Nikkel és vegyületei

A nikkel ezüstös fehér színű, kemény fém. Az elemi nikkel nagyon reakcióképes, így elsősorban vegyületek formájában található meg. A szervezetbe kerülése elképzelhető szájon át (táplálékkal, vízzel), belégzéssel, ill. a bőrrel történő érintkezés révén.Több nikkel vegyületet bizonyítottan emberi rákkeltő anyagként tart számon a WHO IARC.

a
Anyag(csoport) neve, CAS szám, kémiai jellege, miből állítják elő

Név: nikkel és vegyületei
Angol név: Nickel and its chemical compounds
Vegyjel: Ni
Rendszám: 28
CAS szám: 7440-02-0

Veszélyességi jelek:

T - Mérgező

R–mondatok:

R 40:       A rákkeltő hatás korlátozott mértékben bizonyított.
R 43:       Bőrrel érintkezve túlérzékenységet okozhat (szenzibilizáló hatású lehet).
R 48/23:  Hosszabb időn át belélegezve mérgező: súlyos egészségkárosodást okozhat.
Nikkelpor (részecskeátmérő < 1 mm) esetén is.

R 52/53:  Ártalmas a vízi szervezetekre, a vízi környezetben hosszan tartó károsodást okozhat.

S-mondatok:

S 2:               Gyermekek kezébe nem kerülhet.
S 36/37/39:   Megfelelő védőruházatot, védőkesztyűt és szem-/arcvédőt kell viselni.
S 45:             Baleset vagy rosszullét esetén azonnal orvoshoz kell fordulni. Ha lehetséges, a címkét meg kell mutatni.

Nikkelpor (részecskeátmérő < 1 mm) esetén plusz:

S 61:            Kerülni kell az anyag környezetbe jutását. Lásd a külön használati utasítást/biztonsági adatlapot.

A nikkel ezüstös fehér színű, kemény fém, mely a 24. leggyakoribb elem a Földön; a földkéreg 0,008%-ban tartalmazza [1]. Az elemi nikkel nagyon reakcióképes, így elsősorban vegyületek formájában található meg. Legfontosabb vegyületei közül a nikkel(II)-oxid (CAS: 1313-99-1), nikkel-szulfid (CAS: 12035-72-2), és a nikkel-karbonát (CAS: 3333-67-3) vízben gyakorlatilag oldhatatlan, ám számos nikkel vegyület, mint a nikkel(II)-klorid (CAS: 7718-54-9), nikkel(II)-szulfát (CAS: 7786-81-4), vagy a nikkel(II)-nitrát (CAS:13138-45-9) vízoldékony [2].

b
Mire használják, miért és hol található meg közvetlen környezetünkben

Természetes módon vulkáni tevékenységgel, ill. a földkéreg eróziójával jut a környezetbe, ahonnan kis koncentrációban az élelmiszerbe, vízbe, levegőbe és a talajba kerül [3]. Egyes talajok (pl. az ún. szerpentin talajok) az átlagosnál nagyobb koncentrációban tartalmazzák. Normál körülmények között a környezetünkben mérhető koncentrációja: 300 ng/l vizekben, 3-1000 mg/kg mezőgazdasági művelés alatt álló talajokban és 6-20 ng/m3 a légkörben [3].

Relatíve alacsony hő- és elektromos vezetőképessége, oxidációval, korrózióval szemben mutatott ellenállóképessége, valamint keménysége, könnyű ötvözhetősége és mágnesezhetősége kiváló nyersanyaggá teszi [1]. Ennek köszönhetően több mint 300 ezer fogyasztói termék alapanyaga, felhasználja számos iparág, többek között a katonaság, az építészet, vagy akár az űrtechnológia is. Legfontosabb felhasználási területe a rozsdamentes acél, ill. a nikkel ötvözetek gyártása [4]. Emellett vegyületeit felhasználják galvanizáláshoz, akkumulátorok, elemek, ipari vízvezetékek, gyújtógyertyák, alkatrészek és festékek gyártásához, valamint pénzérmék, ékszerek, kerámiák, üvegek és orvosi implantátumok készítéséhez [1, 4]. Számos kémiai reakció katalizátoraként ismert.

A légkörbe kerülő természetes nikkel mennyisége 8,5 x 106 kg/év, 
az emberi forrásból származó, légkörbe kerülő nikkel: 42,85 x 106 kg/év [5], 
azaz az antropogén eredetű nikkel kibocsátás nagyságrendileg meghaladja a természetes úton környezetünkbe kerülő mennyiséget. 
Vizeinkbe kerülhet a kőzetekből kioldódva, ipari és kommunális szennyvízből (0,38 x 107 kg/év) és légköri ülepedésből (2,5 x 107 kg/év) [6]. A talajba jutása elképzelhető légköri ülepedéssel (5,5 x 104 kg/év), ill. szennyvizekből (1,4 x 104 kg/év) [6]. A szárazföldi növényzet elsősorban gyökerei révén képes a nikkelt felvenni: a természetes vegetáció 0,05-5 mg/kg száraztömegre vetített koncentrációban tartalmazza [7, 25]. 

 

c
Hogyan jut be szervezetünkbe

A szervezetbe kerülése elképzelhető szájon át (táplálékkal, vízzel), belégzéssel, ill. a bőrrel történő érintkezés révén. Étkezési szokásoktól függően naponta átlagosan 100-300 μg nikkelt fogyasztunk el a táplálékkal, 2 μg a folyadékkal történő bevitel, míg 0,1-1 μg a belégzés útján kerül a szervezetünkbe [8, 9]. A napi tolerálható beviteli nikkel mennyiség 12 μg/testtömeg kg [10], azaz átlagos testtömeggel számolva a normál körülmények között jelentkező bevitele nem éri el az egészségügyi kockázat szintjét.

Legjelentősebb forrása a táplálék. Magasabb koncentrációban található meg babban, szójában, kakaóban, napraforgómagban, zöld salátában, földimogyoróban és spenótban [26]. Koncentrációja függ a termesztési terület talajminőségétől. Jelentős nikkeltartalma van továbbá a csokoládénak és a malomipari termékeknek [11]. Az élelmiszerek nikkel tartalma a jelenlegi konzerváló és élelmiszer-előállító módszerek miatt is magasabb lehet, ahogyan ezt egy tudományos kísérlet keretében a konzerv-élelmiszerekben mért 0,18-0,75 µg/g koncentráció is bizonyítja [12]. A savas jellegű ételek felszabadíthatják a nikkelt a rozsdamentes acélból készült edényekből, így fokozva a szervezetbe vihető nikkel mennyiségét [13]. Az átlagos kitettség mellett jelentős forrása lehet a dohányzás: napi 40 szál cigaretta elszívásával 2-23 µg nikkel juttatható a szervezetbe [8]. További expozíciós körülmény lehet a dialízis (100 μg nikkel/kezelés), vagy az orvosi vizsgálatok során használt röntgen kontrasztanyag [8], esetlegesen pedig a nikkel tartalmú orvosi implantátumok, művégtagok használata. Bőrön keresztül érintkezésbe kerülhetünk nikkellel ékszerek, érmék, nikkel bevonatú tárgyak által. A gyerekek fokozottan kitettek lehetnek a nikkelnek például, ha megeszik a talajt [14]. A nikkel a méhlepényen keresztül a magzatba is átjut , akárcsak szoptatás során: az anyatej közvetítésével a csecsemők napi 5-15 μg nikkelt vehetnek fel [15]. A nikkelt illetve vegyületeit, ötvözeteit gyártó, felhasználó üzemekben a kitettség az átlagosnál jóval nagyobb lehet. Üzemi munkásoknál a nikkel az oldott illetve a levegőben szálló por formájában, továbbá a nikkelt tartalmazó fémekkel történő érintkezés során juthat be a szervezetbe [14].

A szervezetbe jutáskor a nikkel részecskék mérete, ill. oldékonysága meghatározó: a kisebb frakciók lejuthatnak a tüdőbe, az oldékony formái pedig felszívódhatnak a bőrön, a belekben, ill. a tüdőn keresztül és bejuthatnak a véráramba. A véráramba került nikkel egy része a vizelettel együtt távozik, de a fennmaradó hányad bármelyik szervbe eljuthat; átmenetileg felhalmozódhat a vesékben, a májban, a nyirokcsomókban és az agyban is. A fel nem szívódott nikkel a vizelettel és a bélsárral együtt távozik. Leggyorsabban és legnagyobb mértékben felszívódó származéka a nikkel-karbonil (CAS: 13463-39-3) [8].

d
Milyen egészségkárosító hatásokkal rendelkezik, milyen adatok vannak erre

Több nikkel vegyületet bizonyítottan emberi rákkeltő anyagként tart számon a WHO IARC.

A nikkel szükséges az emberi szív működéséhez. A nikkel befolyásolja a vasfelvételt és -metabolizmust, valamint feltehetően szükséges a vörösvértestek és vérlemezkék képződéséhez is. Hiánytüneteit azonban embernél még nem észlelték [9]. Toxikus, mérgező elem; az általa kiváltott egészségügyi problémák leggyakoribb formája az allergia [16]. A népesség kb. 7-10%-a túlérzékeny a nikkelre, melynek következtében bőrgyulladás, ekcéma jelentkezhet [2, 17]. A tünetek főleg bőrrel történő közvetlen, hosszan tartó érintkezés esetén jelentkeznek, így például nikkelt tartalmazó ékszerek viselésekor. Lenyelve 0,49 mg/nap mennyiségnél figyelhető meg arra érzékenyeknél allergiás reakció [8]. A nikkelre nem érzékeny személyek esetében igen nagy mennyiségben kellene ahhoz nikkelt fogyasztani, hogy akut egészségkárosodás következzen be. Ezt igazolja, hogy akut mérgezés tüneteit eddig csupán 250 ppm nikkeltartalmú (tehát az átlagosan ivóvízben mérhető koncentráció 100 ezerszeresét tartalmazó) vizet véletlenül elfogyasztó munkásoknál írtak le; esetükben hasi fájdalom és egyéb kísérő tünetek (megemelkedett vörösvérsejt-szám, a normál értéknél magasabb fehérjetartalom a vizeletben) jelentkeztek [11]. Rendszeres belégzéses expozíciónál (pl. ipari munkásoknál) súlyosabb egészségkárosodás is kialakulhat, mint például asztma, orrüregi és orrnyálkahártya gyulladások, krónikus hörghurut, csökkent tüdő-kapacitás [11]. Számos vizsgálat [17-20] talált összefüggést a miokardiális infarktus, az agyvérzés kialakulása, a májzsugor és a vérsavóban talált, megemelkedett nikkelkoncentráció között, ám az ok-okozati összefüggést napjainkig nem tisztázták.

A gyermekek feltehetően nem érzékenyebbek rá, mint a felnőttek [11]. Teratogén (fejlődési rendellenességet kiváltó) hatása és genotoxikus hatása csupán nagy (a normál kitettség sokszorosát kitevő) koncentrációban jelentkezett [11]. Állatkísérletek alapján a normál táplálékban jellemző koncentráció 1000-szerese gyakorolt káros hatást az utódnemzedékre és váltott ki az átlagosnál nagyobb arányú újszülött halálozást, ill. alacsonyabb születési súlyt [11]. Vizsgálatok szerint a nikkel bizonyos sói kromoszóma rendellenességet okoznak, mert gátolják a DNS szintézist [8].

Tudományos kísérletek alapján igazolt, hogy a nikkel humán daganatkeltő anyag, mely elsősorban tüdő és orrüregi rák kialakulásáért felelős, de állatkísérletek alapján gyakorlatilag bármely szervben képes lehet rák kiváltására [16]. Főleg a nehezen oldódó nikkel származékok, mint a nikkel-szulfid, vagy a nikkel-oxid belégzése okozhat rákot; a kizárólag szájon keresztül történő expozíció karcinogén hatása nem bizonyított. Az IARC besorolása szerint a nikkel-fém csupán lehetséges humán daganatkeltő, míg a nikkel vegyületek emberben bizonyítottan rákkeltő hatásúak [21]. A DHHS megállapította, hogy a nikkel ötvözetei feltételezhetően rákkeltőek, a nikkel vegyületei pedig emberben bizonyítottan rákkeltő hatásúak. Az EPA szerint a nikkel finomítói por, és a nikkel-szulfid bizonyítottan humán rákkeltő, a nikkel-karbonil feltehetően az, míg a további nikkel vegyületek esetében az intézmény nem foglalt állást [22]. Látható tehát, hogy az álláspontok ma sem teljesen egységesek az egyes nikkel vegyületek rákkeltő hatásának megítélésében. Összefoglalásképp kijelenthető, hogy a nikkel vegyületek humán daganatkeltő hatása igazolt.

 

 

 

e
Milyen környezeti kockázatokat hordoz

A nikkel esszenciális egyes növények és baktériumok enzimeinek katalitikus folyamataihoz [8]. Jelentősége az állati szervezetekben még mindig nem tisztázott, egyes állatfajoknál hiánya lassabb súlygyarapodáshoz, az utódok életképességének csökkenéséhez, vérszegénységhez vezethet.

Környezetvédelmi jelentőségét illetően elmondható, hogy a légkör ipari eredetű nikkel terhelése a nikkelt, illetve ötvözeteit, vegyületeit gyártó vagy felhasználó üzemek, illetve a nikkel bányászat számlájára írható. Levegőbe kerülhet továbbá az olaj, illetve széntüzelésű erőművekből, illetve a hulladékégetőkből, valamint az üzemek szennyvizéből is jelentős mennyiségben származtatható. Az ipari üzemekből kikerülő nikkel hozzákapcsolódik a levegőben lévő részecskékhez, a porhoz, és hamuhoz, majd száraz, vagy nedves ülepedés révén végül a talajra jut. A kiülepedő nikkel a vas, illetve mangántartalmú részecskéken megkötődik, azonban savas kémhatású talajon mobilissá válik, így könnyen bekerülhet a talajvízbe és a felszíni vizekbe. A 6/2009 (IV.14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendeletben felszín alatti vízre meghatározott határértéke Magyarországon 20 µg/L, földtani közegre 40 mg/kg. Ivóvízben megengedett koncentrációja a 201/2001 (X.25.) Korm. rendelet alapján 20 µg/L.

A nikkel és vegyületei mérgezőek a vízi szervezetekre nézve, ám a toxicitás jelentős eltéréseket mutat az egyes fajoknál, melyben az abiotikus tényezők (mint a már említett kémhatás) is fontos szerepet játszanak. 50 mg/kg koncentrációban a legtöbb növényre már toxikus, ám egyes növények képesek nagyobb koncentrációban is felhalmozni, mely tulajdonságuk révén akár a nikkellel szennyezett közeg kármentesítésére is használhatóak.

f
A kitettség és az egészségügyi kockázat mértéke milyen tényleges veszélyforrást jelent a lakosság számára

Átlagos körülmények között (élelmiszer, ivóvíz útján történő bevitelnél) a nikkel-kitettség nem jelent számottevő egészségkockázatot. Fokozott figyelmet érdemel a nikkel-allergiát mutató személyek esetében a fémmel való érintkezés, illetve számottevő lehet a nikkelt felhasználó üzemekben, valamint az azok környezetében kialakuló expozíció.

g
Hogyan kerülhetjük el

A nikkel esetleges egészségkárosító hatásainak mérséklésére célszerű arra érzékenyek esetében a nikkel tartalmú ékszerek viselésének kerülése, mellőzése. Mivel elsősorban a munkahelyi kitettség hordozza a közvetlen egészségkárosodás lehetőségét, a nikkelt felhasználó, ill. előállító üzemek dolgozói számára javasolt a munkahelyi egészségvédelmet szolgáló előírások maradéktalan betartása.

h
Léteznek-e kevésbé káros alternatívák, és melyek azok

A nikkel-kadmium akkumulátorok biztonságos helyettesítését jelenthetik a jövőben a réz-alapú kompozitok. A rozsdamentes acél előállításában szintén történtek kedvező lépések a csökkentett nikkel-tartalom, ill. a nikkel mentesség elérése érdekében, melynek során a nikkelt mangán felhasználásával váltják ki.

i
Vonatkozik-e rá valamilyen jogi szabályozás (betiltás, korlátozás), vagy van-e ilyen folyamatban

Az EU 1994-es 94/27/EK (később 2004/96/EK-val módosítva), úgynevezett nikkel irányelve, 0,05%-ban maximalizálja az emberek bőrével érintkezésbe kerülő termékekben a megengedhető nikkel koncentrációt.

Ismertetett tulajdonságai alapján, annak ellenére, hogy a nikkel nem ismertető jel köteles anyag [24] a nikkelt tartalmazó termékeket (pl. használt akkumulátorokat) nem szabad a háztartási hulladékba dobni, hanem külön kell gyűjteni. E termékek szakszerű újrahasznosításával a nikkel mellett számos értékes anyag (pl. ezüst) is visszanyerhető. Az Európai Unióban jelenleg az egyes veszélyes anyagokat tartalmazó szárazelemekről és akkumulátorokról szóló 91/157/EGK hatályos irányelv átdolgozása zajlik, melynek új formájában várhatóan bevezetnek egy kötelező begyűjtési kvótát a használt elemekre és akkumulátorokra vonatkozóan, ill. lépéseket tesznek a nikkel-kadmium akkumulátorok felhasználásának visszaszorítására is [24].

A REACH rendelet (1907/2006/EK) hatályos XVII. melléklete szerint a nikkel és vegyületei nem használhatók fel semmilyen olyan tárgyban, amelyet átszúrt fülbe vagy az emberi test más átszúrt részébe helyeznek kivéve akkor, ha az ilyen tárgyak nikkelkibocsátási aránya kisebb, mint 0,2 μg/cm2/hét (kioldódási határérték). Nem használható fel továbbá olyan termékekben, amelyek a bőrrel közvetlenül vagy hosszú ideig érintkeznek (pl.: fülbevaló, nyaklánc, karperec és karlánc, bokaperec, gyűrű, karóra, óraszíj, csat, szegecs, cipzár stb.), amennyiben e termék részeiből, amelyek a bőrrel közvetlenül és hosszan érintkeznek 0,5 μg/cm2/hét értéknél nagyobb arányú a nikkelkibocsátás.

Források

[1] http://www.insg.org/whatnickel.aspx
[2] http://www.omfi.hu
[3] Duda-Chodak, A. and Błaszczyk, U. (2008): The impact of nickel on human health. J. Elementol. 13(49: 685-696.
[4] http://www.epa.gov/ttn/atw/hlthef/nickel.html%22%20%5Cl%20%22ref1
[5] Schmidt & Andren 1980
[6] Nriagu, 1980
[7] NAS, 1975
[8] http://www.inchem.org/documents/hsg/hsg/hsg062.htm
[9] Thomas and Bishop, 2007. Manual of dietetic practice. Blackwell Publishing.
[10] http://www.who.int/water_sanitation_health/gdwqrevision/nickelsumstatement.pdf
[11] http://www.atsdr.cdc.gov/PHS/PHS.asp?id=243&tid=44
[12] Tuzen and Soylak, 2007. Evaluation of trace element contents in canned foods marketed from Turkey. Food Chemistry, 102(4): 1089-1095. [13] Christensen and Moller, 1978
[13] Christensen and Moller, 1978
[14] http://www.atsdr.cdc.gov/toxprofiles/phs15.html
[15] Feeley, RM, Eitenmiller, RR, Jones, JB Jr., Barnhart, H. (1983): Manganese, cobalt, nickel, silicon, and aluminium in human milk during early lactation. Fed Proc. 42:931–6.
[16] Denkhaus, E., Salnikow, K. (2002): Nickel essentiality, toxicity, and carcinogenicity. Critical Reviews in Oncology/Hematology, 42: 35-56.
[17] D’Alonzo és Pell 1963
[18] Sunderman et al., 1970,
[19] Sunderman et al., 1971
[20] MecNeely et al., 1971
[21] International Agency for Research on Cancer. IARC monographs on the evaluation of carcinogenic risks to humans. In: Chromium, nickel and welding, vol. 49. Lyon: IARC, 1990.
[22] http://www.atsdr.cdc.gov/ToxProfiles/tp15-c8.pdf
[23] http://www.umweltdaten.de/publikationen/fpdf-l/3057.pdf
[24] http://www.atsdr.cdc.gov/toxprofiles/tp15.pdf
[25] http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/6241927

j
Rákkeltő besorolások

IARC* karcinogén

Group 1
Group 2B

Nikkel vegyületek
fém nikkel

EU CMR

Karc.Kat.1
Reprotox.Kat.2

Nikkel-monoxid (1313-99-1)
Nikkel-dioxid (12035-36-8)
Dinikkel-trioxid (1314-06-3)
Nikkel-szulfid (16812-54-7)
Nikkel-szubszulfid (12035-72-2)
Nikkel-tetrakarbonil (13463-39-3)

EPA karcinogén/ EPA Toxics Release Inventory List Group A

Gyári hamu
Nikkel-szubszulfid

EU szabályozás +

Európai Parlament és a Tanács 2004/107/EK irányelve

BIZOTTSÁG 2004/96/EK IRÁNYELVE

Európai Parlament és a Tanács 1907/2006/EK rendelete

SVHC lista - -
CAREX   Group A (munkahelyi és környezeti egyaránt)
UNEP PIC - -
USA TRI fejlődési vagy reprotoxikus, vagy
európai PRTR-E-PER**
  Nikkel és vegyületei: 0,1% de minimis koncentráció limit
Stockholm POP - -
SIN lista +

Nikkel diszulfidok, nikkel szulfidok, nikkel nitrát sók, nikkel biszulfátok, nikkel formiát sók, nikkel acetátok, nikkel oxalátok, nikkel arzenidek, nikkel hidroxidok, nikkel halogén sók, nikkel foszfát sók, nikkel szilikátok, kobalt-nikkel oxidok, nikkel sók, fém nikkel oxidok, szénsav nikkel só, nikkel-monoxid, dinikkel-trioxid, nikkel-dioxid, tetrakarbonil- nikkel, nikkel diklorid, nikkel-diperklorát, nikkel-szulfamát, nikkel-dibenzoát, nikkel-dilaktát, nikkel-szelenát, nikkel-dicianid, nikkel-kromát, nikkel-arzenát, trinikkel-tetraszulfid, nikkel-dikromát, nikkel-szelenit, nikkel-szelenid, nikkel-tellurid, ólom nikkel sók, nikkel-szulfát

CMR
ETUC lista  

Nikkel és vegyületei
CMR

Tudományooós információ   Propilén glikol és glikol éterek folyamatos
belégzése hozzájárulhat gyermeknél az
asztma és allergia kialakulásához.
Endokrin Diszraptor:
EU-s lista, EPA Illionois, Colborn lista, Keith lista
 

EU lista: −
EPA lista: ?
Colborn lista –
Keith lista −

 

 

*The International Agency for Research on Cancer (IARC) is part of the World Health Organization. IARC's mission is to coordinate and conduct research on the causes of human cancer, the mechanisms of carcinogenesis, and to develop scientific strategies for cancer prevention and control. The Agency is involved in both epidemiological and laboratory research and disseminates scientific information.

**194/2007. (VII. 25.) korm. rendelet az Európai Szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási Nyilvántartás létrehozásáról, valamint a 91/689/EGK és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló 166/2006/EK Európai Parlamenti és Tanácsi rendelethez (E-PRTR) kapcsolódó kormányrendeletek módosításáról

http://echa.europa.eu/chem_data/authorisation_process/candidate_list_table_en.asp
http://www.chemtrack.org/White/CMR.pdf
http://www.atsdr.cdc.gov/
http://www.carexcanada.ca/en/carcinogen_profiles_and_estimates/
http://www.mindfully.org/Pesticide/Banned-Severely-Restricted-EPA.htm
http://www.chem.unep.ch/pops/alts02.html
http://w3.chemsec.org/
http://www.etuc.org/a/7479
EDC-hez: http://www.womenlivingnaturally.com/articlepage.php?id=164
Keith-lista: http://media.iupac.org/publications/pac/1998/pdf/7012x2319.pdf
Colborn-lista: http://www.ourstolenfuture.org/basics/chemlist.htm
EU-lista: http://ec.europa.eu/environment/docum/pdf/bkh_annex_01.pdf

k
Környezeti hatások

 

Környezeti elem 

Koncentráció

Mértékegység 

Hivatkozás

Légszennyezettség egészségügyi határértéke

-

24 órás  (µg/m3)

4/2011. (I. 14.) VM rendelet a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről

Légszennyezettség egészségügyi határértéke

0,025

éves (µg/m3)

4/2011. (I. 14.) VM rendelet a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről

Szennyezettségi határérték földtani közegre

40

mg/kg

6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről

Szennyezettségi határérték felszín alatti vízre

20

mg/l

6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről

Felszíni vízminőséget érintő elsőbbségi anyag

nem

 

220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól

Munkaegészségügyi   határérték

A munkahely levegőjében egy műszakra megengedett átlag illetve  rövid ideig megengedhető legnagyobb koncentrációja (ÁK ill. CK., amely a dolgozó egészségére általában nem fejt ki káros hatást)

0,1

mg/m3
 

Munkahelyek kémiai biztonságáról 25/2000. (IX. 30.) EüM-SzCsM együttes rendelet

 

Az infolapot összeállította

Fejes Ágnes, Kaszab Edit, Madari Viktória


Vissza a tetejére