Karbendazim
A karbendazim a legszélesebb körben használt benzimidazol típusú gombaölőszer. A karbendazim akut toxicitása alacsony, azonban jelentős kedvezőtlen reprodukciós hatásokat tapasztaltak már egyszeri expozicíót követően is. Kísérletek igazolták mutagén hatását is, és kockázatot jelent a hormonális működésre
aAnyag(csoport) neve, CAS szám, kémiai jellege, miből állítják elő
Név: Karbendazim
Egyéb elnevezései: 1H-Benzimidazol-2-ilkarbaminsav-metil-észter; 1H-Benzimidazol-2-karbaminsav-metil-éter; 2-(Karbometoxiamino)benzimidazol; 2-(Metoxi-karbonilamino)-benzimidazol; 2-(Metoxicarbamil)benzimidazol; 2-(Metoxikarbonilamino)-benzimidazol
Angol név: Carbendazim
Összegképlet: C9H9N3O2
R - mondat(ok)
R46 Öröklődő genetikai károsodást okozhat (mutagén hatású lehet).
R60 A fogamzóképességet vagy nemzőképességet (fertilitást) károsíthatja.
R61 Aszületendő gyermekre ártalmas lehet.
R50/53 Nagyon mérgező a vízi szervezetekre, a vízi környezetben hosszan tartó károsodást okozhat.
S-mondat(ok)
S53 Kerülni kell az expozíciót, - használata előtt szerezze be a külön használati utasítást.
S45 Baleset vagy rosszullét esetén azonnal orvoshoz kell fordulni. Ha lehetséges, a címkét meg kell mutatni.
S60 Az anyagot és/vagy edényzetét veszélyes hulladékként kell ártalmatlanítani.
S61 Kerülni kell az anyag környezetbe jutását. Lásd a külön használati utasítást/biztonsági adatlapot.
A karbendazim egy benzimidazol gombaölőszer a benomil nevű elterjedt hatóanyag közeli rokona és egyben bomlásterméke is. A karbendazimot az o-fenilén-diaminból és metoxikarbonil-ciánamidból vagy metoxikarbonil izocianid-dikloridból (cián-kloridból képződik, foszgénből, és metanolból) egy bázis jelenlétével állítják elő[1].
Karbendazimot tartalmazó készítmények:
Acidazim; Amibendazim; Bendazim; Mobeedazim; Carbendate; Cekudazim; Chemzim; Chemcarb; Tartan; Devistin; Dhanustin; Ranger; Carbenex; Agni; Eurozim-50; Fertidazim; Takistin; Benfil; Hilzim; Curacarb; Arrest; Micfun; Attention; Laicar; Carzim; Luxazim-F; Majestin; Mitrosal; Sharp; Pacarzim; Volzim; Carbenzim; Sicostin, Fungy; Protek; Unisol; Vicarben; Zen.
Megszűnt készítmények:
Mastiff; Ponnax; Corbel Triple; Corbel Duo; Bavistin; Bavical; Bavical F; Cosmic; Prodazim; Occidor Plus; Raydor; Delsene; Delsene M; Bolda; Kombat; Masolon; Bravocarb; Azidro; Akozim; Silcarbon; Silear
bMire használják, miért és hol található meg közvetlen környezetünkben
A karbendazim a legszélesebb körben használt benzimidazol típusú gombaölőszer. Forgalmazzák vizes diszperzió, vizes szuszpenzió, vízben oldható granulátum és nedvesíthető por formában egyaránt[2].
Számos tömlős és bazídiumos gombás betegség visszaszorítására alkalmazzák gabonafélék, gyümölcsök (almatermésűek, csonthéjasok, citrusfélék, ribizli, eper, banán, ananász, mangó, avokádó, papaya stb.), szőlő, komló, zöldségek, dísznövények, kávé, gyapot, rizs, len, ültetvénynövények, szója, cukorrépa, cukornád, mogyoró, repce, kabakosok (tökfélék), dohány-, gyep, gomba, és egyéb növények termesztésében, szinte bármilyen éghajlaton a világ minden táján. Használják fatörzsbe injektálva a szilfavész megfékezésére[3]. Magyarországon Eertavas néven forgalmazták, leginkább a szilfavész ellen.
Korábban biocid termékként is használták a karbendazimot mint gombaölő hatóanyagot.
cHogyan jut be szervezetünkbe
Karbendazim elsősorban élelmiszerekkel jut a szervezetünkbe. A karbendazimot igen gyakran mutatják ki az európai növényvédőszer-maradék vizsgálatok mandarinból, körtéből, narancsból, spenótból. Hazai élelmiszer vegyszermaradék vizsgálatok során is rendszeresen mutatnak ki karbendazim szennyezést[4].
Foglalkozási expozíció előfordulhat a karbendazim por belélegzése útján és a bőrrel érintkezve olyan munkahelyeken, ahol karbendazimot használnak vagy gyártanak.
dMilyen egészségkárosító hatásokkal rendelkezik, milyen adatok vannak erre
A karbendazim több kutatás szerint mutagén[5] és toxikus a reprodukcióra[6], az EU is ilyen anyagként sorolta be[7]. A karbendazim szerepel az EU endokrin diszruptor anyagok listáján.
A karbendazim akut toxicitása alacsony, azonban jelentős kedvezőtlen reprodukciós hatásokat tapasztaltak már egyszeri expozicíót követően is[8].A karbendazim és benomil kitettség különösen a férfiak szaporodási képességeit károsítja. Már 1982-ben patkánykísérletek során a herék csökkenését és alacsonyabb spermaszámot és fertilitást figyeltek meg[9], mely vizsgálatokat számos későbbi kutatás is megerősített[10]
Hosszú távú expozíció esetén patkányoknál csökkent a vörösvértestszám, a hemoglobin és hematokrit érték és növekedést figyeltek meg a diffúz hereatrófia ( egyfajta heresorvadás) és prosztatagyulladás előfordulásában[11].
Hímeknél csökkenő termékenység jelentkezett 200 mg/testtömeg kg/nap mennyiségnél gyomorszondán keresztül bejuttatva 85 napon át. Egy másik tanulmányban 50 mg/testtömeg kg/nap esetében jelentős mellékhere spermaszám csökkenést okozott[12].
Egyszeri, szájon át adagolt dózis esetén hímivarsejt termelődési zavarokat, a here kanyargós csöveinek elzáródását és a herék tömegének növekedését figyeltek meg[13].
A karbendazim megnövelte a morfológiai rendellenességeket és anomáliákat vemhes patkányoknál. Magzat- és anyai toxicitást is megfigyeltek a karbendazim esetében[14].
A karbendazim gyaníthatóan hormonrendszert zavaró hatású. Már szerepel az Európai Bizottság listáján, amelyben felsorolták azokat a vegyi anyagokat, amelyek valószínűleg befolyásolják a hormonháztartást. A Föld Barátai szervezet bizonyítékot talált arra, hogy a karbendazim károsíthatja emlősöknél az embrió fejlődését az anyaméhben, deformitások jelentkeznek. A karbendazim megzavarja a hímivarsejtek fejlődését és károsíthatja a herefejlődést felnőtt patkányokban[15].
In vitro (Ames tesztben) mutagén hatásúnak bizonyult, de kromoszóma rendellenességet nem okoz. In vivo egér mikronukleusz tesztben mutagén hatású[16] .
A karbendazim hatására számbeli kromoszóma aberrációt figyeltek meg bizonyos esetekben[17].
Ismert a karbendazim endokrine diszruptor kockázata is, melyet szintén több kutatás támaszt alá[18].
Karcinogenitás
Benomil ‒ amelynek bomlásterméke lehet a karbendazim ‒ valamint karbendazim etetése növelte a vesesejtes daganatok kialakulásának gyakoriságát egereknél.
Egy karbendazim karcinogenitás vizsgálatáról beszámoló tanulmány szerint egereknél statisztikailag szignifikáns dózisfüggő növekedést mutatott a vesesejtes rák kialakulása a nőstényeknél,
Másik statisztikailag jelentős növekedés a közepes dózissal (1500 mg/testtömeg kg) kezelt hímeknél jelentkezett.
Egy karcinogenitási vizsgálatban egereknek táplálékkal adagoltak 0, 150, 300 és 1000 mg/testtömeg kg karbendazimot, melynek következtében kombinált vesesejtes adenoma (mirigyhámból kiinduló daganat) és karcinóma számának növekedése volt megfigyelhető, viszont ugyanilyen dózisban más egértörzseket alkalmazó kísérletben nem tapasztaltak karcinogén hatást. Benomil vagy karbendazim két egértörzsnél okozott máj tumort, mindkettőnél magas volt a spontán májdaganat kialakulásának esélye, de más egértörzseket alkalmazó kísérletben nem tapasztaltak ehhez hasonló hatást.
A karcinogenitási tanulmányok sem a benomil, sem a karbendazim esetében nem mutattak rákkeltő hatást patkányok esetében[19].
Az US EPA a C csoportba, a lehetséges emberi rákkeltők közé sorolja[20].
A toxicitás hatásmechanizmusa
A benomil és a karbendazim biológiai hatásai annak köszönhetőek, hogy kölcsönhatásba lépnek a sejt mikrotubulusaival. Ezek a struktúrák olyan élettani folyamatokban vesznek részt, mint a sejtosztódás, amelyet a benomil és a karbendazim gátol. A benomil és a karbendazim emlősöknél jelentkező mérgező hatása a mikrotubulus zavaraihoz kapcsolódik.
A benomil és a karbendazim, valamint egyéb benzimidazol vegyületek eltérő toxicitást mutatnak különböző fajoknál. Ez a szelektivitás magyarázható – legalábbis részben – azzal, hogy a benomil és karbendazim eltérő módon kötődik a tubulusokhoz az egyes fajokban[21].
eMilyen környezeti kockázatokat hordoz
A karbendazim gyártása során kijuthat a különböző hulladékáramokkal, valamint gombaölő szerként történő felhasználása során közvetlenül is a környezetbe kerül. A karbendazim maga is forgalmazott gombaölő, de bomlásterméke más fungicideknek is, mint a benomil vagy a tiofanát-metil.
Talaj
A vegyület a talajban mérsékelten mobilis. A karbendazim párolgása elhanyagolható. Vizsgálatok alapján a talajban való lebomlása normál körülmények között lassú, 6-12 hónap alatt bomlik a felére, ezért ismert talajszennyező vegyület.
Víz
A karbendazim valószínűleg nagyon kis mértékben adszorbeálódik a vízben lebegő szilárd szemcséken és az üledéken. Vízfelszínről való párolgása sem jelentős. A lehetséges biokoncentráció vízi szervezetekben alacsony, és a karbendazim biológiai lebontása vízi környezetben nem várható. Vizekben a körülményektől függően 2-25 hónap a felezési ideje.
1992 és 1993 között vett 40 angliai és walesi vízminták 10%-ában mutattak ki 0,1 mg/l fölötti karbendazim koncentrációt. Megtalálták a vegyületet spanyol folyótorkolati vizekben is.
Élővilág
A karbendazim az ajánlott mennyiségben alkalmazva csekély hatással van a talaj mikrobiális tevékenységére, alapvetően gombák számára mérgező.
A karbendazim mérgező hatása vízi szervezetekre – gerinctelenekre és halakra – tág határok között mozog. A földigilisztákra laboratóriumi körülmények között toxikus hatást gyakorolt olyan koncentrációban, amit szabadföldön ajánlott alkalmazni. „Relatíve nem mérgező” a méhekre, és alacsony toxicitású a madarakra[22]. Halakra és vízi élőlényekre közepesen mérgező, bár csak kisebb mértékben.
fA kitettség és az egészségügyi kockázat mértéke milyen tényleges veszélyforrást jelent a lakosság számára
A fő expozíciót a lakosság számára az élelmiszerrel való bevitel jelenti, rendre kimutatható hazai élelmiszerekből is. A WHO még 1988-ban mintegy 50 élelmiszerre vonatkozóan javasolt maximálisan megengedhető maradék-mennyiséget a benomilra, a karbendazimra és a metil-tiofanátra26.
A Közös FAO-WHO Rendezvény a Növényvédőszer Maradékokról (JMPR) azt javasolta, hogy a benomil, tiofanát-metil és karbendazim maximális szermaradvány határértékeit (MRL) egyaránt karbendazimként kell feltűntetni.
Egy holland vizsgálatban több mint két éven át (1976. júniusától 1978. júliusáig) 16-18 éves férfiak (ez a korcsoport számít a legnagyobb élelmiszerfogyasztónak) 126 különböző élelmiszerre kiterjedő fogyasztását vizsgálták kéthavonta. Az élelmiszer alapanyagokat feldolgozhatták, megfőzhették, majd ezen élelmiszereket 12 különböző árucsoportba sorolták be, és 78 különböző kémiai peszticid koncentrációját határozták meg. Az élelmiszerekben talált koncentrációkat felhasználva kiszámították a napi bevitelt.
Ennél a szubpoplációnál a maximum karbendazim bevitel 0,6 mg/nap volt és az átlagos napi bevitel 0,05 mg/nap. Az elfogadható napi bevitel (egy 60 kg-os felnőtt esetében) 0,6 mg/nap. Tehát a legmagasabb napi bevitel elérte az ajánlott napi bevitelt, míg az átlagos bevitel 12-szer volt kisebb.
A karbendazimról nem készült olyan felmérés, amely a lehetséges a bőr- és a légúti expoziciót méri, de a benomil (nedvesíthető por formában) tényleges használatakor, tartályba töltésekor, légi kijuttatáshoz való bekeveréskor, növények kezelésekor, és az otthoni használat során (kertben, díszkertben, üvegházban) lehetséges ilyen jellegű expozíció. Egy expozíciós felmérésben [cit.26] a növények kezelésekor megközelítőleg 17 kg benomilt (készítményt) használtak egy szezon alatt. Maximális a kitettség a légi kijuttatáshoz szükséges betöltési és keverési műveleteknél, ahol a dermális expozíció 26 mg benomil/keverési ciklus, elsősorban a kézre és alkarra (90%); a légzőszervi kitettség átlagosan 0,08 mg. A kijuttatás során a dermális és légzőszervi expozíció 5,9 mg/óra és 0,002 mg/óra alatti. Otthoni használat során, amennyiben a kertben 7-8 liter benomilt juttatunk ki kézi sűrített levegős permetezővel, akkor 1 mg-os dermális és 0,003 mg-os légúti expozíció a várható kitettség[23].
A karbendazim hírnevét az élelmiszerekben talált szermaradványoknak köszönheti. Ez a vegyület az EU monitorozási programjában az egyik, a 12 leggyakrabban észlelt növényvédő szer közül. 2000-ben bébiételben is megtalálták, amelyet a Heinz és a Milupa cég gyártott, a Tesco és a Waitrose forgalmazott. Továbbá 2000-ben minden harmadik körtében, a vizsgált almák 16%-ban, és az almalevek több mint negyedében (27%) találtak karbendazim hatóanyag maradékot. Bár a karbendazim minden mintában csak alacsony koncentrációban volt jelen, aggodalomra ad okot, hogy a csecsemők különösen érzékenyek, az alma és a körte pedig a kisgyermekek körében leggyakrabban fogyasztott élelmiszerek közé tartozik[24].
gHogyan kerülhetjük el
Az ellenőrzött ökológiai termelésből származó „bio” élelmiszerek elvben nem tartalmazhatnak karbendazimot. A bioélelmiszerek továbbá lényegesen jobb minőségű, magasabb beltartalmi értékekkel rendelkeznek[25].
hLéteznek-e kevésbé káros alternatívák, és melyek azok
Karbendazim egy szántókon, kertészetekben és gyümölcsösökben használt gombaölő szer. Fenntarthatósági szempontból leghelyesebb, ha gomba megbetegedéseknek ellenálló fajtákat termesztünk. A tárolás közben penészedést, gombás fertőzéseket fizikai módszerekkel is megelőzhetjük, például megfelelő hőmérséklet biztosításával A gyümölcsösökben a mész a legjobb anyag a gombás fertőzések megelőzésére. Ha nem találunk természetes védekezési módszert, akkor hasonló hatású gombaölő szer a kaptán, a thiram és a trifloxistrobine.
Az ellenőrzött ökológiai termelés mindig alternatívát jelent a vegyszerhasználattal szemben,
A Föld Barátai szervezet kiemelte a karbendazimot, mint a „mocskos négy” peszticid egyikét, mivel káros lehet az emberi egészségre és környezetre. A karbendazim használata az Egyesült Királyságban visszaszorulóban van, mivel megjelentek a piacon a hatékonyabb gombaölő szerek. Mindazonáltal az újabb alternatívák megjelenéséig ez a vegyület lesz alapvetően használatban, hiszen továbbra is engedélyezett Európában, és használják világszerte[26].
iVonatkozik-e rá valamilyen jogi szabályozás (betiltás, korlátozás), vagy van-e ilyen folyamatban
A karbendazim hatóanyag a 2006/135/EK bizottsági irányelv által hosszas viták és a dokumentáció Tanácshoz való utalása után végül felvételre került. A karbendazim toxikológiai tulajdonságai (mutagenitás és reprodukciós toxicitás) miatt ellentmondásos anyag, ezért felvétele igen korlátozott volt, elsősorban időben (a rendes 10 év helyett 3 évre került felvételre).A karbendazim 91/414/EGK irányelv I. mellékletébe való bejegyzésének érvényessége 2011. június 13-án lejárt[27]. A PAN Europe európai szinten, míg a Levegő Munkacsoport hazánkban tiltakozott a karbendazim újraengedélyezése ellen[28]annak káros hatásai miatt. Az EU ennek ellenére 2011 májusában újabb 3 évre engedélyezte (2011/58/EU irányelv)a karbendazim használatát. Bár a karbendazim M2 és R2 besorolása miatt az új növényvédőszer engedélyezési szabályok nem tennék lehetővé az újra engedélyezését, ám röviddel az új tiltó rendelet 2011. júniusi (1107/2009) érvénybe lépése előtt még meghozták ezt a döntést.
Az USA-ban nem engedélyezett szer[29].
Egy 2008-as uniós szabály értelmében biocidként nem használható Európában[30].
A 396/2005/EK rendelet állapítja meg a megengedett karbendazim szermaradék-határértékeket, melyet a 893/2010 EU rendelettel módosítottak[31]. Az EU tervezi a karbendazim szermaradék határértékek csökkentését[32].
2011 májusában a karbendazim több használatát betiltották Ausztráliában[33].
Források
[1] http://toxnet.nlm.nih.gov/cgi-bin/sis/search/r?dbs%20hsdb%3A%40term%20%40rn%2010...
[2] http://www.inchem.org/documents/ehc/ehc/ehc149.htm#SubSectionNumber:2.1.1
[3] http://toxnet.nlm.nih.gov/cgi-bin/sis/search/r?dbs%20hsdb%3A%40term%20%40rn%2010...
[4] http://www.fvm.gov.hu/doc/upload/201002/novenyvedoszer-maradek_eves_jelentes_200...
[5] http://www.bat-science.com/groupms/sites/BAT_7AWFH3.nsf/vwPagesWebLive/469C592F4...
[6] http://news.agropages.com/News/NewsDetail---3732.htm
[7] http://osha.europa.eu/en/publications/reports/548OELs
[8] http://www.inchem.org/documents/ehc/ehc/ehc149.htm
[9] Carter S., et al., The Fungicide Methyl Benzimidazole Carbamate causes infertility in male Sprague-Dawley rats, Biol. of Reprod., 37, 709-717, 1978
[10] Gray L.E. et al., Carbendazim induced alterations of reproductive development and function in the rat and hamster, Fund. and Appl. Tox., 15, 281-297, 1990 Jeffay S.C., et al., ACUTE EXPOSURE OF FEMALE HAMSTERS TO CARBENDAZIM (MBC) DURING MEIOSIS RESULTS IN ANEUPLOID OOCYTES WITH SUBSEQUENT ARREST OF EMBRYONIC CLEAVAGE AND IMPLANTATION, Reproductive Toxicology. Vol. IO, Nu 3. pp. 183-189, 1996. Lazzari G. et al., Development of an in vitro test battery for assessing chemical effects on bovine germ cells under the ReProTect umbrella, Toxicology and Applied Pharmacology 233 (2008) 360–370 Moffit J.S. et al., Dose-Dependent Effects of Sertoli Cell Toxicants 2,5-Hexanedione, Carbendazim, and Mono-(2-ethylhexyl) phthalate in Adult Rat Testis, Toxicologic Pathology, 35:719–727, 2007 Yu G. et al., Effects of subchronic exposure to carbendazim on spermatogenesis and fertility in male rats, Toxicology and Industrial Health 2009; 25: 41–47
[11] http://www.inchem.org/documents/ehc/ehc/ehc149.htm
[12] http://www.inchem.org/documents/ehc/ehc/ehc149.htm
[13] http://www.pan-uk.org/pestnews/Actives/Carbenda.htm
[14] http://www.epa.gov/chemrtk/hpvis/hazchar/10605211_Carbamic%20acid_March_2011.pdf
[15] http://www.inchem.org/documents/ehc/ehc/ehc149.htm
[16] Morinaga H. et al., A Benzimidazole Fungicide, Benomyl, and Its Metabolite, Carbendazim, Induce Aromatase Activity in a Human Ovarian Granulose-Like Tumor Cell Line (KGN), Endocrinology 145(4):1860–1869, 2004 Kim D-J. et al., Benomyl induction of brain aromatase and toxic effects in the zebrafish embryo, J. Appl. Toxicol. 2009; 29: 289–294 Goldman J.M. et al., Effects of the Benomyl metabolite Carbendazim, on the hypothalamic pituitary reproductive axis in male rats, Toxicoloy 57, 173-182, 1989
[17] http://www.inchem.org/documents/ehc/ehc/ehc149.htm
[18] http://www.inchem.org/documents/ehc/ehc/ehc149.htm
[19] http://toxnet.nlm.nih.gov/cgi-bin/sis/search/r?dbs%20hsdb%3A%40term%20%40rn%2010...
[20] http://www.inchem.org/documents/ehc/ehc/ehc149.htm
[21] http://www.pan-uk.org/pestnews/Actives/Carbenda.htm
[22] http://www.biokontroll.hu/cms/index.php?option=com_content&view=article&id=612%3...
[23] http://www.pan-uk.org/pestnews/Actives/Carbenda.htm
[24] http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CELEX%3A52011PC0027%3AHU%3...
[25] http://www.levego.hu/hirek/2011/03/magyarorszagon_mulik_egy_veszelyes_gombaolo_s...
[26] http://www.pan-uk.org/pestnews/Actives/Carbenda.htm
[27] http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ%3AL%3A2008%3A281%3A0016...
[28] http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ%3AL%3A2010%3A266%3A0010...
[29] http://www.endseurope.com/25968/europe-lowers-residue-limits-for-13- pesticides?...
[30] http://www.agrow.com/markets/asia/Australia-to-cut-more-carbendazim-uses-315473?...
jRákkeltő besorolások
IARC* karcinogén | - | - |
---|---|---|
EU CMR | M2, R2 | Mutagén és reprotoxikus |
EPA karcinogén/ EPA Toxics Release Inventory List | C | Mutagén és reprotoxikus Lehetséges emberi rákkeltők |
EU szabályozás | - | 91/414/EGK 2011/58/EU irányelvirányelv alapján használható a növényvédelemben 893/2010/EU rendelet a szermaradék határértéket 2008/809/EK értelmében biocidként nem használható |
SVHC lista | - | - |
CAREX | - | - |
UNEP PIC | - | - |
USA TRI fejlődési vagy reprotoxikus, vagy európai PRTR-E-PER** |
- | - |
Stockholm POP | - | - |
SIN lista | - | - |
ETUC lista | - | carbendazim |
Tudományos információ | Mutagén, reprotoxikus és endokrin diszruptor | |
Endokrin Diszraptor: EU-s lista, EPA Illionois, Colborn lista, Keith lista |
EU lista: Group 1, bizonyíték van az EDC hatásra Colborn lista: Reproduktív hormon zavaró Keith lista: - |
*The International Agency for Research on Cancer (IARC) is part of the World Health Organization. IARC's mission is to coordinate and conduct research on the causes of human cancer, the mechanisms of carcinogenesis, and to develop scientific strategies for cancer prevention and control. The Agency is involved in both epidemiological and laboratory research and disseminates scientific information.
** 194/2007. (VII. 25.) Korm. rendelet az Európai Szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási Nyilvántartás létrehozásáról, valamint a 91/689/EGK és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló 166/2006/EK Európai Parlamenti és Tanácsi rendelethez (E-PRTR) kapcsolódó kormányrendeletek módosításáról
*The International Agency for Research on Cancer (IARC) is part of the World Health Organization. IARC's mission is to coordinate and conduct research on the causes of human cancer, the mechanisms of carcinogenesis, and to develop scientific strategies for cancer prevention and control. The Agency is involved in both epidemiological and laboratory research and disseminates scientific information.
**194/2007. (VII. 25.) korm. rendelet az Európai Szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási Nyilvántartás létrehozásáról, valamint a 91/689/EGK és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló 166/2006/EK Európai Parlamenti és Tanácsi rendelethez (E-PRTR) kapcsolódó kormányrendeletek módosításáról
http://echa.europa.eu/chem_data/authorisation_process/candidate_list_table_en.asp
http://www.chemtrack.org/White/CMR.pdf
http://www.atsdr.cdc.gov/
http://www.carexcanada.ca/en/carcinogen_profiles_and_estimates/
http://www.mindfully.org/Pesticide/Banned-Severely-Restricted-EPA.htm
http://www.chem.unep.ch/pops/alts02.html
http://w3.chemsec.org/
http://www.etuc.org/a/7479
EDC-hez: http://www.womenlivingnaturally.com/articlepage.php?id=164
Keith-lista: http://media.iupac.org/publications/pac/1998/pdf/7012x2319.pdf
Colborn-lista: http://www.ourstolenfuture.org/basics/chemlist.htm
EU-lista: http://ec.europa.eu/environment/docum/pdf/bkh_annex_01.pdf
kKörnyezeti hatások
Környezeti elem |
Mértékegység |
Hivatkozás |
|
---|---|---|---|
Légszennyezettség egészségügyi határértéke |
- |
24 órás (μg/m3) |
4/2011. (I. 14.) VM rendelet a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről |
Légszennyezettség egészségügyi határértéke |
- |
éves (μg/m3) |
4/2011. (I. 14.) VM rendelet a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről |
Szennyezettségi határérték földtani közegre, karbamátok |
0,1 |
mg/kg |
6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről |
Szennyezettségi határérték felszín alatti vízre, karbamátok |
0,1 |
μg/l |
6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről |
Felszíni vízminőséget érintő elsőbbségi anyag |
- |
|
220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól |