari termékek, cukorkák és egyéb termékek receptjeit módosítani kell, ha aszpartámmal készülnek. Hőmérsékletre érzékeny [5,7,8].Egy gramm aszpartám 4 kcal energiát képvisel, de mivel a kristálycukornál 180-200-szor édesebb, így minimális mennyiségre van szükség belőle, s ez napi szinten elhanyagolható mennyiségű energiát jelent. A cukor ízét nagyon jól „utánozza”, nincs kellemetlen utóíze. Az aszpartám-aceszulfám só két hatóanyag összekapcsolódása 64% aszpartám és 36 % aceszulfám arányban. Íze nagyon hasonlít a cukorhoz, gyorsan oldódó, stabil vegyület. Mivel az aszpartám édesítő ereje csökken hő hatására, ezért inkább többnyire édesítő tabletták, üdítő italok, rágógumik, joghurtok, gyümölcskészítmények édesítésére alkalmazzák. [9].

Világszerte mintegy 6000 ételbe és italba kerül bele, többek között (de nem kizárólag):

  • diétás, cukormentes üdítőitalokba;
  • szájfrissítőkbe;
  • gabonapelyhekbe;
  • cukormentes rágógumikba;
  • kakaó keverékekbe;
  • fagylaltokba;
  • zselatinokba;
  • gyümölcslevekbe;
  • rágható vitamintablettákba;
  • tejitalokba;
  • gyógyszerekbe, hashajtókba;
  • asztali édesítőszerekbe;
  • instant teákba és kávékba;
  • italporokba;
  • sportitalokba;
  • savanyúságokba;
  • joghurtokba.

Sütésre kevésbé alkalmas, mint más édesítőszerek, mert hőre bomlik. Az aszpartám az egyik fő édesítőszer, melyet használhatnak a cukorbetegek.

A szabadalma 1992-ben lejárt. Azóta más gyártók is megjelentek. Évente több tízezer tonnát termelnek belőle [8].

Emésztés során az aszpartám három komponensre bomlik (aszparaginsav, fenilalanin és metanol), amelyek azután felszívódnak a vérbe.

A vékonybélben az aszpartám mintegy 10%-a metanollá alakul. A legtöbb metil-alkohol felszívódik, és gyorsan átalakul formaldehiddé. Az aszpartám körülbelül 50%-a fenilalaninná és mintegy 40%-a aszparaginsavvá bomlik. Ezért fenilketonuriás betegek nem fogyaszthatják [21]. Semelyik bomlásterméke sem halmozódik fel a szervezetben [10].

c
Hogyan jut be szervezetünkbe

Az aszpartám édesítőszert tartalmazó élelmiszerekből kerülhet a szervezetünkbe. A klasszikus „cukormentes” terméken túl egyéb élelmiszerekben is gyakran megtalálható, ám kötelező jelölni az aszpartám jelenlétét, továbbá fel kell hívni a címkén a figyelmet, hogy  "fenilalanin forrást tartalmaz", hogy fenilketonuriában (PKU) szenvedő betegek semmiképp se fogyasszanak ilyen élelmiszereket.

d
Milyen egészségkárosító hatásokkal rendelkezik, milyen adatok vannak erre

Az aszpartám az egyik legalaposabban tanulmányozott összetevő az élelmiszerellátás területén. Több, mint 100 tudományos tanulmányban vizsgálták, mielőtt 1981-ben jóváhagyta az FDA. Avizsgálatokat elvégezték állatokon és embereken, beleértve egészséges felnőtteket és gyermekeket, a szoptató nőket és a cukorbetegeket, az elhízással küszködöket és a különleges genetikai tulajdonsággal rendelkezőket. Sokkal nagyobb mennyiségben tesztelték, mint amennyit fogyasztanak az étkezésük során az vizsgált személyek. Ma a kutatók új tanulmányokat készítnek ezzel az édesítőszerrel kapcsolatosan, mivel sok élelmiszerben használják. Az Amerikai Orvosi Szövetségi Tanács Tudományos Bizottsága felülvizsgálta az aszpartámot, és megállapította, hogy biztonságos édesítőszer. Az Amerikai Dietetikus Szövetség is arra a következtetésre jutott, hogy az aszpartám mértékletes használata elfogadható az egészséges táplálkozás részeként.

Megvizsgálta, és biztonságosnak találta az Egyesült Nemzetek Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének Vegyes Szakértői Bizottsága (Joint Expert Committee on Food Additives ‒JECFA) és az Egészségügyi Világszervezet (WHO). Az Európai Közösség Élelmiszerügyi Tudományos Bizottsága is megvizsgálta, és használatra engedélyezte az aszpartámot.

Az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia Bizottságának munkacsoportja arra a következtetésre jutott, hogy az aszpartám biztonságos mind az anya, mind a fejlődő baba számára. Természetesen fontos, hogy minden terhes nő konzultáljon az orvosával a terhesség alatt ajánlott megfelelő táplálkozásról. Az Amerikai Diabétesz Egyesület kijelentette, hogy az aszpartám elfogadható cukorpótló, és a cukorbetegek felvehetik étrendjükbe.

Epilepsziás betegek számára is biztonságos a fogyasztása.

Az aszpartám emésztése során kis mennyiségű metanol keletkezik, melynek mennyisége az aszpartám bomlása során jóval kisebb a biztonságost meghaladó szintnél, és valójában kisebb, mint amit sok gyümölcs és zöldség emésztése során keletkezik.

Az aszpartáma tápcsatornában kis mennyiségű, a hétköznapi étrendben is előforduló összetevőkre bomlik, mint például az aminosavak, az aszparaginsav és a fenilalanin. Ugyanezen összetevőkből jóval nagyobb mennyiségben fogyasztunk a hétköznapi élelmiszerekkel (pl.: tej, hús, gyümölcs, zöldség). A szervezet ezeket az aminosavakat ugyanúgy kezeli, mint amelyek más élelmiszerforrásokból származnak. Az aszpartám maga soha nem jut a vérkeringésbe. Ezen túlmenően, tesztelték az aszpartám rákkeltő hatását patkányon és egéren, mely során nem mutattak ki agy-, illetve bármilyen más daganatot.

Vizsgálatok szerint az aszpartám fogyasztása nem befolyásolja a gyermekek viselkedését, beleértve a diagnosztizált hiperaktivitást vagy figyelemhiányos rendellenességet.

Vizsgálták az aszpartámot, mint potenciális allergént, de  nem találtak összefüggést a aszpartám és az allergiás reakciók közt [7]. Az aszpartám akut és krónikus hatásait vizsgálva azt találták, hogy fogyasztása hatására noha megnövekedett a vérplazma fenilalanin koncentrációja, azonban a kontrollcsoporthoz képest nem tapasztaltak sem neuropszichológiai, sem viselkedésbeli eltérést egészséges fiatal felnőtteknél [11, 12].

Egyes tudományosan nem megerősített vélemény szerint az aszpartám összefüggésbe hozható több betegség kialakulásával, egészségügyi kockázattal (pl. a sclerosis multiplex, a krónikus fáradtság szindróma, diabetes mellitus, idegrendszeri károsodások, fefájás). Ezen összefüggéseket hitelesen nem bizonyították, ám a lánclevelek és a médiakampány hatására több brit [26] és dél afrikai áruházlánc önkéntesen kivonta a sajátmárkás termékeiből az aszpartámot.

Számos tudományos vizsgálat irányult az aszpartám esetleges rákkeltő hatásaira, ám egyetlen, sokak által kritizált vizsgálatot leszámítva nem találtak szignifikáns összefüggést [27] aszpartám bevitel és rák között.

e
Milyen környezeti kockázatokat hordoz

A diétás és kalóriaszegény aszpartám felhasználásával készült ételek, italok kerülésével, az összetevők ellenőrzésével (E 951 és E 962).

Az aszpartám tartalmú élelmiszereken feliratnak kell szerepelnie arról, hogy a termék fenilalanin forrást tartalmaz.

f
A kitettség és az egészségügyi kockázat mértéke milyen tényleges veszélyforrást jelent a lakosság számára

Az édesítőszerek olyan anyagok, amelyeket a cukor pótlásaként adunk az ételhez. Néhány édesítőszer, amelyeket gyakran “intenzív édesítőszereknek” hívnak, intenzív édes ízt adnak energia nélkül vagy nagyon kevés energia biztosításával. Mivel intenzíven édesek, csak nagyon kis mennyiség szükséges belőlük. Az aceszulfám-K, aszpartám, ciklamát, szacharin, taumatin, neoheszperidin DC intenzív édesítőszerek. Az édesítőszerek másik széles körben felhasznált csoportját csökkentett energiatartalmú édesítőszereknek nevezik, cukorpótlóknak vagy “cukoralkoholoknak”. Ezek az édesítőszerek kevesebb energiát tartalmaznak grammonként, mint a cukor (szacharóz), miközben ugyanakkora a térfogatuk. A szorbit, mannit, izomaltóz, maltit, laktit és xylit mind a cukoralkoholok családjába tartozik. Mindkét típusú édesítőszerrel kapcsolatos törvényeket a 94/35/EC számú Európai Édesítőszer Direktívában fektették le, amely lefedi az “élelmiszer-adalékanyagokat, amelyeket az élelmiszerek édes ízének kialakításához vagy asztali édesítőszerekhez használnak”. Ez a direktíva nem vonatkozik azokra az élelmiszerekre, amelyek édesítő tulajdonságokkal rendelkeznek, mint például a cukor, méz vagy a juharfaszirup [13].

Tekintettel arra, hogy a számtalan kutatási eredmény alapján az aszpartám nem rendelkezik egészségkárosító hatással, csupán alternatívákról beszélhetünk.

A cukorhelyettesítők olyan kalóriatartalommal rendelkező anyagok, melyek lassabban emelik meg a vércukorszintet, mint a normál cukor. Ezért cukorbetegség esetén be kell számolni őket, fogyókúrában pedig csak mértékkel alkalmazhatók. Jól beilleszthetők cukor helyett azokba az ételekbe, ahol nem csak a cukor édes íze, de tömege, volumene is számít, pl. piskóták, lekvárok, csokik, cukorkák, édes krémek stb. Cukorhelyettesítők lehetnek az alábbiak:

  • Méz.
  • Rizsszirup (általában barnarizsből készül, a cukorral szemben nagy előnye, hogy csak 3 százalékban tartalmaz glükózt, azaz egyszerű cukrot, legnagyobb részben összetett szénhidrátot, így sokkal hosszabb idő alatt szívódik fel, és nem emeli hirtelen a vércukorszintet).
  • Stevia:Dél-Amerika bennszülött népei által évszázadok óta használt Stevia növény nemrégiben nagy feltűnést keltett. A stevia steviol glikozidoknak nevezett természetes édesítőket tartalmaz, amik 300-szor édesebb ízűek a cukornál, energiatartalom nélkül [14].
  • Juharszirup: az észak-amerikai juharfa édes nedve, először az ott élő indiánok állították elő. Minél sötétebb színű, annál erősebb, aromásabb és több benne a vitamin.
  • Agaveszirup- vagy nektár: a Mexikóban őshonos agave növényből készül ez a méznél folyékonyabb, a finomítástól függően világosabb vagy sötétebb színű, édes szirup. Vasban, kalciumban, káliumban és magnéziumban gazdag.
  • Rapadura: ásványi anyagokban szintén gazdag, enyhén karamellás ízű, barna színű nádcukor.
  • Xylosweet: természetes, xylitolalapú, szénhidrátmentes édesítőszer. Leginkább kukoricacsutkából és nyírfából vonják ki, ezért nyírcukornak is hívják, de a xylitol megtalálható gyümölcsökben is. A Xylosweet a természetes cukorpótlók közül talán a legédesebb. Érdekessége, hogy fogorvosok is ajánlják, mivel állítólag segít a fogszuvasodás megelőzésében [15].
  • Fruktóz – gyümölcscukor: a cukornál 30-50%-val édesebb, de árban kb. 8-9-szer annyiba kerül. Az elhízásban jelentkező inzulinrezisztenciát is képes egy ideig visszaszorítani. Így mértékkel fogyasztva jól alkalmazható fogyókúrában.
  • Szorbit vagy szorbitol: egy ún. cukoralkohol, vagyis átalakított cukor, melynek édesítő ereje, fele harmada a cukorénak, de annál drágább. A szénhidrát-anyagcsere köztes termékeként a szorbit a természetben sok gyümölcsben, de főként a szilvában található meg. 2,4 kcal/g energiatartalma valamivel alacsonyabb, mint a cukoré. A cukorral ellentétben, az emberi szervezetben való lebontásához nem szükséges az inzulin, a tiszta szorbitot ezért cukorbetegek is fogyaszthatják.  Fontos azonban, hogy mivel energiát szolgáltat, így a napi szénhidrát mennyiségbe számolják bele. A szorbitszirup a szorbit mellett tartalmaz mannitot és más rövidláncú cukrokat is (oligoszaharidok). Mivel az oligoszaharidok emésztéséhez szükséges inzulin, nem alkalmazható a cukorbetegeknek szánt élelmiszerekben. Cukorhelyettesítőként nem idéz elő fogszuvasodást. A szorbit veszélytelennek számít. Nagy mennyiségben fogyasztva hasmenést, gyomorgörcsöt, hányást okozhat. Ezért azokban az élelmiszerekben, amelyek 10%-nál több cukorhelyettesítőt tartalmaznak, a „túlzott mennyiségű fogyasztása hashajtó hatású” figyelmeztetést kell feltüntetni. Fogyasztása csak kis mennyiségben (napi 30-50 g) ajánlott. Egyes esetekben szacharinnal keverik, hogy élvezeti értéke nagyobb legyen. A szacharin mesterséges édesítőszer.
  • Maltit vagy maltitol: a keményítőből előállított maltit kémiailag a cukoralkoholokhoz tartozik. Tisztán édes ízű, édessége a cukor édességének 60-90%-a. Energiatartalma is kissé alacsonyabb a cukorénál, kb. 2,4 kcal/g. A tiszta maltit hasznosításához az emberi anyagcsere nem igényel inzulint, fehér kristályai ezért diabetikus készítményekhez is használhatók. A napi energia, szénhidrátmennyiségbe szintén bele kell számolni. A maltit-szirup 50-77%-os maltittartalma mellett glükózt és rövidláncú többszörös cukrot is tartalmaz, amelyek anyagcseréjéhez inzulinra van szükség, ezért diabetikus élelmiszerekben nem alkalmazható. Édes volta ellenére ez a cukorhelyettesítő nem okoz fogszuvasodást. Veszélytelennek számít. Nagy mennyiségben fogyasztva hasmenést, hasfájást és puffadást okozhat, ezért azokat az élelmiszereket, amelyekben a cukorhelyettesítő anyagok aránya meghaladja a tíz százalékot, a „nagyobb mennyiség fogyasztása hashajtó hatású” figyelmeztetéssel kell ellátni.
  • Xilit: szinte ugyanazt lehet elmondani róla, mint a fenti cukoralkoholokról.  A xilózból állítják elő, mely mohoszacharid, vagyis egy cukorféleség. A xilit édesítőereje a 40%-ka a cukorénak, és 75%-kal alacsonyabb a kalóriatartalma. (2,7kcal/g). A szénhidrát anyagcsere közti termékeként a szervezetben is megtalálható. Mivel cukoralkohol, a társaihoz hasonlóan felhasználása szintén nem igényel inzulint, de a napi energiabevitelbe be kell számítani. Nyírcukorként is ismerik, mert a nyírfában lévő xilánból is elő lehet állítani. Lassan szívódik fel, segít kialakítani a teltségérzetet, így jó alapot ad a cukor helyettesítésére a fogyókúrában. Segít a cukorfüggőség leküzdésében. Szintén gátolja a fogszuvasodást, mert a száj baktériumai nem képesek hasznosítani. Tisztán édes ízű, szorbittal keverve a cukorral azonos mértékben édesít [16].

g
Hogyan kerülhetjük el

A napi referencia dózis (Rfd) 40 mg/testtömeg kg, melyet a FAO szakembereiből álló bizottság határozott meg. Ezt az értéket a WHO szerint sem szabad átlépni, még a gyermekeknek és a cukorbetegeknek sem.

Az Európai Közösségjelentésében az áll, hogy becsléseik szerint az elméleti maximális mennyiség napi 21,3 mg/ testtömeg kg. A tényleges fogyasztás valószínűleg még abban az esetben is alacsonyabb a fenti értékeknél, ha valaki nagy mennyiségben fogyaszt aszpartám tartalmú élelmiszereket. A jelentés szerint becslések alapján a gyermekek is 1-40%-át fogyasztják az elfogadható napi mennyiségnek [22].

Az aszpartám világszerte mintegy hatezer termékben megtalálható. Európában 40 mg/testtömeg kg, az Egyesült Államokban 50 mg/testtömeg kg az élelmiszer-biztonsági hatóságok által javasolt napi aszpartámbevitel maximuma. Az európai határértékkel számolva mindez azt jelenti, hogy egy 70 kg-os ember napi 2800 mg aszpartámot fogyaszthat el veszélytelenül. Összehasonlításul: 2 db aszpartám-tartalmú édesítőszerrel ízesítve a reggeli italunkat kb. 36 mg aszpartámot veszünk magunkhoz [23].

h
Léteznek-e kevésbé káros alternatívák, és melyek azok

Az aszpartám gyártása, és alkalmazása során különböző szennyezőanyagokon keresztül kerülhet a környezetbe. Ha a levegőbe jut, becslések szerint szemcsés fázisban jelenik meg a környező légkörben. A szemcsés fázis nedves és száraz lerakódással távozik a légkörből. Amennyiben a talajba kerül, nagy mobilitásra számíthatunk. Párolgása nedves talaj felszínéről elhanyagolható folyamat. Az aszpartám várhatóan nem párolog száraz talaj felszínéről sem. Amennyiben vízbe kerül, nem számíthatunk arra, hogy a lebegő részecskék adszorbeálják, vagy az üledéken lerakódik. Kipárolgása a vízből elhanyagolható. A vízben lebomlik pH 7 vagy magasabb tartományban diketopiperazinre, felezési ideje pedig kb. 1 nap. Biokoncentrációja a vízi szervezetekben alacsony. Foglalkozással kapcsolatos expozíciója megtörténhet a por részecskék belélegzésével, vagy bőrön át felszívódva azokon a munkahelyeken, ahol az aszpartámot előállítják, vagy használják. A lakosság legnagyobb része azonban táplálék-összetevőkén találkozik aszpartámmal, cukormentes üdítőkben, asztali édesítőszerekben, és cukrok összetevőjeként. [24].

i
Vonatkozik-e rá valamilyen jogi szabályozás (betiltás, korlátozás), vagy van-e ilyen folyamatban

Használatát Új-Zélandon betiltották. Európában és az Egyesült Államokban korlátozták alkalmazását. A jelenleg hatályos szabályozás szerint az EU-ban naponta és testtömeg kilogrammonként legfeljebb 40, Amerikában pedig 50 mg aszpartám fogyasztását tartják megengedhetőnek [17,18,19].

Az Európai Bizottság 2006/128/EK rendeletében határozza meg az élelmiszerekben felhasználható édesítőszereket, valamint az azokra vonatkozó tisztasági követelményeket [20].

Kötelező jelölni az aszpartám jelenlétét élelmiszereken, továbbá a címkén jelölni kell, hogy  "fenilalanin forrást tartalmaz".

Több élelmiszerlánc önkéntesen teljesen vagy sajátmárkás termékeiből kivonta az aszpartámot.

Források

[1] http://www.sigmaaldrich.com/catalog/ProductDetail.do?lang=hu&N4=47135%7CSUPELCO&...
[2] http://www.drugbank.ca/drugs/DB00168
[3] http://www.e-szam.hu/nev_szerint
[4] http://www.madehow.com/Volume-3/Aspartame.html
[5] http://www.nutrasweet.com/articles/search.asp?Id=36&srch=aspartame%20made
[6] http://www.ehso.com/ehshome/aspartame.php
[7] http://en.wikipedia.org/wiki/Aspartame
[8] http://www.drugbank.ca/drugs/DB00168
[9] http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/9734727?dopt=Abstract
[10] http://toxnet.nlm.nih.gov/cgi-bin/sis/search/r?dbs+hsdb:@term+@rn+@rel+22839-47-0
[11] http://www.eufic.org/article/hu/artid/edesitoszerek-tobb-valasztas-egy-edes-elet...
[12] http://www.eufic.org/article/hu/page/FTARCHIVE/artid/Stevia-termeszetes-edesitoe...
[13] http://www.mithogyankell.hu/egeszseg/49/etrend/337_hogyan-potoljuk-a-cukrot
[14] http://dietetika.info/fogyokura/edes-elet-cukor-nelkul-cukorhelyettesitok-es-mes...
[15] http://www.fw.hu/egeszsegesen/aszpartam.html
[16] http://tttweb.hu/index.php?rovat=iras&id=112
[17] http://ec.europa.eu/food/fs/sc/scf/out155_en.pdf
[18] http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:L:2006:346:0006:01:HU:HTML
[19] http://hu.wikipedia.org/wiki/Fenilketon%C3%BAria
[20] http://www.greenfacts.org/en/aspartame/l-2/aspartame-2.htm#0
[21] http://ketesaruk.hu/elelmiszer-biztonsag_fogyasztovedelem/edesitoszerekrol_objek...
[22] http://toxnet.nlm.nih.gov/cgi-bin/sis/search/r?dbs%20hsdb%3A%40term%20%40rn%20%4...
[23] http://www.weborvos.hu/weborvos/tenyek_aszpartamrol/69212/
[24] http://www.dailymail.co.uk/news/article-455107/M-S-joins-race-ban-artificial-add...
[25] http://en.wikipedia.org/wiki/Aspartame_controversy#Cancer

j
Rákkeltő besorolások

IARC* karcinogén -  
EU CMR - -
EPA karcinogén/ EPA Toxics Release Inventory List - -
EU szabályozás  

2008/60/EK
(módosítás: 2010/37/EU)

1333/2008/EK

2008/84/EK
2658/87/EGK
(módosítás:
861/2010/EU)

94/35/EK
(módosítás:2003/115/EK)

95/2/EK

95/31/EK
(módosítás:
2006/128/EK,
2004/46/EK)

96/77/EK
(módosítás:
2001/30/EK)

 

SVHC lista   -
CAREX   -
UNEP PIC   -
USA TRI fejlődési vagy reprotoxikus, vagy
európai PRTR-E-PER**
  -
Stockholm POP   -
SIN lista   -
ETUC lista                -
Tudományoos információ   -
Endokrin Diszraptor:
EU-s lista, EPA Illionois, Colborn lista, Keith lista
  EU lista: -
EPA lista: ?
Colborn lista –
Keith lista -

 

*The International Agency for Research on Cancer (IARC) is part of the World Health Organization. IARC's mission is to coordinate and conduct research on the causes of human cancer, the mechanisms of carcinogenesis, and to develop scientific strategies for cancer prevention and control. The Agency is involved in both epidemiological and laboratory research and disseminates scientific information.

**194/2007. (VII. 25.) korm. rendelet az Európai Szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási Nyilvántartás létrehozásáról, valamint a 91/689/EGK és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló 166/2006/EK Európai Parlamenti és Tanácsi rendelethez (E-PRTR) kapcsolódó kormányrendeletek módosításáról

http://echa.europa.eu/chem_data/authorisation_process/candidate_list_table_en.asp
http://www.chemtrack.org/White/CMR.pdf
http://www.atsdr.cdc.gov/
http://www.carexcanada.ca/en/carcinogen_profiles_and_estimates/
http://www.mindfully.org/Pesticide/Banned-Severely-Restricted-EPA.htm
http://www.chem.unep.ch/pops/alts02.html
http://w3.chemsec.org/
http://www.etuc.org/a/7479
EDC-hez: http://www.womenlivingnaturally.com/articlepage.php?id=164
Keith-lista: http://media.iupac.org/publications/pac/1998/pdf/7012x2319.pdf
Colborn-lista: http://www.ourstolenfuture.org/basics/chemlist.htm
EU-lista: http://ec.europa.eu/environment/docum/pdf/bkh_annex_01.pdf

k
Környezeti hatások

Aszpartám

Környezeti elem 

Koncentráció

Mértékegység 

Hivatkozás

Légszennyezettség egészségügyi határértéke

-

24 órás  (μg/m3)

4/2011. (I. 14.) VM rendelet

a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről

Légszennyezettség egészségügyi határértéke

-

éves  (μg/m3)

4/2011. (I. 14.) VM rendelet

a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről

Szennyezettségi határérték földtani közegre

-

mg/kg

6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről

Szennyezettségi határérték felszín alatti vízre

-

μg/l

6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről

Felszíni vízminőséget érintő elsőbbségi anyag

-

 

220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól

 

Az infolapot összeállította

Háhn Judit, Ősz Ágnes, Veres Péter Gábor


Vissza a tetejére