Diklórfosz

A diklórfosz 1951-ben bevezetett rovarirtó hatóanyag, amelyet gyomor és kontakt idegméregként használnak közegészségügyi célokra, szúnyoggyérítésre, illetve a mezőgazdaság területén. Az IARC több mint 30 tesztben bizonyította mutagén hatását. Az IARC és a WHO emberen valószínűleg rákkeltő anyagnak sorolta be.

a
Anyag(csoport) neve, CAS szám, kémiai jellege, miből állítják elő

Anyagcsoport neve: Diklórfosz, dichlorvos, DDVP

Angol név: Dichlorphos, DDVP

CAS-szám: 62-73-7,

Kémiai képlet: C4H7Cl2O4P

 

R-mondatok:

R 24/25:    Bőrrel érintkezve és lenyelve mérgező.
R 26:         Belélegezve nagyon mérgező (toxikus).
R 43:         Bőrrel érintkezve túlérzékenységet okozhat (szenzibilizáló hatású lehet).
R 48:         Hosszú időn át hatva súlyos egészségkárosodást okozhat.
R 50:         Nagyon mérgező a vízi szervezetekre.

S-mondatok:

 

S 1/2:        Elzárva és gyermekek számára hozzáférhetetlen helyen tartandó.
S 28:         Ha az anyag a bőrre kerül, ...-val/vel bőven azonnal le kell mosni (az anyagot a gyártó határozza meg).
S 36/37:    Megfelelő védőruházatot és védőkesztyűt kell viselni.
S 45:         Baleset vagy rosszullét esetén azonnal orvost kell hívni. Ha lehetséges, a címkét meg kell mutatni.
S 61:         Kerülni kell az anyag környezetbe jutását. Speciális adatokat kell kérni/Biztonsági adatlap.
[3]

A diklórfosz a foszforsav észterek csoportjába tartozó, 1951-ben bevezetett rovarirtó hatóanyag, amelyet gyomor és kontakt idegméregként használnak közegészségügyi célokra, szúnyoggyérítésre, illetve a mezőgazdaságban is alkalmazzák. A diklórfosz színtelen vagy sárgásbarna, aromás illatú, gyúlékony folyadék. A legtöbb oldószerben, illetve vízben jól, az ásványolaj és a glicerin esetében kevésbé oldódik. Vízzel lassan, lúgokkal gyorsan hidrolizál.
A diklórfoszt DDVP-nek is nevezik. Kereskedelmi forgalomban az alábbi termékek tartalmazzák: Apavap, Benfos, Cekusan, Cypona, Derriban, Derribante, Devikol, Didivane, Duo-Kill, Duravos, Elastrel, Fly-Bate, Fly-Die, Fly-Fighter, Herkol, Marvex, No-Pest, Prentox, Vaponite, Vapona, Verdican, Verdipor, Verdisol, Doom, Nogos, és Nuvan [1].

A világ éves diklórfosz termelése 1984-ben mintegy 4220 tonna volt, amiből mintegy 300 tonnát Nyugat-Európában állítottak elő [2].
Németországban 2006 végéig több diklórfosz tartalmú raktár fertőtlenítőszert jegyeztek be. 2006 novemberében az EU 2006/92/EK irányelve szerint az élelmiszerek gyakorlatilag nem tartalmazhatnak diklórfosz maradványokat, a határérték 0,01 mg/kg. Az irányelv megvalósításaként 2007-ben az Európai Unió összes országában visszavonták a diklórfosz tartalmú peszticideket (a raktári készletek védelmére alkalmazott szerek is jogilag növényvédőszernek, peszticidnek minősülnek). Svájcban a diklórfosz felhasználás többnyire az üvegházas kultúrákban továbbra is fennáll, levéltetvek, hernyók, takácsatkák, legyek és tripszek ellen, illetve néhány eddig alkalmazott spray és hidegködképző koncentrátum is tovább használható, amely pirethrint (a diklórfosznál erősebb hatóanyagot) is tartalmaz [2].

A hazánkban korábban elterjedt készítmény, az Unifosz az egyéb összetevői miatt is összességében R 45 Rákot okozhat kockázati jelölést kapott [38].

b
Mire használják, miért és hol található meg közvetlen környezetünkben

A diklórfoszt rovarölő hatású idegméreg. Nem szelektív méreg, minden idegrendszerrel bíró élőlényt azonos hatásmechanizmus, a kolineszteráz enzim bénítása alapján mérgez. Mezőgazdasági területen munkaegészségügyi várakozási ideje három nap.

A 2007-es EU-s kivonást megelőzően hazánkban is széleskörűen használták. A rovarállomány szabályozást elsősorban élelmiszer raktárakban, időnként családi házaknál, például darázsfészkek felszámolására, a növényvédelemben rovarcsapdák hatóanyagaiként, illetve háziállatok élősködői ellen állatorvosok alkalmazzák (http4).

Biocid anyagként is nagy mennyiségben használták korábban hazánkban, főleg köztéri szúnyogirtásra is, mely ellen a Levegő Munkacsoport [18] és tudósok [19] is tiltakoztak.

A diklórfosz környezetbe juthat a gyártása és a felhasználása mellett hulladéklerakók területéről, szállítás során és tároló konténerek szivárgása miatt [5].

Az MTA NKI 2010-ben szabálytalanul forgalmazott diklórfosz tartalmú rovarcsapdák [20] forgalmazását az ÁNTSZ megtiltotta, ám még sok gazdálkodónál lehet ilyen termék.

c
Hogyan jut be szervezetünkbe

A diklórfosszal korábban elsősorban a köztéri rovarirtást követően érintkezhettünk, belélegezve a diklórfosz tartalmú melegködöt.

Az élelmiszerrel és ivóvízzel történő bevitelének mennyisége alacsonynak mondható, ám időnként egy-egy importált vagy szabálytalanul termesztett termékben a hatóság kiemelkedően magas diklórfosz-koncentrációt még [21]. Mindemellett a diklórfosz belélegezve, vagy bőrön keresztül is kockázatot jelent. Különösen veszélyes, ha közvetlenül, magas gőznyomással a légutakba kerül.

A diklórfosz gyártásával foglalkozó munkavállalók jelentős veszélynek vannak kitéve [6].

 

d
Milyen egészségkárosító hatásokkal rendelkezik, milyen adatok vannak erre

Az IARC több mint 30 tesztben bizonyította a diklórfosz mutagén hatását [22]. A Hertfordshire Egyetem mint mutagén, idegrendszert és a kolinészteráz enzimet  bénító [23] anyagot sorolta be. A brit hatóságok is kontakt mutagén anyagként tartják számon [24]. A diklórfoszt a Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség (IARC, WHO) 2B, azaz emberen valószínűleg rákkeltő anyagnak sorolta be [25]. Az Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynöksége (EPA) 2000-es minősítése átvette ezt a besorolást [26]. Az uniós növényvédelmi kivonás okaként a karcinogenitási és genotoxikus bizonytalanságokat jelölték meg [27]. Nagy Britannia a rákkeltő kockázatai miatt tiltotta be már 2002-ben [28].

A gerinctelen állatokra, halakra, madarakra és a méhekre erősen mérgező hatást gyakorol. A diklórfosz a mikroorganizmusokkal végzett vizsgálatokban mutagén hatást mutatott. Az emlősöknél, valószínűleg a gyors lebomlási folyamatok miatt eltérő eredmények születtek. A hosszú távú, rendkívül magas dózisú, egereken és patkányokon végzett kísérletben igazolták rákkeltő hatását [7].

A különböző tanulmányok szerint különböző állatokon a következő tünetek voltak megfigyelhetőek: egerek, patkányok esetében fokozott könnyezés, remegés, nyálmirigy zavar, míg kutyáknál a diklórfosz tünetei a hasmenés, álmosság, hányás voltak [7]. Állatokon leukémiát, valamint hasnyálmirigy- és gyomorrákot okoz [29].

Olyan esetekben, ahol a vegyszer kis mértékben volt kimutatható a levegőben, az embereken folytatott tanulmányok nem mutattak semmiféle akut hatást. A nagyobb mennyiség szervezetbe kerülésének következményei viszont már hányinger, nyugtalanság, izzadás, izomremegés is lehetnek, míg az ennél is nagyobb adag diklórfosz kómát, a légzés megszűnését és halált is okozhat [8].

Pupillaszűkület, tüdőödéma, szív-és érrendszeri tünetek, máj, vese és központi idegrendszeri károsodás figyelhető meg, mivel a szer a kolinészteráz enzimet gátolja, ami pedig a megfelelő idegi működéshez szükséges enzim [9].

 

e
Milyen környezeti kockázatokat hordoz

Vízben jól oldódik, a levegőben könnyen, vízből pedig lassan párolog el. Ismert vízszennyező, erős mérgező hatással bír a vízi ízeltlábúakra és a háziméhre. A legkülönfélébb élő rendszerekre nézve mutagén, azaz károsítja az örökítő anyagot [30]. A növényekben, halakban és más állatok szervezetében, így például a tehéntejben való feldúsulása nem jellemző, még a rendkívül nagy dózisok esetében sem [10].

Tavakban és folyókban mintegy négy nap a felezési ideje. Ez a felezési idő változhat a pH értéktől függően. A talajban kevésbé tartós, homokos talajon a felezési ideje 7 nap. Bomlása gyors a lúgos talajban és a vízben, míg a savas közegben lassú [11].

f
A kitettség és az egészségügyi kockázat mértéke milyen tényleges veszélyforrást jelent a lakosság számára

A lakosság döntően a korábbi évekre jellemző köztéri szúnyogirtás során volt kitéve diklórfosznak. A diklórfosz hatóanyagú szerek korábbi mezőgazdasági használata esetén a jogszabályok három napos munkaegészségügyi várakozási időt írtak elő, ami azt jelenti, hogy védőfelszerelés nélkül a kezelt mezőgazdasági területre három napig egészségügyi megfontolásokból embernek bemenni tilos. A korábbi rovarirtások során az ÁNTSZ ugyanerre a hatóanyagra lakott területen nem írt elő hasonló korlátozásokat, így elképzelhető, hogy ez kockázatot jelenthetett a lakosság számára. Megjegyzés: más az ismétlődő foglalkozási expozíció és az egyszeri lakossági kitettség.

A biokkaumuláció nem jellemzi a diklórfoszt, így a táplálékláncokon keresztül való feldúsulás nem jelent kockázatot a lakosságra.

A WHO által elfogadott megengedhető napi bevitel 4 mg/testtömeg kg/nap.

g
Hogyan kerülhetjük el

Diklórfosszal a jelenlegi magyar és uniós szabályozások alapján nem találkozhat a lakosság, mivel semmilyen alkalmazása sem engedélyezett.
Nem rendeltetésszerű használat, külföldi tartózkodás vagy szabálytalan használatból eredő szennyezés esetén találkozhatunk csupán ezzel az anyaggal.

Akut hatás esetén a szer eltávolítása szemből és bőrről vegyi anyag eltávolító szerrel végzendő, az anyag nagy mennyiségben történő lenyelését követően pedig gyógyszertári széntabletta, nátrium-szulfát, illetve gyomormosás ajánlott [12].

Krónikus hatás jelentkezése esetén, az összes létező mérgezőforrást meg kell szüntetni. Fontos sok időt tölteni a friss levegőn, ajánlott vitaminban és fehérjében gazdag friss élelmiszerek, valamint napi 2 liter víz, illetve az idegrendszeri károsodás enyhítésére orbáncfű tea fogyasztása is [12].

Az élelmiszerek feldolgozása alatt is jórészt veszélytelenné válik az élelmiszer diklórfosz szennyezettsége, de tovább csökkenthető a szerrel való érintkezés mértéke a gyümölcsök, zöldségek alapos megmosása révén [13].

A szer vagy bomlástermékeinek azonosítására a legtöbb orvosi rendelőben nincs lehetőség, ilyen különleges vizsgálatok elvégzésére csak speciális laboratóriumokban van lehetőség [14].

h
Léteznek-e kevésbé káros alternatívák, és melyek azok

Amit bárki megtehet, ha meg akarja kímélni magát a szúnyogcsípés okozta kellemetlenségektől, az az, hogy saját maga gondoskodik a szúnyogirtásról, vagy a szúnyogriasztásról. Javasolható elsősorban a szúnyogháló, valamint a különböző riasztószerek, a füstölő spirálok, a szúnyogriasztó fáklyák, gyertyák, mécsesek használata. Egyéb szabadtéri tevékenységeknél remekül alkalmazhatóak a bőrbarát szerek, amelyek több órán keresztül biztosítják a nyugalmunkat [15]. Számos további természetes módon lehet védekezni a csípő szúnyogok ellen [31].

Az MTA NKI készített egy összeállítást a környezetbarát szúnyogirtás lehetőségeiről [37].

A szúnyogirtás leginkább környezetkímélő módja a biológiai módszer lenne. Ehhez a Bacillus thuringiensis var. israelensis (BTI) nevű parazita baktériumot használják, amelynek toxinjai megakadályozzák a lárvák kikelését, és emellett más vízi élőlényekre nincs hatással [15].

i
Vonatkozik-e rá valamilyen jogi szabályozás (betiltás, korlátozás), vagy van-e ilyen folyamatban

A EU 2006/92/EK irányelve szerint az élelmiszerek 0,01 mg/kg mennyiségben azaz gyakorlatilag nem tartalmazhatnak diklórfosz maradványokat. 2007/387/EK döntés [32] alapján 2007-ben az Európai Unióban visszavonták a diklórfosz tartalmú peszticideket. Az OSHA (Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség) a megengedhető expozíciós értéket, 8 órás munkanapra, 40 órás munkahétre levetítve 1 mg/m3 mennyiségben állapította meg [16].

Nagy Britannia a rákkeltő kockázatai miatt betiltotta 2002-ben a használatát.

Az EPA előírja, hogy az 5 kg-ot meghaladó, kiömlött vagy véletlenül a környezetbe kerülő diklórfosz esetén jelenteni kell az esetet [16].

Hazánkban biocidként 2005. december 31-től tiltották be biocidként (molyirtóként és rovarirtó szerként) való alkalmazását, és a növényvédelemben 2008. december 6-tól tilos a diklórfosz használata (http17). Az Uniós kivonás dokumentuma a mutagén és rákkeltő kockázatokat tünteti fel a kivonás indokaként [33].

A 689/2008/EK Európai Parlament és a Tanács rendelet alapján kiviteli bejelentés alá tartozó vegyi anyag [34].

Források

[1] http://extoxnet.orst.edu/pips/dichlorv.htm
[2] http://de.wikipedia.org/wiki/Dichlorvos
[3] http://www.omfi.hu/index.php
[4] http://www.patientsville.com/toxic/dichlorvos.htm
[5] http://www.patientsville.com/toxic/dichlorvos.htm
[6] http://www.patientsville.com/toxic/dichlorvos.htm
[7] http://biade.itrust.de/biade/lpext.dll?f=templates&fn=main-hit-h.htm&2.0
[8] http://www.patientsville.com/toxic/dichlorvos.htm
[9] http://www.gifte.de/Chemikalien/dichlorvos.htm
[10] http://www.patientsville.com/toxic/dichlorvos.htm
[11] http://extoxnet.orst.edu/pips/dichlorv.htm
[12] http://www.toxcenter.de/stoff-infos/d/dichlorvos.pdf
[13] http://www.patientsville.com/toxic/dichlorvos.htm
[14] http://www.patientsville.com/toxic/dichlorvos.htm
[15] http://index.hu/bulvar/dklrfsz0512/
[16] http://www.patientsville.com/toxic/dichlorvos.htm
[17] http://vegyi.blog.hu/2010/05/15/ujraengedelyeztek_a_csalomon_korlazott_hasznalat...
[18] http://levego.hu/hirek/2005/05/a_levego_munkacsoport_levelet_kuldott_a_kvvm_nek_...
[19] http://www.bdarvas.hu/publicisztika/kemiai_biztonsag/idn65
[20] http://www.fogyasztok.hu/cikk/20100426/csalomon-csapda-mergezo-antsz-tiltas
[21] http://www.ketesaruk.hu/elelmiszer/tag/61/diklorfosz
[22] http://www.greenfo.hu/upload/dichlorvos.doc
[23] http://sitem.herts.ac.uk/aeru/footprint/en/Reports/220.htm
[24] http://www.efsa.europa.eu/EFSA/PRAPER_Conclusion/praper_concl_sr77_dichlorvos_en...
[25] http://www.inchem.org/documents/iarc/vol53/06-dichlorvos.html
[26] http://www.epa.gov/iris/subst/0151.htm
[27] http://ec.europa.eu/food/plant/protection/evaluation/existactive/dichlorvos.pdf
[28] http://news.bbc.co.uk/2/hi/uk_news/1939569.stm
[29] http://www.greenfo.hu/upload/dichlorvos.doc
[30] http://tudatosvasarlo.hu/cikk/kornyezetbarat-vedekezes-szunyogok-es-kullancsok-e...
[31] http://ec.europa.eu/food/plant/protection/evaluation/existactive/dichlorvos.pdf
[32] http://ec.europa.eu/food/plant/protection/evaluation/existactive/dichlorvos.pdf
[33] http://www.mgszh.gov.hu/data/cms/109/261/A_veszelyes_vegyi_anyagok_689_2008_EU_r...
[34] http://www.epa.gov/iris/subst/0151.htm
[35] http://www.efsa.europa.eu/EFSA/PRAPER_Conclusion/praper_concl_sr77_dichlorvos_en...
[36] http://mta.hu/mta_hirei/kornyezetbarat-szunyogirtas-24891/
[37] http://www.agrariusnet.hu/b/rov/UNIFOSZ_50_EC_rovarolo_permetezoszer.pdf

j
Rákkeltő besorolások

IARC* karcinogén Group 2B Lehetséges emberi rákkeltő
EU CMR - -
EPA karcinogén/ EPA Toxics Release Inventory List Group B2 Várhatóan emberi rákkeltő
EU szabályozás

 

2007/387/EK döntés alapján nem alkalmazható peszticidként

Az osztályozásáról, és jelöléséről szóló rendelet: 1272/2008/EK

A veszélyes készítmények általános koncentráció-határértékeiről szóló irányelv: 1999/45/EK

REACH-rendelet, vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról: 552/2009/EK XVII. függelék

SVHC lista   -
CAREX

Group A, B

(rákkeltő, toxikus hatás alapján)

Group A közvetlen

környezeti expozíció

Group B

lehetséges munkahelyi expozíció

UNEP PIC   -
USA TRI fejlődési vagy reprotoxikus, vagy
európai PRTR-E-PER**
- -
Stockholm POP   -
SIN lista   -
ETUC lista

 

-
Tudományos információ   Mutagén, lehetséges rákkeltő és kolinészteráz enzimet  károsító anyag
Endokrin Diszraptor:
EU-s lista, EPA Illionois, Colborn lista, Keith lista
 

EU lista: Categorie III.

 

http://chm.pops.int/default.aspx

http://monographs.iarc.fr/ENG/Classification/ClassificationsGroupOrder.pdf

ECHA:  1272/2008/EK (2008.dec.16) rendelet, címkézésről és csomagolásról

http://echa.europa.eu/doc/candidate_list/svhc_supdoc_aluminosilicate_publication.pdf

http://www.carexcanada.ca/en/carcinogen_profiles_and_estimates/

http://www.etuc.org/a/7479

http://w3.chemsec.org/

http://www.atsdr.cdc.gov/substances/toxsubstance.asp?toxid=34

EU lista: http://ec.europa.eu/environment/docum/pdf/bkh_annex_01.pdf

Keith lista: http://media.iupac.org/publications/pac/1998/pdf/7012x2319.pdf

EDC-hez: http://www.womenlivingnaturally.com/articlepage.php?id=164

http://www.chem.unep.ch/pops/alts02.html

http://www.mindfully.org/Pesticide/Banned-Severely-Restricted-EPA.htm

*The International Agency for Research on Cancer (IARC) is part of the World Health Organization. IARC's mission is to coordinate and conduct research on the causes of human cancer, the mechanisms of carcinogenesis, and to develop scientific strategies for cancer prevention and control. The Agency is involved in both epidemiological and laboratory research and disseminates scientific information.

**194/2007. (VII. 25.) korm. rendelet az Európai Szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási Nyilvántartás létrehozásáról, valamint a 91/689/EGK és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló 166/2006/EK Európai Parlamenti és Tanácsi rendelethez (E-PRTR) kapcsolódó kormányrendeletek módosításáról

http://echa.europa.eu/chem_data/authorisation_process/candidate_list_table_en.asp
http://www.chemtrack.org/White/CMR.pdf
http://www.atsdr.cdc.gov/
http://www.carexcanada.ca/en/carcinogen_profiles_and_estimates/
http://www.mindfully.org/Pesticide/Banned-Severely-Restricted-EPA.htm
http://www.chem.unep.ch/pops/alts02.html
http://w3.chemsec.org/
http://www.etuc.org/a/7479
EDC-hez: http://www.womenlivingnaturally.com/articlepage.php?id=164
Keith-lista: http://media.iupac.org/publications/pac/1998/pdf/7012x2319.pdf
Colborn-lista: http://www.ourstolenfuture.org/basics/chemlist.htm
EU-lista: http://ec.europa.eu/environment/docum/pdf/bkh_annex_01.pdf

k
Környezeti hatások

 

Környezeti elem 

Koncentráció

Mérték-egység 

Hivatkozás

Légszennyezettség egészségügyi határértéke 

-

-

4/2011. (I. 14.) VM rendelet a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről

Szennyezettségi határérték földtani közegre

-

-

6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről

Szennyezettségi határérték felszín alatti vízre

-

-

6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről

Felszíni vízminőséget érintő elsőbbségi anyag

nem

-

220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól

 

Az infolapot összeállította

Bicskei Dániel, Krifaton Csilla


Vissza a tetejére