Etilén-glikol

Az etilén-glikol színtelen, szagtalan, édes ízű, szirupos folyadék. Lenyelve mérgezést okoz. Főként a fagyálló vagy a téli szélvédőmosó folyadék etilén-glikol-tartalma jelent kockázatot a lakosságra édes íze és az etil-alkohollal való összetéveszthetősége miatt. Bár az etilén-glikol kis mennyiségben nem jelent komoly veszélyt, ám ha véletlenül nagyobb mennyiséget nyel le valaki, különösképpen egy gyermek, akár halálos is lehet.

a
Anyag(csoport) neve, CAS szám, kémiai jellege, miből állítják elő

Név: etilén-glikol, 1,2-etándiol Összegképlet: C2H6O2 CAS-szám: 107-21-1

R-mondat(ok): R22 Lenyelve ártalmas.

S-mondat(ok): (S2) Gyermekek kezébe nem kerülhet.

Az etilén-glikol tiszta, színtelen, szagtalan, édes ízű, szirupos folyadék. [1] Lenyelve mérgezést okoz. A fagyálló vagy a téli szélvédőmosó folyadék etilén-glikolt tartalmaz. Mivel könnyen összetéveszthető az etil-alkohollal, mérgezés véletlenül is előfordulhat. Égésekor mérgező anyagok szabadulnak fel, és erős bázisokkal, erős oxidálószerekkel reagálnak. [2]

b
Mire használják, miért és hol található meg közvetlen környezetünkben

A lakosság elsősorban fagyállóként, téli szélvédőmosó folyadékként kerül vele kapcsolatba. Világszerte az előállított mennyiség kb. kétharmadát a vegyipar használja fel a poliésztergyártás köztes termékeként poliészterszálak, filmek, palackok gyártására, és kb. egynegyedét fagyállóként motorok hűtőfolyadékához. Nagy mennyiség fogy a repülőgépek és kifutópályák jégtelenítésére is. A nyugat-európai minta ettől kissé eltér, kb. a felét használják poliésztergyártására és egynegyedét hűtőfolyadékként. Etilén-glikollal jégtelenítik a futópályákat is (ami a nagy helyi környezeti koncentrációk egyik fő forrása), de ragasztók, cellulózfilmek lágyításához, glikoborátok formájában elektrolit kondenzátorokhoz, dinitrátként robbanóanyagokhoz, különböző hőcserélő rendszerekhez, tinták nedvesítőszereként, festékekben fagyállóként és nedvesítőszerként, valamint zselésedést csökkentő anyagként egyaránt elterjedt. [3] Számos, az autók működtetéséhez és karbantartásához használt termék tartalmaz etilén-glikolt. A régebbi autóipari fékfolyadékok akár 85%-os koncentrációban, a jelenleg használtak már kevesebb, mint 0,1%-ban, míg a fagyálló folyadékok általában 50%-ban tartalmaznak etilén-glikolt. A télen használt szélvédőmosó folyadékokban is megtalálható, legfeljebb 14 tömeg%-ban. Az autófényező- és -polírozó anyagokban is előfordulhat, legfeljebb 3 tömeg%-ban. További vizsgálatok 1,1-1,4% etilén-glikolt mutattak ki négyféle, a háztartásban gyakran használt padlófényezőben, ill. 3,5%-ig terjedő koncentrációban talált az US EPA etilén-glikolt padlófényesítőben és -polírozóban. Etilén-glikolt használnak lassan párolgó oldószerként vagy a fagyás–olvadás stabilizálására latex festékekben is. Becslések szerint az USA-ban 1992-ben használt belső bevonatok mintegy 85%-a latex festék, ugyanakkor 23,3-25,8 mg/g (2,3-2,6 tömeg%) etilén-glikol-tartalmat mértek négy közepes árkategóriájú festéknél. Tizenegy kanadai festék- és bevonatkészítő gyár jelentette be, hogy termékei tartalmazhatnak etilén-glikolt 5 tömeg%-ig. Egyéb fogyasztói termékekben is előfordulhat etilén-glikol, beleértve a csempe- és kádtisztító szereket (3 tömeg%), cementadalékokat (2,2 tömeg%). Kanadában az etilén-glikol használata a kád- és csempetisztítókban jelenleg is engedélyeztetés alatt áll a kanadai környezetvédelmi hivatalnál (Canadian Environmental Protection Act, CEPA). Az etilén-oxiddal kezelt, sterilizált szemészeti oldatok (szemcseppek) tartalmazhatnak bomlástermékként etilén-glikolt és etilén-klorohidrint. Az USA-ban 15-féle szemészeti oldatból vett minta közül 4-ben kimutatták az etilén-glikolt 10-28 mg/l koncentrációban. Az etilén-glikol egyetlen kozmetikai termékben, egy tartós rúzs alapanyagában szerepel az összetevők listáján. Kanadában regisztrálták, de a termék etilén-glikol-koncentrációjára vonatkozó adatok nem nyilvánosak. [5, 6, 7, 8, 9, 10]

c
Hogyan jut be szervezetünkbe

Az etilén-glikolt édes, az etil-alkohollal könnyen összetéveszthető íze miatt véletlenül lenyelhetik. Nem csak véletlen mérgezések, hanem etilén-glikol lenyelésével elkövetett öngyilkossági esetek is ismertek. Az etilén-glikol jelenlétét élelmiszerben csak kismértékben mutatták ki. Olaszországban 44 bormintából mindben kimutatták az etilén-glikolt. Olyan élelmiszerek, amelyeket etilén-oxiddal fertőtlenítettek vagy tartósítottak, szintén tartalmazhatnak etilén-glikol-maradványt. Az etilén-glikol bizonyítottan beoldódik az üdítőkbe a PET-palackokból, ill. a csomagolásból a regenerált cellulózfilmbe (RCF) csomagolt élelmiszerekbe. [4] Bár a légutakon és a bőrön át nem jellemző az intoxikáció, az etilén-glikol festékekből, csempe- és kádtisztító szerekből kerülhet a levegőbe, és a fagyálló használata során is belélegezhető. Ha az etilén-glikolt tartalmazó fagyálló, festék, tisztítószer vagy szemcsepp, kozmetikai szer a bőrünkre kerül, abból az etilén-glikol a bőrön át is felszívódhat.

d
Milyen egészségkárosító hatásokkal rendelkezik, milyen adatok vannak erre

Az etilén-glikol a májban és a vesében bomlik le, az etil-alkohol lebontásában is kulcsszerepet játszó alkohol-dehidrogenáz enzim közreműködésével. A köztes bomlástermékek (aldehid-, glikolát-, laktát- és oxalát-vegyületek) toxikusak és nagymértékben károsítják a tüdőt, a szívet és a vesét. [14] Számos dokumentált etilén-glikol-mérgezéses esetben a halálozás oka veseelégtelenség volt, ami a boncolás során is egyértelműen igazolódott. A mérgezés szisztematikus jelei a bevitelt követően általában három lépcsőben jelentkeznek, kezdve a központi idegrendszerre gyakorolt hatással és anyagcserezavarral, folytatódva a szívre és tüdőre gyakorolt hatással, végezetül pedig a vesetoxicitással. A közvetlen központi idegrendszerre gyakorolt hatása mellett idegrendszeri hatások (arcidegbénulás, elmosódott beszéd, motoros készségek elvesztése miatt kétoldalú látóideg-sorvadás, látásromlás jelentkezhet hetekkel a mérgezést követően is). Emellett az etilén-glikol helyi irritáló hatású a bélben, fájdalmat és másodsorban vérzést okoz a gyomorban. A jelentkező toxikológiai tünetek jellege és súlyossága függ az elfogyasztott etilén-glikol mennyiségétől, a lenyelés és a kezelés között eltelt időtől, valamint attól, hogy az érintett fogyasztott-e egyidejűleg etanolt. A belégzést követő káros hatásokról az információk csekélyek, jelentős káros hatást a kitett személyeknél nem figyeltek meg, bár egyeseknél torokirritáció, fejfájás és hátfájás volt tapasztalható. Az etilén-glikol irritálja az ember szemét. Egészséges önkénesek bőrén az allergiatesztek következetesen negatív eredményt hoztak, míg érzékeny bőrű embereknél irritáció volt megfigyelhető. Nem találtak bizonyítékot arra, hogy az etilén-glikol hatással lenne a veseműködésre. Meggyőző bizonyítékok vannak arra, hogy az etilén-glikol mérgező hatása főként az anyagcseretermékein keresztül érvényesül, de a rendelkezésre álló adatok nem elegendők ahhoz, hogy megalapozzák a rákos megbetegedések és az etilén-glikol közötti kapcsolatot. [11] A rendelkezésre álló adatok alapján elmondható, hogy embernél az akut mérgezés, ill. kísérleti állatoknál az ismételt dózisú toxicitási vizsgálatok is alátámasztják, hogy az etilén-glikol a szervek közül elsősorban a vesére jelent veszélyt. Az anyagcsere-folyamatban az etilén-glikol oxálsavvá alakul, és abból különböző formák, pl. kalcium-oxalát-kristályok képződnek. Ezek lerakódása a vesében jelentős mértékben károsítja azt, habár egyéb anyagcseretermékek szerepe sem zárható ki. Rágcsálókban enyhe májkárosodás is megfigyelhető volt nagyobb dózisnál. Nem találtak arra vonatkozó bizonyítékot, hogy a vegyület káros hatással lenne a reproduktív szervekre. [11] A rendelkezésre álló adatok ugyan nem elegendők annak értékelésére, hogy a hosszan tartó etilén-glikol-szennyezés okoz-e neurológiai vagy immunológiai hatást, de emberi mérgezések esetén többször észleltek magatartászavart és más neurológiai rendellenességeket. Az ezzel kapcsolatos vizsgálatok a mai napig korlátozott számúak, ezekben idegrendszeri hatások nem jelentkeztek olyan kisebb dózis mellett, amelynél vesekárosodás már előfordul. Felnőtteknél az etilén-glikol-szennyezés legnagyobb mennyiségben fogyasztói termékekből szívódik fel a bőrön át. Becslések alapján a padlófényezőből, -viaszból, latex festékből, kád- és csempetisztítókból a maximális etilén-glikol-bevitel 248,3 µg/testtömeg kg/nap (azaz 0,25 mg/ttkg/nap). Az élelmiszerből a szervezetbe jutó, a legkedvezőtlenebb körülményekre becsült mennyiség 12-41 µg/testtömeg kg/nap. Az egészségkárosodás nélkül elviselhető napi megengedhető dózis 50 µg/testtömeg kg. [11] A 2-methoxi-etanolt az etilén-glikol monometil éterszármazékát (109-86-4) és a 2-ethoxi-etanolt az etilén-glikol monoetil éterszármazékát (110-80-5) az EU 1B reprodukcióra káros anyagként sorolta be.

e
Milyen környezeti kockázatokat hordoz

A repülőgépek és kifutópályák jégtelenítésére használt etilén-glikol okozza a legjelentősebb szennyezést. [15] A legnagyobb koncentrációt eddig a repterek lefolyóvizében mérték, ami elérte a 19 000 mg/l-t is. [12] A légkörbe kerülő etilén-glikol a hidoxil-gyökökkel reakcióba lépve bomlik le. A vegyület alig, vagy egyáltalán nem kötődik a talajrészecskékhez, a talajban könnyen elmozdul. Gyors bomlásról számoltak be a felszíni vizekben (kevésbé a sós, mint az édesvízben), a talajvízben és a talajban, ahol több mikroszervezet is képes az etilén-glikolt szénforrásként hasznosítani. [12] Az etilén-glikol a vízi élőlényekre kismértékben toxikus. Ennek ellenére laboratóriumi vizsgálatok olyan patakok vízi élőlényeinél, amelyekbe repterek lefolyóvizét vezetik, toxikus hatásokat és pusztulást észleltek. Helyszíni vizsgálatok egy repülőtéren toxikus tüneteket észleltek, amelyek etilén-glikol mérgezésre utaltak (oxalát kristályok), valamint halpusztulást és csökkenő biodiverziást figyeltek meg. Ezek a hatások azonban nem voltak egyértelműen az etilén-glikolnak tulajdoníthatók. [12] Az etilén-glikol felszíni vizekben mért koncentrációi általában csekélyek, literenként néhány μg. Az etilén-glikol koncentrációja termelőüzemek szennyvízében annak kezelése előtt maximum 1300 mg/l koncentrációt ért el.

f
A kitettség és az egészségügyi kockázat mértéke milyen tényleges veszélyforrást jelent a lakosság számára

Az etilén-glikol édes íze és az etil-alkohollal való összetéveszthetősége miatt jelent kockázatot. Bár az etilén-glikol kis mennyiségben nem jelent komoly veszélyt, ám ha véletlenül nagyobb mennyiséget nyel le valaki, különösképpen egy gyermek, az akár halálos is lehet.

g
Hogyan kerülhetjük el

Nyáron, ha lehet, ne használjunk etilén-glikol tartalmú szélvédőmosót. Kaphatók etilén-glikol-mentes tisztítószerek és festékek, melyről a termékcímke tájékoztat.

h
Léteznek-e kevésbé káros alternatívák, és melyek azok

Etilén-glikol-mentes festékek és tisztítószerek kaphatók, és több kutatás is folyik etilén-glikol-mentes fagyállók előállítására, [16] ma már több ilyen termék is rendelkezésre áll.

i
Vonatkozik-e rá valamilyen jogi szabályozás (betiltás, korlátozás), vagy van-e ilyen folyamatban

Magyarországon az etilén-glikol bejelentett veszélyes anyag (azonosítási jel: B-000418). Jellemző tulajdonságai szerint bőrön át is felszívódó, ingerlő anyag, veszélyesség szerint az I. kategóriába sorolt, tehát helyileg irritáló anyag. [13] Az etilén-glikolra az EU 2000/39/EK irányelve munkaegészségügyi határértéket határozott meg.

Források

j
Rákkeltő besorolások

IARC* karcinogén Ennek a terméknek nincs olyan összetevője, amely legalább 0,1 %-ban van jelen és az IARC ismert vagy várható rákkeltőként azonosította Valószínűleg nem rákkeltő
EU CMR  

Reprodukcióra toxikus,

2 kat.

EPA karcinogén/ EPA Toxics Release Inventory List 2 mg/m3 belégzéssel 0,8 mg/kg/nap szájon át  
EU szabályozás

334/2008/EK

2003/95/EK

6/2009/EK

163/2010/EU

1223/2009/EK

564/2009/EK

2008/58/EK


 

SVHC lista - -
CAREX - -
UNEP PIC - -
USA TRI fejlődési vagy reprotoxikus, vagy
európai PRTR-E-PER**
1% deminimis cc.  
Stockholm POP - -
SIN lista - -
ETUC lista Etilén-glikol
Tudományoos információ    
Endokrin Diszraptor:
EU-s lista, EPA Illionois, Colborn lista, Keith lista

EU-lista: –

EPA-lista: –

Colborn-lista: –

Keith-lista: –

 

 

*The International Agency for Research on Cancer (IARC) is part of the World Health Organization. IARC's mission is to coordinate and conduct research on the causes of human cancer, the mechanisms of carcinogenesis, and to develop scientific strategies for cancer prevention and control. The Agency is involved in both epidemiological and laboratory research and disseminates scientific information.

**194/2007. (VII. 25.) korm. rendelet az Európai Szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási Nyilvántartás létrehozásáról, valamint a 91/689/EGK és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló 166/2006/EK Európai Parlamenti és Tanácsi rendelethez (E-PRTR) kapcsolódó kormányrendeletek módosításáról

http://echa.europa.eu/chem_data/authorisation_process/candidate_list_table_en.asp
http://www.chemtrack.org/White/CMR.pdf
http://www.atsdr.cdc.gov/
http://www.carexcanada.ca/en/carcinogen_profiles_and_estimates/
http://www.mindfully.org/Pesticide/Banned-Severely-Restricted-EPA.htm
http://www.chem.unep.ch/pops/alts02.html
http://w3.chemsec.org/
http://www.etuc.org/a/7479
EDC-hez: http://www.womenlivingnaturally.com/articlepage.php?id=164
Keith-lista: http://media.iupac.org/publications/pac/1998/pdf/7012x2319.pdf
Colborn-lista: http://www.ourstolenfuture.org/basics/chemlist.htm
EU-lista: http://ec.europa.eu/environment/docum/pdf/bkh_annex_01.pdf

k
Környezeti hatások

Környezeti elem 

Koncentráció

Mértékegység 

Hivatkozás

Légszennyezettség egészségügyi határértéke

500

24 órás  (μg/m3)

4/2011. (I. 14.) VM rendelet

a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről

Légszennyezettség egészségügyi határértéke

500

éves  (μg/m3)

4/2011. (I. 14.) VM rendelet

a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről

Szennyezettségi határérték földtani közegre

-

mg/kg

6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről

Szennyezettségi határérték felszín alatti vízre

1

mg/l

6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről

Felszíni vízminőséget érintő elsőbbségi anyag

nem

 

220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól

Munkaegészségügyi határérték AK-érték 52 mg/m3
 CK-érték 104 mg/m3
  Munkahelyek kémiai biztonságáról 25/2000. (IX. 30.) EüM–SzCsM együttes rendelet

 

Az infolapot összeállította

Emődi Andrea, Krifaton Csilla


Vissza a tetejére