Glifozát
A glifozát gyenge szerves sav,színtelen kristályos, szilárd vegyület, vízben jól oldódik.Világszerte elterjedt gyomirtószer gyümölcsök, zöldségek, szántóföldi növények termesztése során, vízi és szárazföldi termesztésben. A GMO-k terjedésével a glifozát felhasználás radikálisan megnőtt az elmúlt években, főleg a génmódosított glifozátrezisztens kukorica alkalmazása miatt. . A glifozát irritációt okoz szemben, bőrön, lenyelés esetén a felső emésztőszervekben, belégzés esetén a tüdőben, légutakban, köhögést, tüsszögést váltva ki. Újabb kutatási eredmények a glifozát teratogén és hormonkárosító hatásáról számoltak be.
aAnyag(csoport) neve, CAS szám, kémiai jellege, miből állítják elő
Név: Glifozát
Angol név: Glyphosate
CAS szám: 1071-83-6
Összegképlet: C3H8NO5P
R-mondatok:
R41 Súlyos szemkárosodást okozhat.
R51/53 Mérgező a vízi szervezetekre, hosszú távú káros hatással lehet a vízi környezetben.
S-mondatok:
S(2) Tartsa távol gyermekektől.
S26 Szembe kerülve azonnal öblítse ki bő vízzel és orvoshoz kell fordulni.
S39 Viseljen szem/arcvédőt.
S61 Kerülni kell az anyag környezetbe jutását. Lásd a külön használati utasítást / biztonsági adatlapot.
Az IUPAC-neve glifozát N-(foszfonometil) glicin. A glifozát gyenge szerves sav,egy glicin molekulából és egy foszfonometil molekulából áll. A glifozát elsődleges lebomlási terméke a növényekben, a talajban és vízben az
amino-metil-foszfonsav (AMPA), amelynek kémiai szerkezete nagyon hasonló a glifozátéhoz [1].
Fizikai tulajdonságait tekintve a glifozát színtelen kristályos, szilárd vegyület, vízben jól oldódik (12 g/l), szerves oldószerek közül acetonban, etanolban és xilolban oldódik [2].
Számos sót tartalmazó formája van, melyekben az aktív hatóanyag a glifozát, ilyenek az izopropilamin sója, nátrium sója, ammónium-, diammónium- és dietilammónium sója, etanolamin sója, valamint kálium sója [3].
bMire használják, miért és hol található meg közvetlen környezetünkben
A glifozát világszerte használt gyomirtószer mezőgazdasági területeken (aromás aminosavak szintézisét gátolja), gyümölcsök, zöldségek, szántóföldi növények termesztése során, vízi és szárazföldi termesztésben.A glifozátot szintén alkalmazzák olyan bejegyzett, transzgénikus növénykultúrákban, melyek rezisztensek a szerrel szemben (mint pl. kukorica, gyapot, szója, répacukor, búza). Több, mint 100 féle növénykultúrán kívül használják egyéb, nem élelmiszertermelési célú tevékenység során, mint pl. erdészet, üvegházak, lakónegyedek [3].
A glifozát az Egyesült Államokban a 2000-es évek elejére a legtöbbet használt peszticiddé vált, évente pázsitokon, gyepeken, kiskertekben 2300-3600 tonnát, míg mezőgazdaságban 39-41 ezer tonnát használnak fel belőle [4].
A GMO-k terjedésével a glifozátfelhasználás radikálisan megnőtt az elmúlt években, főleg a génmódosított glifozátrezisztens kukorica alkalmazása miatt.
cHogyan jut be szervezetünkbe
A nem szelektív hatású glifozát gyomirtószer elsodródhat permetként a levegőben, így szermaradékként megtalálható növényekben, állati termékekben, valamint elfolyhat ivóvízbázisokba is, tehát alapvetően belégzéssel, élelmiszerrel és ivóvízzel jut be a szervezetünkbe. Tejben és tojásban is kimutatható (kevesebb, mint 0,025 ppm).
Semmilyen mértékben sem metabolizálódik a növényi szövetekben, ezért a koncentrációja megnövekedhet a növényben. Glifozáttal permetezett növények, illetve ilyen takarmánnyal etetett állatok húsának fogyasztása human kitettséget jelent. Ugyanakkor egy 100 mg/kg glifozát és AMPA (amino-metil-foszforsav: a glifozát metabolitja) étrenden tartott állatokkal végzett vizsgálat során a marha-, sertés-, baromfihúsban, tojásban és tejben talált maradékok mind elhanyagolhatóak voltak. A növény gyökérzete nem veszi fel a szert a talajszemcsékhez való szoros kötődés miatt, azonban a leveleken és termésen keresztül könnyen felszívódhat. Laboratóriumi tesztek során a gerincelenek és halak esetében alacsony biokoncentrációs faktorokat találtak [5].
dMilyen egészségkárosító hatásokkal rendelkezik, milyen adatok vannak erre
A glifozát 2001-es Európai Unióban történő engedélyezése óta számos riasztó tudományos eredmény látott napvilágot, mely a hatóanyag egészségkárosító hatására utal. Több tucat friss tanulmány bizonyította a glifozát teratogén [31] és hormonrendszer-károsító [32] hatását.
Minden lehetséges kitettség esetében egészségügyi kockázatot jelent az anyag irritáló hatása, irritációt okoz szemben, bőrön, lenyelés esetén a felső emésztőszervekben, belégzés esetén a tüdőben, légutakban, köhögést, tüsszögést váltva ki [6].
Normál felhasználás mellett nem jelent akut veszélyt a szer (Cheminova), azonban még akut kitettségnél is alacsony toxicitást mutatott egereknél és patkányoknál. Embereknél akut kitettség munkahelyi baleset vagy öngyilkossági kísérletek során fordul elő, a szervezetbe kerülve a glifozát irritálja a légzőszervi nyálkahártyákat és a béltraktust [5].
A glifozát rosszul szívódik fel az emésztőrendszerben, és nagyrészt változatlan formában ürül az emlősök szervezetéből. 10 nappal a kezelés után már csak nyomokban találtak a szövetekben a szerrel 3 hétig táplált patkányok vizsgálatakor. Az adatok alapján a glifozát jelentős mértékben nem halmozódik fel az állati szövetekben.Az anyagcsere folyamatban nagyon mérsékelten vesz részt a szer, a kiürülés gyors és majdnem teljes mértékű. A maradékok szinte minden szövetben előfordulhatnak, az eloszlásuk alacsony és nincs jele felhalmozódásnak. (Cheminova) [7] [8].
Tanulmányok mérsékelt toxicitásról számolnak be (az LD50 értékek 1000 mg/testtömeg/kg és 5000 mg/testtömeg kg). Szájon át az LD50 érték glifozátra vonatkozva nagyobb, mint 10,000 mg/testtömeg kg egerek, nyulak, és kecskék esetén.
A reprodukcióra való hatását vizsgálva azt találták, hogy kevés elváltozást okoz a kísérleti állatokban magas dózis esetén (több, mint 150 mg/testtömeg kg/nap). Nem valószínű, hogy a vegyület reproduktív károsodást okozna emberben.
Állakísérletek alapján a glifozát nem rákkeltő [9][10]. Az in vitro és in vivo genotoxikológiai tesztek negatívak lettek [5], és az EPA az E kategóriába sorolta (bizonyítottan nem rákkeltő emberekre), míg az IARC nem tartja nyilván [12]. Nem mutatott mutagén hatást a Salmonella, E. coli vagy kínai hörcsög esetében (Cricetulus griseus), valamint a DNS-javítás vizsgálat is negatív lett a Bacillus subtilis és hepatocita kultúrákban [7] [8]. Humán allergiás hatást sem jelentettek [11].
De aggodalomra okot adó kutatási eredmények jelentek meg 2009-ben a glifzátokat illetően. Kutatók egy csoportja több vizsgálat alapján arra jutott, hogy a glifozát-alapú herbicidek toxikusak és endokrin diszruptorok az emberi sejtekre nézve. Összességében a glifozát-alapú herbicidek élelmiszerben és takarmányban megtalálható szermaradékainak sejtekre gyakorolt hatásáról alkotott eddigi elképzeléseket felülvizsgálni javasolják, a glifozát karcinogén/mutagén/reprotoxikus besorolását illetően is [13].
A francia Seralini által vezetett kutatás [33]kimutatta, hogy a glifozát – Roundup nevű adjuváns jelenlétben – a humán embrionális-, köldök- és méhlepény sejtvonalakon DNS töredezést és sejtpusztulást okoz.
Argentínában 2009-ben egy kutatás a glifozát teratogén hatását bizonyította gerinceseken.Az embrionális fejlődést vizsgálva konzekvens és szisztematikus deformációkat figyeltek meg a Xenopus laevisafrikai karmosbékákon végzett vizsgálatok során. A glifozát hatására csökkent a fej mérete, a központi idegrendszerben genetikai változások következtek be, a koponyát formáló sejtek nagy számban pusztultak és deformálódtak a porcok. Az eredményeknek azért is van nagy jelentősége, mert a gerincesek között meglepően megőrződött az embrionális fejlődés során fellépő genetikai mechanizmusok hasonlósága, tehát a humán embriókra is lehet akár ilyen hatással a szer. Ennek alapján a glifozát használatának betiltását kérte a kutatást vezető professzor az argentín kormánytól, környezetvédők pedig be is perelték a glifozátot gyártó amerikai Monsanto vállalatot [14] [15] [16] [17].
2010-ben tovább bővültek az információk, miszerint a glifozát megmérgezheti a termést, talajt, vadvilágot, állatállományt és magát az embert is, tehát a szer az egész ökoszisztémát veszélyezteti többféle úton is, ami miatt különböző szervezetek és egyének már régóta a glifozát betiltásáért küzdenek, mindeddig azonban hiába. A vizsgálatok során jóval az ajánlott mezőgazdasági felhasználási mennyiségek alatt is komoly egészségkárostó hatások jelentkeztek. A glifozát megköti a fém ionokat (kelátor), amivel szisztemikus hatásokat fejt ki több fő enzimre, melyek működése multivalens ionoktól függ. Laborkísérletek már egyértelműen a glifozáthoz tudtak kötni bizonyos születési rendellenességeket is [18].
2015-ben az IARC (az Egészségügyi Világszervezet rákkutatási ügynöksége) „valószínű emberi rákkeltőnek” minősítette a glifozátot. Az IARC jelentése szerint állatkísérletek támasztják alá a vegyszer és a daganatok kialakulása közötti kapcsolatot, valamint kimutatható a humán sejtvonalakon is a glifozát DNS-károsító hatása. http://www.iarc.fr/en/media-centre/iarcnews/pdf/MonographVolume112.pdfeMilyen környezeti kockázatokat hordoz
A glifozát felhasználása gyomirtó szerként azt eredményezheti, hogy a szermaradványok a levegőbe, ivóvízbe, növények és állatok szöveteibe, és így az emberi szervezetbe is bekerülhetnek. A glifozát belélegezve, bőrön keresztül felszívódva, vízzel és élelmiszerrel, valamint munkahelyi foglalkozással kerülhet a szervezetbe. Mivel fennáll a glifozát mikrobák általi lebontásának lehetősége talajban és vízi környezetben, elsődleges expozíciós forrása az élelmiszer [19].
Felszíni vizekben 1-1700 µg/l, talajban (szárazanyagra vetítve) 0,07-40 mg/kg, üledékekben 0,05-19 mg/kg, vadon termő bogyósokban 1,6-19 mg/kg, zuzmókban 45 mg/kg mennyiségben mutatták ki a glifozátot, a bomlástermékei közül az AMPA-t pedig felszíni vizekben 1-35 µg/l, talajban 0,1-9 mg/kg, üledékekben 0,05-1,8 mg/kg, lombozatban 1,7-<9 mg/kg, bogyósokban 0,02-0,1 mg/kg, zuzmókban 2,1 mg/kg koncentrációban [20].
Glifozátot növényekből a legkülönbözőbb értékekben mértek: banánban a kimutathatóségi érték, 0,05 mg/kg alatt, száraz babból 0,11-1,8 mg/kg, száraz borsóból 0,17-,05 mg/kg, lencséből 0,05-3 mg/kg, szójából 0,45-17 mg/kg, gabonamagvakból 0,1-20 mg/kg, cukornádból 0,07-0,97 mg/kg, gyapotból 0,46-28 mg/kg, teából 0,12-0,42 mg/kg értékben, kiemelkedően magas koncentrációkat szálastakarmányokban mutattak ki, ahol a glifozát maradvány mennyisége elérte a 225 mg/kg értéket is [21].
A különböző vizsgálati eredmények ellenére a hivatalos szervezetek álláspontja továbbra is az, hogy az emberi egészségre nézve csekély káros hatása van a glifozátnak. Az EPA szerint az elméleti maximum szermaradék szennyezettség bevitel 0,025 mg/testtömeg kg/nap, ami minimális veszélyt jelent és nem tartja egyáltalán mutagénnek. 2 mg/testtömeg kg/nap referencia dózis értéket javasoltak, amely a toxicitási vizsgálataikra alapozva nem jár káros hatásokkal még egy életen át történő rendszeres bevitelnél sem (EPA, 2007).
Igaz korábban, 2003-ban, de a WHO [22] is veszélytelennek minősítette a szert az AMPA-val együttes ivóvízben való előfordulását illetően, valamint még korábbi eredmények a szisztemikus toxicitást vetették el kellő bizonyítékok híján [5].
Az “Európai Glifozát Környezeti Információs Központ” (EGEIS) szerint bár a felszíni vizek tényleg tartalmaznak kevés mennyiségű glifozátot, ezek maradéktalanul eltávolításra kerülnek a standard vízkezelési folyamatok során, az ivóvízre vonatkozó 0,1 µg/l határérték túllépését pedig nem is veszélyezteti a szer [23].
fA kitettség és az egészségügyi kockázat mértéke milyen tényleges veszélyforrást jelent a lakosság számára
Legjelentősebb szennyező forrásnak a növényvédő szerként való alkalmazása tekinthető [24], így gyakran detektálható talajvíz és vízszennyező anyag.
A glifozát egy széles spektrumú gyomirtószer, melyet posztemergens kezelésre használnak. A levelek felületére permetezve jut a környezetbe. Használják mezőgazdasági, erdészeti és vízi növényszabályozásra. Erősen kötődik a talajrészecskékhez, ahonnan a növények gyökérzete nem hasznosítja azt. A levelekre juttatott szer könnyen átjut a növény más részeire, a nem hasznosított glifozát pedig bejut a talajba. Természetben a fő lebontási tevékenységet mind talajban, mind talajvízben mikrobák végzik. A glifozát felezési ideje a mikrobiális aktivitástól függően változik, talajban néhány nap – pár hónap, vízben 12 órától 7 hétig terjedhet. Vízban kémiailag stabil, fotokémiai hatásokra sem reagál. Bemosódhat a talajvízbe vizes területeken való alkalmazásnál,. Ott nagy távolságokra juthat el [25].
A glifozát világszerte óriási mértékű felhasználásának következményeként szinte mindenhonnan kimutatható a felszíni és felszín alatti vizekből. Jelenleg Dániában betiltották a szer széleskörű használatát, ugyanis a legújabb közzétett dán adatok szerint a talajvizek glifozátkoncentrációja olyan mértékben megnövekedett, hogy ha ez az ütem folytatódna, a szer mennyisége 10 év múlva elérné az egészségre veszélyes szintet [26]. Dán vizsgálatok a talajvízben 60 méterrel a földfelszín alatt is kimutattak glifozát szennyezést [34].
Jó oldhatósága, és ionos karaktere miatt valószínűleg nem akkumulálódik az élelmiszerekben, bár glifozát tartalmú vizekben lévő halak és rákfélék szervezetében glifozátok maradékanyagainak felhalmozódását mutatták ki. Miután a tesztszervezeteket glifozátmentes vízbe rakták át, a felhalmozódott vegyszer 50-90%-a kiürült a szervezetükből.
Az anyag levegőben való tartózkodásával csak a permetezéskor találkozhatunk. A kijuttatott mennyiség általában 1,3 µg/m3 volt. A legmagasabb megfigyelt érték 15 µg/m3. A legmagasabb becsült expozíció, jelentések szerint (bőr- és belélegzés) körülbelül 8000 μg/h. Ez megegyezik 40 μg/testtömeg kg/nap-pal (8 órás munkanap egy 60 kilogrammos felnőttnek) [25].
gHogyan kerülhetjük el
Amennyiben lehet, törekedni kell az ellenőrzött biológiai gazdálkodásból származó élelmiszerek, főként zöldségek, gyümölcsök fogyasztására.
hLéteznek-e kevésbé káros alternatívák, és melyek azok
Általában elmondható, hogy a különböző növényvédő szerek használatának mellőzéséhez elsősorban a megfelelő agrotechnikai módszerek alkalmazása (talajművelés, tarlómaradványok kezelése, vetésváltás stb.) jelenthet alternatívát, ez azonban jóval idő- és energiaigényesebb folyamat.
Sok más herbicidet, így például dinitroanilintvagy a sok szempontból kockázatosabb 2,4 D-t is használják hasonló gyomirtási célokra. A nagy cégek már évek óta keresik a biztonságosabb helyettesítő anyagokat [35].
Több tematikus oldal is foglalkozik a glifozát alternatíváival, például: [36].
A háztáji kertek gyomkezelésékor nincs szükség a széles spektrumú gyomirtókra. Az ilyen kertekben hatásos a kézi gyomlálás, a talaj megművelése és a sorok közötti kapálás is. A mulcs használata szintén kordában tartja a gyomok növekedését [26].
Mulcs (talajtakarás) használatával, mely lehet faforgács, fenyőkéreg, szalma, tőzeg vagy fakéreg, megakadályozhatjuk a talajfelszín gyors kiszáradását, visszaszoríthatjuk a gyomokat [27].
A gyomok elleni védekezésnek egyik eleme a prevenció, melynek sarkalatos pontja a jó minőségű vetőmag használata. Ha saját magunk gyűjtjük a vetőmagot a következő évre, akkor azt is kockáztatjuk, hogy a gyűjtés során gyommagvak is keverednek a kultúrnövény magvai közé. Lehetőségeink szerint csak olyan vetőmagot vásároljunk, amely az OMMI (Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet) vizsgálatán átesett (ez a csomagoláson fel van tüntetve). Komposzt, vagy istállótrágya használata során fontos, hogy azokat csak megfelelő kezelés, érési folyamat után szabad kijuttatni, ugyanis az érés során pusztulnak el a környezet- és humán egészségügyi problémát jelentő mikroorganizmusok, valamint az esetleg belekeveredett gyommagvak is.
Az utóbbi időben egyre gyakrabban merül fel az ecet használatának lehetősége, mint hatásos gyomirtó szer.
iVonatkozik-e rá valamilyen jogi szabályozás (betiltás, korlátozás), vagy van-e ilyen folyamatban
A 2001/99/EK irányelv alapján a mezőgazdaságban használható növényvédő szer. 2010-ben az Európai Bizottság elhalasztotta a glifozát újraértékelését (2010/77/EU).A glifozát és 38 más növényvédő szer újbóliértékelését2011és 2012 decembere között kellett volna elvégezni, ámelhalasztották2015-re [37]. A Greenpeace és a Növényvédőszer Akcióhálózat (PAN Europe) ezért panaszt nyújtott be az Európai Bíróság Törvényszékéhez az Európai Bizottság döntésével szemben [38]. A zöld szervezetek szerint a döntés figyelmen kívül hagyja azon tudományos információkat, melyek bizonyítják a glifozát környezet és egészséget károsító hatásait.
Civil szervezetek és kutatók, szakemberek is sokan igyekeznek elérni a glifozát teljes betiltását. Hivatalos szervek azonban nem hajlottak mindeddig erre a lépésre és csupán szokványos határértékeket szabtak meg.
Idén februárban az Ecocouncil dán környezetvédelmi csoport a glifozátok használatának Dániában való őszi betiltását kérte az EU-tól a vízvizsgálati adataikra tekintettel [28].
A 98/83/EK rendelete az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről szóló rendelet szerint az összes peszticid koncentrációja maximum 0,50 μg/llehet [29].
A Bizottság 2005/70/EK irányelve (2005. október 20.) szól a gabonafélékben, valamint az egyes állati és növényi eredetű termékekben, illetve azok felületén található egyes peszticid-szermaradványok megengedett legmagasabb mértékének meghatározása tekintetében a 76/895/EGK, 86/362/EGK, 86/363/EGK és a 90/642/EGK tanácsi irányelvek módosításáról [30].
A glifozát szerepel 2008/105/EK a vízpolitika területén a környezetminőségi előírásokról szóló irányelv [39]III. Mellékletében (esetlegesen elsőbbségi anyagként vagy elsőbbségi veszélyes anyagként történő azonosításra irányuló felülvizsgálat tárgyát képező anyag).
Források
[1] http://www.fao.org/docrep/w8141e/w8141e0u.htm
[2] http://biade.itrust.de/biaen/lpext.dll?f=templates&fn=main-hit-h.htm&2.0
[3] http://www.regulations.gov/#!documentDetail;D=EPA-HQ-OPP-2009-0361-0042
[4] http://www.epa.gov/opp00001/pestsales/01pestsales/usage2001_2.htm
[5] http://www.oehha.ca.gov/water/phg/pdf/GlyPHG062907.pdf
[6] http://www.cheminova.hu/download/msdn_hu/glyfos_msds.pdf
[7] http://www.epa.gov/iris/subst/0057.htm
[8] http://www.epa.gov/oppsrrd1/REDs/factsheets/0178fact.pdf
[9] http://extoxnet.orst.edu/pips/glyphosa.htm
[10] http://www.inchem.org/documents/ehc/ehc/ehc159.htm#PartNumber:7
[11] http://www.cheminova.hu/download/biztonsagi_adatlap/glyfos_dakar_msds_hu.pdf
[12] http://monographs.iarc.fr/ENG/Classification/ClassificationsCASOrder.pdf
[13] http://journals1.scholarsportal.info/details.xqy?uri=/0300483x/unassigned/nfp_gh...
[14] http://www.rapaluruguay.org/glifosato/Andres_Carrasco.pdf
[15] http://www.i-sis.org.uk/GHCCBD.php
[16] http://www.i-sis.org.uk/glyphosateCausesBirthDefects.php
[17] http://www.nol.hu/lap/hetvege/20090516-olga_monsanto_csak_a_nevet_adta
[18] http://www.gmwatch.eu/index.php?option=com_content&view=article&id=12542
[19] http://www.who.int/water_sanitation_health/dwq/chemicals/glyphosateampa290605.pd...
[20] http://www.inchem.org/documents/ehc/ehc/ehc159.htm
[21] http://books.google.hu/books?id=yIlSy6UZJjwC&pg=PA481&lpg=PA481&dq=glyphosate%20...
[22] http://www.who.int/water_sanitation_health/dwq/chemicals/glyphosampasum.pdf
[23] http://www.egeis.org/home/glyph_info/papers.html?article_id=153
[24] http://water.epa.gov/drink/contaminants/basicinformation/glyphosate.cfm
[25] http://www.who.int/water_sanitation_health/dwq/chemicals/glyphosateampa290605.pd...
[26] Pusztai Árpád – Bardócz Zsuzsa: A genetikailag módosított élelmiszerek biztonsága (Kölcsey Füzetek VII, 2004)
[27] http://www.ehow.com/list_6809428_glyphosate-alternatives.html
[28] http://www.palkovitskert.hu/kert-lexikon/mulcs
[29] http://lmv.hu/Daniaban_betiltanak_az_oszi_glufozat-hasznalatot
[30] http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=DD%3A15%3A04%3A31998L0083%...
[31] http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CELEX%3A32005L0070%3AHU%3A...
[32] http://www.gmo-free-regions.org/fileadmin/files/gmo-free-regions/GMO-Free_Europe...
[33] http://journals1.scholarsportal.info/details.xqy?uri=/0300483x/unassigned/nfp_gh...
[34] http://pubs.acs.org/doi/abs/10.1021/tx800218n?journalCode=crtoec
[35] http://www.geus.dk/publications/grundvandsovervaagning/g-o-2009.pdf
[36] http://www.thecropsite.com/news/7999/glyphosate-alternative-in-development-by-ba...
[37] http://www.ehow.com/list_6809428_glyphosate-alternatives.html
[38] http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ%3AL%3A2010%3A293%3A0048...
[39] http://pan-europe.info/News/PR/110504.html
[40] http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ%3AL%3A2008%3A348%3A0084...
jRákkeltő besorolások
IARC* karcinogén | - | |
---|---|---|
EU CMR | - | |
EPA karcinogén/ EPA Toxics Release Inventory List | Group E | Nem rákkeltő |
EU szabályozás |
|
2001/99/EK irányelv alapján a mezőgazdaságban használható növényvédő szer 98/83/EK 2005/70/EK 2010/77/EU szerint engedélyezve 2015-ig 2008/105/EK Elsőbbségi anyagok vízben, III-as melléklet |
SVHC lista | - | - |
CAREX | - | |
UNEP PIC | - | - |
USA TRI fejlődési vagy reprotoxikus, vagy európai PRTR-E-PER** |
- | - |
Stockholm POP | - | - |
SIN lista | - | |
ETUC lista |
|
- |
Tudományos információ |
Számos, a hatóságok hivatalos állásfoglalásával ellentétes kutatási eredmény jelenik meg a glifozát káros hatásairól Endokrin károsító hatás |
|
Endokrin Diszraptor: EU-s lista, EPA Illionois, Colborn lista, Keith lista |
Eu lista |
EU-lista: III. EPA-lista: – Colborn-lista: – Keith-lista: – |
Tudományos információ
Glyphosate-based herbicides are toxic and endocrine disruptors in human cell lines
Toxicology (July 2009)
Céline Gasnier; Coralie Dumont; Nora Benachour; Emilie Clair; Marie-Christine Chagnon; Gilles-Eric Séralini
http://journals1.scholarsportal.info/details.xqy?uri=/0300483x/unassigned/nfp_ghataedihcl.xml
Andres E. Carrasco-
A Buenos Airesi Orvosi Egyetem Molekuláris embriliológiai laboratóriumának igazgatója és professzora valamint az argentín Nemzeti Tudományos és Technikai Kutatások Tanácsának (CONICET) vezető kutatója.
“A glifozát hatása a Xenopus laevis embrionális fejlődésére”
(Teratogenitás és a glifozát)
http://www.rapaluruguay.org/glifosato/Andres_Carrasco.pdf
Institute of Science in Society
ISIS Press Release 14/07/09
Glyphosate Herbicide Could Cause Birth Defects
Argentina Considers Ban
http://www.i-sis.org.uk/GHCCBD.php
Institute of Science in Society
ISIS Report 04/10/10
Lab Study Establishes Glyphosate Link to Birth Defects
Developmental biologists traced glyphosate birth defects to key morphogen and signalling genes Dr. Mae-Wan Ho
http://www.i-sis.org.uk/glyphosateCausesBirthDefects.php
GM Watch
http://www.gmwatch.eu/index.php?option=com_content&view=article&id=12542
http://echa.europa.eu/chem_data/authorisation_process/candidate_list_table_en.asp
http://www.chemtrack.org/White/CMR.pdf
http://www.carexcanada.ca/en/carcinogen_profiles_and_estimates/
http://www.mindfully.org/Pesticide/Banned-Severely-Restricted-EPA.htm
http://www.chem.unep.ch/pops/alts02.html
EDC-hez: http://www.womenlivingnaturally.com/articlepage.php?id=164
Keith-lista: http://media.iupac.org/publications/pac/1998/pdf/7012x2319.pdf
Colborn-lista: http://www.ourstolenfuture.org/basics/chemlist.htm
EU-lista: http://ec.europa.eu/environment/docum/pdf/bkh_annex_01.pdf
*The International Agency for Research on Cancer (IARC) is part of the World Health Organization. IARC's mission is to coordinate and conduct research on the causes of human cancer, the mechanisms of carcinogenesis, and to develop scientific strategies for cancer prevention and control. The Agency is involved in both epidemiological and laboratory research and disseminates scientific information.
**194/2007. (VII. 25.) korm. rendelet az Európai Szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási Nyilvántartás létrehozásáról, valamint a 91/689/EGK és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló 166/2006/EK Európai Parlamenti és Tanácsi rendelethez (E-PRTR) kapcsolódó kormányrendeletek módosításáról
http://echa.europa.eu/chem_data/authorisation_process/candidate_list_table_en.asp
http://www.chemtrack.org/White/CMR.pdf
http://www.atsdr.cdc.gov/
http://www.carexcanada.ca/en/carcinogen_profiles_and_estimates/
http://www.mindfully.org/Pesticide/Banned-Severely-Restricted-EPA.htm
http://www.chem.unep.ch/pops/alts02.html
http://w3.chemsec.org/
http://www.etuc.org/a/7479
EDC-hez: http://www.womenlivingnaturally.com/articlepage.php?id=164
Keith-lista: http://media.iupac.org/publications/pac/1998/pdf/7012x2319.pdf
Colborn-lista: http://www.ourstolenfuture.org/basics/chemlist.htm
EU-lista: http://ec.europa.eu/environment/docum/pdf/bkh_annex_01.pdf
kKörnyezeti hatások
Az anyagra nincs határérték.