Poliklórozott bifenilek – PCB-k

Az egészségügyi következményei és a környezeti hatásai miatt a PCB-k felhasználása és előállítása szigorúan korlátozott vagy tiltott számos országban. Svédország 1972-ben korlátozta a használatát és az előállítását, az USA 1977-ben, Norvégia 1980-ban, Finnország 1985-ben, Dánia 1986-ban [8]. A 2001-ben hazánk által is aláírt, Stockholmi Egyezmény felei megegyeztek 12 POP anyag (perzisztens szerves szennyezők), köztük a PCB-k kivonásáról.

A PCB-k toxikussága illetve bomlása a klóratomok számától és helyétől függ [18]. A PCB vegyületekről ismeretes, hogy toxikusak, mutagének és mérgezőek a reprodukcióra nézve. Az EPA, IARC és DHHS (USA Egészségügyi Minisztériuma) szerint a PCB-k besorolása állatokban bizonyítottan, emberben valószínűleg rákkeltő [11].
A PCB kitettség bőr és szem elváltozásokat, menstruációs zavarokat, csökkenő immunreakciókat, valamint májkárosodást okoz. A terhes nők PCB kitettsége fejlődési rendellenességeket, különösen idegrendszeri károsodásokat okozhat a születendő gyermeknél.

Állatkísérletekben orális kitettség mellett bizonyos PCB-k egereknél és patkányoknál májdaganatokat, ill. belekben szöveti átalakulást okoztak [9]. Embereknél az akut tünetek dermális expozíció során bőrszárazság, irritáció, lenyelés esetén fejfájás, zsibbadás [10].

Inhaláció során a PCB-k a tüdőből a véráramba kerülnek. Egy relative magas PCB koncentrációnak kitett (pl. szennyezett hal nagymértékű fogyasztása) terhes nőkre vonatkozó vizsgálat során az újszülöttek kisebb súllyal jöttek világra, mint az alacsonyabb koncentrációnak kitett nők gyermekei, ill. megfigyelték a gyermekek rövid távú memóriájának csökkenését, valamint motorikus problémákat, abnormális viselkedést is. Ezen kívül néhány PCB endokrin rendszert zavaró hatásokkal bírhat [11]. Kisgyermekek az anyatej fogyasztása során vannak kitéve a PCB-knek, tanulmányok szerint az anyatejjel táplált gyermekek az első 6 hónapban az egész életükre becsült PCB mennyiség 6-12%-át veszik magukhoz [12], de ez nem kérdőjelezi meg az anyatejjel való táplálás nélkülözhetetlenségét.

Munkahelyeken, illetve balesetek következtében PCB-nek kitett személyek esetében bőrmelanóma, máj- és epevezeték-, nyirok-, emésztő- és vérrendszeri daganatok kialakulásának megnövekedett gyakoriságát figyelték meg. Japánban 1968-ban főzőolaj szennyeződött PCB keverékkel, így a lakosság nagy része mérgeződött meg (Yusho-betegség, azaz olaj okozta bőrbetegség), ennek következtében statisztikailag jelentősen megnövekedett a májrák és a melanóma gyakorisága, a gyermekek kisebb testtúllyal születtek és főleg az idegrendszeri fejlődésükben maradtak vissza. Összefüggést találtak a bőr alatti hasi zsírszövetek PCB koncentrációja és a gyomor-, bél-, hasnyálmirigy-, petefészek- és prosztatarák között [7, 12].

A rendelkezésre álló kutatási eredmények összefüggést mutatnak a máj- valamint eperák és a PCB-k között, ám a bizonyítékok korlátozottak a kevés esetszám miatt, és a dózis-válasz összefüggések sem értékelhetőek megfelelően. Továbbá összefüggés gyanítható a PCB-k és a prosztatrák, a melanóma (bőrrák) és a non-Hodgkin limfóma (nyirokrák) között [9].

Tekintettel ara, hogy a PCB-k az emlősök és a madarak máj-működését, immunrendszerét, hormonális rendszerét, idegrendszerét valamint reprodukcióját hasonló módon (az aril-hidrokarbon receptorhoz kötődve) károsítják, a viszonylagos mérgezőképességüket toxikológiai ekvivalencia tényezővel (TEF) fejezik ki. A viszonyítás alapja a szerkezetileg közel álló és legtoxikusabb 2,3,7,8-TCDD (poliklórozott dibenzo-p-dioxin) toxicitása.