Deltamethrin

Színtelen és szagtalan, szobahőmérsékleten szilárd, kristályos anyag. Rovarölő hatású szer, számos kártevő (lepkefélék, egyenesszárnyúak, fedelesszárnyúak, kétszárnyúak, atkák) ellen hatásos. Egyaránt alkalmazható a peték, a lárvák és a kifejlődött egyedek ellen. Az idegrendszerre hat.

a
Anyag(csoport) neve, CAS szám, kémiai jellege, miből állítják elő

Név: Deltamethrin [1]

 

Egyéb név [2]: Butox, Butoflin, Cislin, Crackdown, Decamethrin, Decamethrine, Decis, cis-Deltamethrin, FMC 45498, K-Othrine, NRDC 161, OMS 1998, RU 22974, RUP 987

Angol név: Deltamethrin

CAS szám: 52918-63-5

Összegképlet: C22H19Br2NO3

Szerkezeti képlet:



 

 

A deltamethrin színtelen és szagtalan, szobahőmérsékleten szilárd, kristályos anyag. Rovarölő hatású, szintetikus piretrin (piretroid) vegyület. Hő- és fénystabil, vízoldékonysága 20°C-on 2 µg/l, aromás oldószerekben, alkoholban, acetonban és dioxánban jól oldódik [4]. Olvadáspontja 98-101°C, égésterméke lehet formaldehid, akrolein, hidrogén-cianid, hidrogén-bromid. A deltamethrin a természet számára ismeretlen, szintetikus, ember által előállított vegyület, melyet először 1974-ben szintetizáltak és 1977-ben hoztak forgalomba. 1989-1990 között világszerte 2000 tonna piretroidot gyártottak, ebből 250 tonna deltamethrin volt [5].

 

R mondatok [3]:

R23/25: Belélegezve és lenyelve mérgező.
R50/53: Nagyon mérgező a vízi szervezetekre, a vízi környezetben hosszantartó károsodást okozhat.

S mondatok [3]:

S1/2: Elzárva és gyermekek számára hozzáférhetetlen helyen tartandó.
S24: A bőrrel való érintkezés kerülendő.
S28: Ha az anyag bőrre kerül, vízzel bőven azonnal le kell mosni.
S36/37/39: Megfelelő védőruházatot, védőkesztyűt és szem/arcvédőt kell viselni.
S38: Ha a szellőzés elégtelen, megfelelő légzőkészüléket kell használni.
S45: Baleset vagy rosszullét esetén azonnal orvost kell hívni. Ha lehetséges, a címkét meg kell mutatni.
S60: Az anyagot és/vagy edényzetét veszélyes hulladékként kell ártalmatlanítani.
S61: Kerülni kell az anyag környezetbe jutását. Speciális adatokat kell kérni (Biztonsági adatlap).

b
Mire használják, miért és hol található meg közvetlen környezetünkben

A deltamethrin, mint rovarölő hatású szer, számos kártevő (lepkefélék, egyenesszárnyúak, fedelesszárnyúak, kétszárnyúak, atkák) ellen hatásos. Egyaránt alkalmazható a peték, a lárvák és a kifejlődött egyedek ellen. A jelenlegi hazai köztéri szúnyog irtásban a legelterjedtebb K-OTHRIN ULV nevű szer hatóanyaga a deltamethrin.

Számos olyan rovar irtására hatékony, mely az embernek, vagy az állatoknak kellemetlenséget okoz és/vagy betegséget hordoz. Mezőgazdasági rovarirtó, így háztartási használatra nem ajánlott [4]. Használható takarmány és szántóföldi terményen, kertészeti üzemekben, gyümölcsösökben, szőlőben, levegőbe és talajra permetező berendezéssel. A kezelt területre kijuttatott mennyisége átlagosan 11 g/ha. Alkalmazható épületeken, bármilyen élettelen felületen, üvegházi palántákon. Állatokon történő alkalmazáshoz léteznek lenyelhető illetve a külső paraziták ellen védelmet nyújtó  fürdető, formái is,

A deltamethrin az egyik legyakrabban használt szúnyogirtó szer maláriafertőzött területeken.

c
Hogyan jut be szervezetünkbe

A deltamethrin szervezetbe kerülhet bőrön át, belégzéssel, illetve lenyelés útján. Leginkább köztéri rovarirtás során lélegezhetjük be. Felszívódása a bőrön keresztül csekély (1,5% alatt) és belégzés útján sem jelentős; azonban a por formátum, illetve a zárt terekben való kijuttatás ez utóbbi expozíciós útvonal jelentőségét növeli. Mivel a deltamethrin a béltraktusból szívódik fel legnagyobb arányban, a szennyezett élelmiszer útján történő felvétel bír a legnagyobb jelentőséggel. Lenyelés útján történő mérgezés kialakulhat továbbá baleset, vagy öngyilkossági kísérlet esetén. Az átlagos lakossági kitettség mellett a foglalkoztatás körében jelentkező expozíció jelent nagyobb terhelést: a bőrrel, vagy belégzés útján történő érintkezés legtöbbször a szer helytelen alkalmazása során (széllel szemben végzett kiszórás, huzamosabb ideig történő használat, túl nagy koncentrációjú oldat stb.), vagy a megfelelő védőöltözet hiányában következhet be [5].

A deltamethrin 6-8 nap alatt teljesen kiürül a szervezetből, bár a zsírszövetek kismértékben felhalmozhatják [4]. A szervezetbe kerülését követően az anyagcsere folyamatok révén savakká és alkoholokká alakul; metabolitjai végül elsősorban a vizelet útján választódnak ki [6].

d
Milyen egészségkárosító hatásokkal rendelkezik, milyen adatok vannak erre

A deltamethrin 1-es kategóriájú endokrin diszruptor anyagként szerepel az EU besorolásában (COM(1999)706), így ha az új uniós felülvizsgálat is megállapítja ezen egészségügyi kockázatát, akkor az új uniós növényvédelmi rendelet szerint ki kell vonni a mezőgazdasági használatból.

A többi piretroidhoz hasonlóan a deltamethrin is a célszervezetek (rovarok) idegrendszerére hat: fokozott ingerület átvitelt okoz, ezzel megváltoztatja az idegrost membrán nátrium-ion áteresztő képességét [6]. Jelenlétében nő a nátrium-ion áteresztése, a „nátrium-kapu” késve zár, amivel az ingerület vezetés zavarát idézi elő [7]. Emlősökre gyakorolt akut toxicitása ennél jóval enyhébb; a WHO és az US EPA patkányokon végzett vizsgálatok alapján egyaránt mérsékelten veszélyesnek értékelte [1]. Szájon át történő alkalmazása esetén a tapasztalható LD50 érték 50-2000 mg/testtömeg kg, bőrön át 100-4000 mg/testtömeg kg [9], belélegezve 0,05-0,5 mg/l. Belégzés esetén égető érzés, köhögés, hányinger, fejfájás, nehézlégzés, tüsszögés, orrfolyás jelentkezhet [1, 5]. Bőrrel való érintkezés esetén bőrpír, paresztézia (égető, szúró érzés, viszketés) tapasztalható, melyet súlyosbíthat a hő, napfény, vakarás, vagy a verejték [8]. Szembe kerülés során vérbőség, fájdalom, kötőhártya-gyulladás alakulhat ki, míg táplálékkal történő felvétel esetén hastáji fájdalom, görcs, ájulás, hányás fordulhat elő. Ezek általában átmeneti tünetek, melyek az anyaggal történő érintkezést követően rövid időn belül elmúlnak. A hosszú távú, ismétlődő kitettség feltehetően nem veszélyesebb a rövid távú expozíciónál és hasonló tüneteket eredményez [10]. Deltamethrin okozta halálozás ritkán fordulhat elő, főleg a szer véletlen, vagy szándékos lenyelése következtében [10], ám a halálos kimenetel a vizsgált esetekben nem feltétlenül a deltamethrinnek, hanem a vivőanyagként felhasznált oldószernek is tulajdonítható [4].

Az US EPA álláspontja szerint a deltamethrin feltehetően nem rendelkezik rákkeltő hatással [11], és az IARC álláspontja szerint sincs elegendő adat ennek kijelentéséhez [2]. Genotoxikus, vagy reprotoxikus hatása nem bizonyított [5], ám egyes kutatások szerint gyanítható mutagén hatása [25]. Teratogén jellegét tekintve pedig ellentmondásos információkkal találkozhatunk [3, 12].

A deltamethrin, mint az összes szintetikus piretroid, szerepel az endokrin rendszert zavaró anyagokat összefoglaló Colborn-listán és az Európai Unió endokrin diszruptor listáján is [13]. Konkrét vizsgálati eredmények alapján a deltamethrin hatóanyag endokrin rendszert károsító hatása ugyanakkor nem egyértelmű, egyes vizsgálati rendszerekben nem váltott ki hormonrendszert zavaró hatást [14], más vizsgálatok pedig feltételezik, hogy emberben androgén antagonista [15].

e
Milyen környezeti kockázatokat hordoz

A levegőbe kerülő deltamethrin, mint a legtöbb pirethroid, fény, vagy oxidálószerek hatására gyorsan lebomlik. Szemcsés állapotban átalakulása lassabb, és hosszú utat képes megtenni a légkörben kiülepedés nélkül. A földfelszínre kerülve könnyebben elpárolog, mint más pirethroidok. A talaj mélyebb rétegeibe kerülve nem mobilis, a talaj- és üledékszemcsékhez erősen kötődik, kimosódási képessége kicsi [17]. Vízfelszínre kerülve a fény hatására lebomlik; átalakulási ideje folyóvízben <5 nap. Ivóvízben és talajvízben így ritkán található meg [18].

A deltamethrin vízi szervezetekre extrém toxikus (LC50 akár <100 µg/l), halakban, kétéltűekben, puhatestűekben, vízi növényekben felhalmozódhat [16]. Egyes vízi és szárazföldi fajok esetében egyaránt eredményezhet viselkedésbeli, táplálkozási, fejlődési, illetve populáció szintű zavarokat, diszfunkciókat [1]. A szintetikus deltamethrin biológiai aktivitása tartós, mert fennmarad a rovarokban és a legtöbb felületen. Toxicitását a környezet fizikokémiai paraméterei (pl. a hőmérséklet, pH) befolyásolják.

Mivel a deltamethrin nagyon mérgező kétéltűekre, halakra, hüllőkre nézve is ezért a szúnyogirtás fokozott környezeti kockázatot jelent. Kutatások a korábbi balatoni halpusztulás és a köztéri szúnyogirtás között kapcsolatot láttak. Az elpusztult halak kopoltyújából ugyanis deltamethrin-t mutattak ki [26].

Újabban több deltamethrin rezisztens rovart azonosítottak [27].

f
A kitettség és az egészségügyi kockázat mértéke milyen tényleges veszélyforrást jelent a lakosság számára

A lakosság főleg a köztéri rovarirtás során lélegezheti be, vagy az élelmiszerekben lévő vegyszermaradék útján találkozhat a deltamethrinnel, mely megtalálható a tejtermékekben, zsírokban, olajokban, halakban, gyümölcsökben, zöldségekben, gabonákban [18]. Tárolt termékkészletekben, pl. gabona, kávé, kukorica esetében szermaradéka hosszú ideig kimutatható: gabona magvak 2 mg/kg koncentrációjú kezelése után a maradék szerkoncentráció még 9 hónap után is 1,08 mg/kg volt, majd őrlést és kenyérsütést követően csökkent le 0,11 mg/kg értékre [3]. Az átlagos lakossági kitettség napi értékéről, illetve ennek konkrét egészségügyi hatásairól ismereteink azonban korlátozottak; az US EPA álláspontja szerint az elfogadható napi bevitel 0,005-0,05 mg/testtömeg kg/nap [19].

 

Munkahelyi expozíció esetében az átlagosnál nagyobb mértékű egészségkockázattal kell számolnunk: egyes vizsgálatok alapján a pirethroidokkal érintkező munkások 10%-ánál jelentkezik a használat következtében bőrirritáció; a deltamethrin gyártásában részt vevő munkásoknál légzőszervi irritációt is tapasztaltak [3] [20].

g
Hogyan kerülhetjük el

A deltamethrin háztartásainkban nem használatos, így a lakosság számára elsősorban a szer maradványaival szennyezett élelmiszerek elkerülése tanácsolható. Ez megoldható a növényvédő szerektől mentes, biológiai, ökológiai gazdálkodásból származó élelmiszerek előnyben részesítésével. A mezőgazdasági használat tekintetében az előírásoknak megfelelő használat és a védőfelszerelések alkalmazása elősegíti a vegyszer okozta mérgezés, megbetegedés elkerülését [5].A deltamethrin, illetve a tárolására szolgáló göngyöleg gyermekektől, illetéktelen személyektől elzárva tartandó. A kiürült vegyszeres tartályt sem szabad egyéb áru tárolására használni, hanem gondoskodni kell megsemmisítéséről. A légúti megbetegedésekben szenvedőket, és szívrendellenességgel küzdőket, illetve a neuroaktív gyógyszereket szedőket a deltamethrinnel történő munkavégzéstől el kell tiltani [4].

h
Léteznek-e kevésbé káros alternatívák, és melyek azok

A mezőgazdasági rovarirtásban a piretroidok helyettesíthetőek más, hasonló hatású készítményekkel, ezzel megakadályozható a szer maradványainak megjelenése az élelmiszerekben. Megjegyzendő azonban, hogy a jelenleg elérhető inszekticidek közül a piretroidok tűnnek a legbiztonságosabb szereknek. A természetes piretrin hatóanyagú rovarirtók alternatívát jelenthetnek, de fényérzékenységük miatt nagyüzemi felhasználásuk korlátozott [21].

Szúnyogok ellen javasolható elsősorban a szúnyogháló, valamint a különböző riasztószerek, főleg természetes hatóanyagok. Az MTA NKI készített egy összeállítást a környezetbarát szúnyogirtás lehetőségeiről: http://mta.hu/mta_hirei/kornyezetbarat-szunyogirtas-24891.

A Levegő Munkacsoport összegezte az alternatív házi rovarirtási, rovarriasztási lehetőségeket:

http://www.levego.hu/tanulsagos_ugyek/kartevok_elleni_vedekezes_otthonunkban_hazilag.

i
Vonatkozik-e rá valamilyen jogi szabályozás (betiltás, korlátozás), vagy van-e ilyen folyamatban

2003/5/EK irányelv szerint [28] használható deltamethrin a növényvédelemben. A deltamethrin használható biocid hatóanyagként is az unióban.

A deltamethrin a világ számos országában, így hazánkban is engedélyezett rovarölő készítmény. Az Európai Unió 2377/90/EGK rendelete meghatározza a deltamethrin maximális maradékanyag mennyiségére vonatkozó határértéket szarvasmarhafélék, juhfélék, házityúk és uszonyos halak esetében célszövetre (izom, zsír, máj, vese, tej, tojás, bőr) nézve. Tejre vonatkozóan további betartandó intézkedéseket tartalmaz a 98/82/EK bizottsági irányelv [22] [23]. Magyarországon a megengedett peszticid mennyiség élelmiszerekben 0,1 mg/kg, csecsemők és kisgyermekek számára készült, feldolgozott, gabona alapú élelmiszerekben és bébiételekben a 35/2004. (IV.26.) ESzCsM rendelet alapján 0,01 mg/kg.

Említést érdemel a 80/778/EECdirektíva, mely az emberi fogyasztásra alkalmas ivóvíz minőségéről kijelenti, hogy az összes peszticidre nézve megengedhető, még elfogadható maximális koncentráció 0,1 µg/l. Az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló hazai szabályozás (201/2001. Kormányrendelet) az egyes peszticidekre szintén 0,10 µg/l, az összes peszticidre pedig 0,50 µg/l határértéket állapít meg [24].

Az OSHA előírásai alapján munkahelyi körülmények között a 8 órás munkaidővel súlyozott, megengedhető átlag hosszú távú kitettség esetén: 5 mg/m3, a 10 perces referencia periódus rövid távú kitettségnél: 10 mg/m3   [5] [19].

Környezetvédelmi szempontból a környezeti elemekben megengedhető deltamethrin koncentrációra nézve hazánkban nincs határérték.

Források

[1] http://www.pesticideinfo.org/Detail_Chemical.jsp?Rec_Id=PC33475#ChemID
[2] http://www.inchem.org/documents/iarc/vol53/05-deltamethrin.html
[3] http://www.inchem.org/documents/icsc/icsc/eics0247.htm
[4] http://www.inchem.org/documents/pds/pds/pest50_e.htm
[5] http://www.inchem.org/documents/ukpids/ukpids/ukpid62.htm
[6] http://www.inchem.org/documents/jmpr/jmpmono/v00pr04.htm
[7] Loch J., Nosticzius Á. (2004): Agrokémia és növényvédelmi kémia, Mezőgazda Kiadó, Budapest, 268 p.
[8] Aldridge, W.N. (1990): An assessment of the toxicological properties of pyrethroids and their neurotoxicity. Critical Reviews in Toxicology, 21(2): 89-104.
[9] http://www.pesticideinfo.org/Docs/ref_toxicity2.html#WHOHazardRanking
[10] He, F., Wang, S., Liu, L., Chen, S., Zhang, Z., Sun, J. (1989): Clinical manifestations and diagnosis of acute pyrethroid poisoning. Archives of Toxicology, 63: 54-58.
[11] http://npic.orst.edu/factsheets/DeltaGen.pdf
[12] Darvas Béla és Székács András (2006): Mezőgazdasági ökotoxikológia. L’Harmattan Kiadó, Budapest, 382 p.
[13] http://www.pesticideinfo.org/Docs/ref_toxicity5.html#Colborn
[14] Andrade, A.J.M., Araújo, S., Santana, G.M., Ohi, M., Dalsenter, R. (2002): Screening for in Vivo (Anti)estrogenic and (Anti)androgenic Activities of Technical and Formulated Deltamethrin. Regulatory Toxicology and Pharmacology, 35(3): 379-382.
[15] Johri, A., Yadav, S., Singh, R.L., Dhawan, A., Ali, M., Parmar, D. (2006): Long lasting effects of prenatal exposure to deltamethrin on cerebral and hepatic cytochrome P450s and behavioral activity in rat offspring. European Journal of Pharmacology, 544: 58-68.
[16] http://www.pesticideinfo.org/Docs/ref_ecotoxicity3.html#AvgGroupToxicity
[17] Kaufman, D.D., Russel, B.A., Helling, C.S., Kayser, A.J. (1981): Movement of cypermethrin, decamethrin, permethrin and their degradation products in soil. Journal of Agricultural and Food Chemistry, 29: 239-245.
[18] http://www.atsdr.cdc.gov/toxprofiles/tp155.pdf
[19] http://www.atsdr.cdc.gov/toxfaqs/tf.asp?id=786&tid=153
[20] Kolmodin-Hedman, B., Swensson, A., Akerblom, M. (1982): Occupational exposure to some synthetic pyrethroids (permethrin and fenvalerate). Archives of Toxicology, 50: 27-33.
[21] http://biocont.hu/index.php?c=termeszetes-piretrin-201
[22] http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=DD%3A03%3A40%3A32003R2011%...
[23] http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CELEX%3A32003R1029%3AHU%3A...
[24] http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0100201.KOR
[25] http://www.bdarvas.hu/main.php?id=4013
[26] Csillik Bertalan és mtsi, Neurotoxicology, 2000. június;
[27] http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/17427684
[28] http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CELEX%3A32003L0005%3AHU%3A...

j
Rákkeltő besorolások

IARC* karcinogén Group 3: nem osztályozható
EU CMR -
EPA karcinogén/ EPA Toxics Release Inventory List

Group D

nem osztályozható emberi rákkeltőként
EU szabályozás

 

2003/5/EK irányelv szerint használható növényvédelemben

2377/90/EGK

98/82/EK

80/778/EEK

2007/73/EK2007/56/EK 2006/59/EK  2003/5/EK

SVHC lista -
CAREX -
UNEP PIC -
USA TRI fejlődési vagy reprotoxikus, vagy
európai PRTR-E-PER**
-
Stockholm POP -
Tudományos információ
Endokrin Diszraptor:
EU-s lista, EPA Illionois, Colborn lista, Keith lista

EU lista: +

EPA lista:-

Colborn lista: +

Keith lista -

 

*The International Agency for Research on Cancer (IARC) is part of the World Health Organization. IARC's mission is to coordinate and conduct research on the causes of human cancer, the mechanisms of carcinogenesis, and to develop scientific strategies for cancer prevention and control. The Agency is involved in both epidemiological and laboratory research and disseminates scientific information.

**194/2007. (VII. 25.) korm. rendelet az Európai Szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási Nyilvántartás létrehozásáról, valamint a 91/689/EGK és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló 166/2006/EK Európai Parlamenti és Tanácsi rendelethez (E-PRTR) kapcsolódó kormányrendeletek módosításáról

http://echa.europa.eu/chem_data/authorisation_process/candidate_list_table_en.asp
http://www.chemtrack.org/White/CMR.pdf
http://www.atsdr.cdc.gov/
http://www.carexcanada.ca/en/carcinogen_profiles_and_estimates/
http://www.mindfully.org/Pesticide/Banned-Severely-Restricted-EPA.htm
http://www.chem.unep.ch/pops/alts02.html
http://w3.chemsec.org/
http://www.etuc.org/a/7479
EDC-hez: http://www.womenlivingnaturally.com/articlepage.php?id=164
Keith-lista: http://media.iupac.org/publications/pac/1998/pdf/7012x2319.pdf
Colborn-lista: http://www.ourstolenfuture.org/basics/chemlist.htm
EU-lista: http://ec.europa.eu/environment/docum/pdf/bkh_annex_01.pdf

k
Környezeti hatások

Az infolapot összeállította

Fejes Ágnes, Kaszab Edit


Vissza a tetejére