Rotterdami Egyezmény

Convention on the Prior Informed Consent Procedure for Certain Hazardous Chemicals in International Trade – Egyezmény az egyes veszélyes anyagok és készítmények nemzetközi kereskedelmével összefüggő bejelentési és előzetes tájékoztatáson alapuló jóváhagyási eljárásról

 

A vegyipar által előállított anyagok száma és mennyisége az 1930-as évektől folyamatosan nőtt, és az 1950-es évektől kezdve nagyságrendekkel megugrott a vegyi anyagok kereskedelme. Ezzel párhuzamosan nőttek a környezeti és egészségügyi kockázatok, problémák. A veszélyes kémiai anyagok, azon belül is kiemelten a növényvédő szerek kereskedelmének ellenőrzésére, az anyagok nyilvántartására az UNEP (Egyesült Nemzetek Környezetvédelmi Programja) és a FAO (az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete) az 1980-as években önkéntes információcserét kezdeményezett. 1987-ben az UNEP kiadta az úgynevezett londoni útmutatót a Kemikáliák Nemzetközi Kereskedelmének tájékoztatására.

Ezek alapján 1989-ben az UNEP irányításával és a FAO részvételével létrehozták a nemzetközi kereskedelemben forgalmazott, egyes különösen veszélyes vegyi anyagok önkéntes információcsere rendszerét, az úgynevezett Londoni irányelveket. E nemzetközi programban a résztvevő száznál több ország – köztünk hazánk is – önkéntes alapon előzetes tájékoztatási kötelezettséget vállalt (Prior Informed Consent, PIC). A térségben egyedül hazánk vezette be az önkéntes PIC-követelményeket és 1990–2004 között eredményes volt a PIC-eljárás önkéntes végrehajtása.

Az 1992-ben az ENSZ égisze alatt Rióban rendezett Föld csúcstalálkozón elfogadott Agenda 21 dokumentum 19. fejezete előírta a PIC-eljárás jogszabályba foglalását 2000-ig. A végleges szöveget, a Rotterdami Egyezményt 1998 szeptemberében az egyezmény részes feleinek konferenciáján (Conference of Parties), a hollandiai Rotterdamban fogadták el. Az egyezmény 2004. február 24-én emelkedett jogerőre, 90 nappal az után, hogy az ötvenedik állam is ratifikálta azt. Már az átmeneti idő alatt is 170 állam 265 nemzeti hatósága vett részt az egyezmény feladatainak teljesítésében. Az egyezmény működtetéséért az UNEP és a FAO felelős. A Rotterdami Egyezményt uniós szinten bevezető, a veszélyes vegyi anyagok kiviteléről és behozataláról szóló 689/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet az egyes veszélyes anyagok és veszélyes készítmények kivitelével, illetve behozatalával összefüggő bejelentési eljárás részletes szabályairól szóló 123/2009. (VI.12.) kormányrendelet vette át hazánkban. Az egyezmény minden részes fele egy vagy több nemzeti hatóságot (Designated National Authority, DNA) jelöl ki. Magyarországon a növényvédő szerek és termésnövelő anyagok esetében a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatósága (MGSZH), míg az ipari vegyi anyagok és készítmények esetében az Országos Kémiai Biztonsági Intézet (OKBI) a kijelölt Nemzeti Hatóság (DNA). 2005. április 15-én hozták létre a PIC Kijelölt Nemzeti Hatóság Osztályt.

A Rotterdami Egyezmény alapján a résztvevő államok információt szolgáltatnak az egyezmény által megnevezett vegyi anyagok kereskedelméről, azok helyi korlátozásáról. Az egyezmény alapján nyomon kell követni és ellenőrizni az egészségre és a környezetre kockázatot jelentő vegyi anyagok nemzetközi kereskedelmét. Célja továbbá, hogy segítse a vegyi anyagok kereskedelméről szóló nemzeti jogalkotásokat.

Az egyezmény nem tiltja, korlátozza a vegyi anyagok kereskedelmét, hanem információt szolgáltat azok helyi korlátozásához. Az egyezményt kiegészíti azoknak az anyagoknak a listája, melyeket a felek veszélyesnek tartanak. A listán jelenleg 40 anyag található. Az előzetes tájékoztatáson alapuló rendszer (PIC) alapján a felek információt adnak a PIC-listán lévő anyagok importjáról, illetve arról, hogy a jövőben szándékozák-e importálni ezeket az anyagokat. Jelenteniük kell továbbá, ha nemzeti szinten betiltják vagy szigorúan korlátozzák valamelyik vegyi anyag felhasználását.