Parabének

A parabének stabil, nem illékony vegyületek, megjelenési formájuk kismértékben eltérő, azonban mindenképp szagtalan vagy enyhe szagú szilárd anyagok: fehér vagy színtelen kis kristályok, tűk, porok. A parabéneket az 1920-as évektől széles körben használják fel tartósítószerként kozmetikumokban és testápolási termékekben. Továbbá gyógyszerek, élelmiszerek, zsírok, olajok, cipőápoló krémek, textilek, ragasztók tartósítására használják.  Az parabének fő kockázata, hogy in vitro ösztrogénszerűen viselkednek és így károsítják a hormonrendszert.

a
Anyag(csoport) neve, CAS szám, kémiai jellege, miből állítják elő

Név: Parabének

  • Metilparabén E218 - CAS No. 99-76-3
  • Etilparabén E214 - CAS No. 120-47-8
  • n-Propilparabén E216 - CAS No. 94-13-3
  • Butilparabén - CAS No. 94-26-8 [1]
  • Izobutilparabén
  • Izopropilparabén
  • Benzilparabén
  • valamint ezek sói

Angol név: Parabens
(Az alábbi anyagoknak nincs kötelező, egységesített EU-s osztályozása, az R- és S-mondatok meghatározása a gyártó feladata.) 

Metil-parabén

R  mondatok:

R36/37/38 Irritálja a szemet, a légutakat és a bőrt.

S mondatok:

S26 Ha szembe jut, bő vízzel azonnal ki kell mosni és orvoshoz kell fordulni.
S27 A szennyezet ruházatot azonnal le kell venni.
S28 Bőrrel való érintkezés után azonnal mossal le bő ... (gyártó határozza meg, hogy mivel).
S29 Ne ürítse lefolyókba.
S30 Soha ne adjon vizet ehhez a termékhez.
S33 Ügyeljen a sztatikus feltöltődés megelőzésére.
S35 Az anyagot és az edényzetét megfelelő módon ártalmatlanítani kell.
S36 Megfelelő védőruha viselete szükséges.


n-Propilparabén

R  mondatok:

R36/37/38: R36/37/38 Irritálja a szemet, a légutakat és a bőrt.

 

S mondatok:

24/25   A bőrrel való érintkezés kerülendő. Kerülni kell a szembejutást.
S26      Ha szembe jut, bő vízzel azonnal ki kell mosni és orvoshoz kell fordulni.
S36      Megfelelő védőruha viselete szükséges.


Butilparabén

R  mondatok:

R36/37/38: R36/37/38 Irritálja a szemet, a légutakat és a bőrt.

S mondatok:

S22:       Az anyag porát nem szabad belélegezni.

S24/25:  A bőrrel való érintkezés kerülendő. Kerülni kell a szembejutást.

A parabének a para-hidroxi benzoesav (PHBA) rövid szénláncú alkil észterei; para-hidroxi benzoátok; leggyakoribbak a metil-, etil-, n-propil- és butil- (n- és izo-butil) parabének. Stabil, nem illékony vegyületek, megjelenési formájuk kismértékben eltérő, azonban mindenképp szagtalan vagy enyhe szagú szilárd anyagok: fehér vagy színtelen kis kristályok, tűk, porok. Olvadáspontjuk különböző, a metal-parabéné 131°C, a butyl-parabéné 68-69 °C, az etil-parabéné 116 °C, a propil-parabéné 96-97 °C.

A parabéneket szintetikus úton, a PHBA megfelelő nagy mennyiségű alkohol és sav, pl. kénsav katalizátor jelenlétében történő észterezése során állítják elő. A savat ezután szódával (Na-karbonát) semlegesítik, majd a hűtés során a termék kristályos állapotba kerül; ezt centrifugálják, mossák, vákuum szárítják, őrlik és keverik.

Az Egyesült Államokban a parabén-előállítási volument 2002-ben 23-45 000 kg-ra becsülték az EPA-nak leadott vegyipari vállalatok összesített adatai alapján [2].

b
Mire használják, miért és hol található meg közvetlen környezetünkben

A parabéneket az 1920-as évektől széles körben használják fel tartósítószerként kozmetikumokban és testápolási termékekben, mint pl. alapozók, arc- és hajápolási illetve borotválkozási termékek, tusfürdők, samponok, kézkrémek, testápolók. Ezek megjelenési formája igen változatos: krémek, gélek, viaszok, ceruzák, hajtógázas és pumpás sprayk, folyadékok, emulziók, viszkózus folyadékok, félig-szilárd, szilárd anyagok, paszták, aeroszolok, porok, hajszínezők és -festékek, törlőkendők, -párnák, ajakáplók, rúzsok stb. lehetnek [3]. Továbbá gyógyszerek, élelmiszerek, zsírok, olajok, cipőápoló krémek, textilek, ragasztók tartósítására használják [4].

Élelmiszerekben E214-E219 jelzésekkel jelölik.

A metil- és propil-parabén antimikrobiális élelmiszeradalék többek között sütőipari termékekben, üdítőkben, krémekben, pasztákban, mesterséges édesítőszert tartalmazó dzsemekben, zselékben, befőttekben, szirupokban és a propil-parabén penészedésgátló a virslik bőrében lehet jelen.

A metil-parabén alkalmas mikrobiális fertőzések, penész-, élesztő- és kis mértékben a baktériumképződés megelőzésére, ezért előfordul gyógyszerekben, mint pl. parenterális (tápcsatornát kikerülő) oldatok, topikus (lokális) antibiotikumok, kortikoszteroid készítmények, szemcseppek vivőanyaga.

Az etil-parabén gomba- és baktériumölő tulajdonságainak köszönhetően tartósítószer; felhasználja a gyógyszer-, a kozmetikai és az élelmiszeripar is, utóbbi csomagolásnál, a kötőanyagok tartósítására.

A butil-parabén szintén gombaölő, antiszeptikus (fertőtlenítő) krémek, topikus (lokális) antibiotikumok, kortikoszteroid készítmények és egyes ételek tartósítására használják [2].

 

c
Hogyan jut be szervezetünkbe

Elsősorban kozmetikumokkal, emellett élelmiszerekkel és gyógyszerekkel kerülhetnek be parabének a szervezetünkbe, vagyis bőrön át és lenyelés útján.  Nem halmozódnak fel és hamar kiürülnek a szervezetből, ez az egyik oka a népszerűségüknek.

Az amerikai Nemzeti Foglalkozási Kitettségi Felmérés 1981-83-ban a metil- és propil-parabének esetében hozzávetőlegesen 5-600 000-re, míg a butil-, illeve etil-parabének esetében 24 000-re és 5 000-re becsülte az egyes parabéneknek kitett dolgozók számát az Egyesült Államokban; ezeknek jóval több, mint a fele nő. A parabént előállító illetve felhasználó munkahelyeken bőrkontaktus útján jön létre a kitettség, azonban az átlag lakossági kitettséget is tekintve a kozmetikumok használata, gyógyszerek és egyes élelmiszerek fogyasztása dominál[2].

d
Milyen egészségkárosító hatásokkal rendelkezik, milyen adatok vannak erre

Hosszú ideig teljesen biztonságosnak tekintették a parabének alkalmazását mind a kozmetikai, élelmiszer- és gyógyszeriparban. Azonban nemrégiben újabb vélemények láttak napvilágot, melyek szerint a hormonháztartást megzavaró (ösztrogénhatású), esetleg mellrákot okozó [7] és a nemzőszervek fejlődését hátráltató, valamint allergén hatásaik is lehetnek.

A parabének fő kockázata, hogy in vitro  ösztrogénszerűen viselkednek, és így károsítják a hormonrendszert. 2004-es vizsgálatok során átlagosan 20 ng/g parabénkoncentrációt mutattak ki daganatos emlőkből [26]. Több kutatás is feltételezte, hogy a főként dezodorokból származó parabének összefüggésben állhatnak a mellrák kialakulásával [27]. 

Bár in vitro kísérletekben több parabén ösztrogén hatást mutatott, ám az EFSA in vivo kísérletei során a meti-, etil- és propil-parabén nem mutatta ezen hatást.  Csupán az élelmiszeriparban nem használt butil- és izobutil-parabének kockázataira voltak bizonyítékok in vivo kísérletekben. [17] Butil-parabén viszont elterjedt a gyógyszerekben (akár hüvelykúpokban is [28]) , kozmetikumokban is.

A metil- és propil-parabén irritálhatja a szemet, az etil- és butil-parabén pedig a bőrt. A parabének égetésekor csípős füstök és gőzök keletkeznek [2].

Jelenleg pl. az ESIS, az Európai Vegyianyag-információs Rendszer nem tartalmazza a parabének vegyületcsoportot [9], ugyanakkor a növekvő aggodalmak miatt e vegyületek várhatóan világszerte egyre több vizsgálat és kutatás célpontjai lesznek [10].

Az IARC (Egészségügyi Világszervezet Nemzetközi Rákkutatási Hivatala) [11] még nem szerepelteti egyik parabént sem a listáin, valamint nem közöltek ilyen témájú publikációt sem.

Az NTP (National Toxicology Program) [12] egyelőre szintén nem sokat foglalkozott a parabénekkel. Egy a honlapjukon megtalálható 2005-ös publikácó hím patkányokon végzett kísérletekből a butil-parabénről azt állapította meg, hogy az általános toxicitásra, beleértve a tesztoszteron, LH és FSH hormonok szintjére, a nemzőszervek, mellékvese, agyalapi mirigy, pajzsmirigy hisztopatológiai vizsgálatára, valamint spermaanalízisre vonatkozó NOEL (no observed effect level = megfigyelhető hatást nem okozó mennyiség) érték 10 000 ppm [13].

Japán kutatók azonban 2001-ben végeztek kísérletet 3 hetes, frissen elválasztott patkányokkal.  Az állatok 0,00%, 0,01%, 0,1% és 1%-ban butil-parabént [14] és propil-parabént [24] tartalmazó élelmet adtak. A kísérlet végén megmérték a herék, mellékherék, prosztaták, ondóhólyagok tömegét. A mellékherék abszolút és relatív tömege dózis-függő módon csökkent, ami szignifikáns összefüggést mutatott a 0,1% és afölötti butil-parabén koncentrációval. A mellékherék farki részében tárolt ondósejtek mennyisége minden, butil-parabénnel kezelt csoportban csökkent. A legnagyobb dózist kapó csoport egyedeinél a spermaszám-csökkenés a kontrollcsoporthoz képest 58% volt. A herék napi spermatermelése is alacsonyabb volt a kezelt csoportokban. A vérszérum tesztoszteronszintje szintén dózis-függően lecsökkent és szignifikáns volt 0,1% és afölötti koncentrációknál. A kísérlet eredményeiből a kutatók azt a következtetést vonták le, hogy közvetlenül elválasztás után a fiatal egyedek expozíciója hatást gyakorol a tesztoszteron-kiválasztásra és a hím reproduktív szervek működésére. A 0,1% napi propil- ill. butil-parabén felvétel, amely ezeket a hatásokat okozta, igen hasonló az Európai Közösségben és Japánban elfogadott megengedhető napi bevitel értékével (ADI – acceptable daily intake) parabének vonatkozásában.

Szintén japán kutatók a metil-parabén UV fény hatására fellépő bőr- és oxidatív DNS károsodást indukáló hatását állapítottak meg. Az eredmény arra utal, hogy a metil-parabén rák kialakulását sem kizáró bőrkárosodást okoz a napsugárzás és a bőr észteráz enzimjének aktiválása hatására [15].

A parabének allergiás reakciókat válthatnak ki arra érzékeny egyéneknél. A parabénekkel szembeni túlérzékenység nem ritka jelenség, klasszikus tünete a kontakt dermatitisz reakció. Úgy tűnik, hogy a parabéneket relatív kis koncentrációban tartalmazó gyógyszerek és kozmetikai szerek ismétlődő használata vezethet túlérzékenységhez [16].

2001-ben angol kutatók a parabének (metil-, etil-, propil- és butilparabén) ösztrogén aktivitását vizsgálták. Ehhez olyan humán emlődaganat sejtvonalat használtak, mely ösztrogén pozitív státuszú, ami azt jelenti, hogy a sejtek felszínén a normálisnál több az ösztrogén receptor, a sejtek osztódása pedig ösztrogén hatására fokozódik. Azt találták, hogy a vizsgált parabének képesek az ösztrogén receptorokhoz kötődni, valamint már 10-6 M és a feletti koncentráció előidézte a sejtek proliferációját [23].

Darbre és munkatársai 2004-ben publikált cikkükben összefüggést feltételeztek a parabének és az emlődaganatok kialakulása között. 20 emlődaganatból származó szövetmintát vizsgálva 18 mintából kimutatták a parabéneket (metil-, etil-, propil-, butil-, izobutil-, benzilparabén) [8].

 

e
Milyen környezeti kockázatokat hordoz

Főként háztartási szennyvizekkel kerül ki a környezetbe, a talajban és vizekben egy héten belül teljes mértékben elbomlik. A gőz halmazállapotú parabének is 10-15 napos felezési idejű fotolízissel elbomlanak a légkörben.

A vízi szervezetek endokrin rendszerét károsítják a parabének [25].

A metil- és etil-parabének vízi szervezetekre gyakorolt biokoncentrációs potenciálja alacsony, a propil-parabéneké mérsékelt, míg a butil-parabéneké nagy, mivel ezt a vegyületet nem metabolizálják az élőlények [2].

A parabének nem szerepelnek a kanadai és az egyesült államokbeli környezetvédelmi hatóságok veszélyes káros anyagokat felsoroltató listáin. Nem feltételezik a perzisztenciára, illetve bioakkumulációra való hajlamát és ökotoxikusnak sem tekintik [5, 6].

f
A kitettség és az egészségügyi kockázat mértéke milyen tényleges veszélyforrást jelent a lakosság számára

Egy 2005-2006-os kutatás során [29] a vizsgált 2548 vizeletminta 99,1%-ban találtak metil-, 92,7%-ban propil-, 47%-ban butil- és 42,4%-ban etil-parabéneket. Ez volt az első olyan vizsgálat, melyben gyermekekből is kimutattak parabéneket. Az emberekben mért parabénszintek egészségügyi kockázatai nem egyértelműek.

2004-ben az Európai Bizottság felhívására az élemiszeradalékokról, aromaanyagokról, technológiai segédanyagokról és élelmiszerekkel érintkezésben használt anyagokról értekező tudományos munkacsoport állást foglalt a para-hidroxibenzoátokról (E214-219) [17]. A metil- és etil-para-hidroxi bezoesav észterekre és sóikra vonatkozóan együttesen 0-10 mg/testtömeg kg ADI (acceptable daily intake - megengedhető napi bevitel) értéket állapítottak meg 1000 mg/testtömeg kg /nap NOAEL (megfigyelhető káros hatást nem okozó) értékek alapján, melyek minden vegyületre hosszú távú toxikológiai valamint nemi hormonokra és a fiatal hím patkányok szaporító szerveire irányuló vizsgálatok során kerültek megállapításra. A munkacsoport úgy határozott, hogy a propil-parabén ne kerüljön be ebbe az ADI-csoportba, mivel a metil- és etil-parabénnel ellentétben a kísérletek során a vegyület hatással volt a nemi hormonokra és a fiatal hím patkányok nemzőszerveire. Egyértelmű NOAEL értékek hiányában a munkacsoport nem tudott semmilyen ADI értéket javasolni a propil-parabénre.

Ugyanakkor a munkacsoport egyetért abban, hogy annak nagyon kicsi a valószínűsége, hogy az étrendünkben előforduló propil-parabén azonnal vagy hosszú távon az egészségre veszélyesnek bizonyulna, tekintve a vegyület ‒tudomásuk szerinti ‒ alacsony EU-s élelmiszeripari felhasználását. Az Európai Bizottság a munkacsoport által megfogalmazott vélemény kapcsán felülvizsgálja a kockázatkezelést, valamint az európai élelmiszeradalékokról szóló szabályozást [18].

Azonban ha figyelembe vesszük egyes kutatók eredményeit, miszerint néhány parabén már 10-6-10-5 M koncentrációban (mely a parabének móltömegének függvényében 0,15-0,19 ill. 15-19 mg/l koncentrációt jelent) képesek in vitro körülmények között az ösztrogén receptorhoz kötődni és sejtburjánzást előidézni ösztrogénre fokozottan érzékeny sejteken, valamint hogy pl. a különböző kozmetikumokban önmagukban ezek az anyagok 0,4%-ban előfordulhatnak, már nem elhanyagolható a kozmetikumok által okozott expozíció.

g
Hogyan kerülhetjük el

A parabéneket tartalmazó tartósítószerek elkerülése igen nagy kihívásnak bizonyulhat, tekintve, hogy termékek széles körét érintik. Egy 1984-ben készült tanulmány szerint Elder [30] több mint 13 200 különböző kozmetikai termékben használtak parabéneket. A vegyületek teljes mértékű elkerülése szinte lehetetlen, ám a kozmetikai termékeken szerepelnek az összetevők, így ajánlott a propil- és butil-parabén tartalmú termékeket elkerülni, illetve megfontolandó használatuk .

Általánosságban érdemes törekedni a minél kevesebb tartósítószert tartalmazó termékek fogyasztására, illetve adott esetben kevésbé káros hatású vegyületeket tartalmazó ételeket, kozmetikumokat, amennyiben lehetséges gyógyszereket válasszunk, kellő utánajárással fellelhetőek olyan termékek, kozmetikumok, élelmiszerek, melyek nem tartalmazzák ezeket a vegyületeket.

Ajánlatos lehet azoknak a személyeknek, akik ER pozitív (ösztrogén receptor pozitív) mellrákban szenvednek, fokozott figyelmet fordítani a kozmetikumok, pl. dezodorok kiválasztására.

h
Léteznek-e kevésbé káros alternatívák, és melyek azok

A parabének helyettesítésére alkalmazható a nátrium-hidroximetilglicinát nevű anyag, amit glicinből, egy aminosavból állítanak elő, melyet gyakran használnak savlekötő étrendkiegészítőként. Minden pH értéken hatásos penészek, élesztők, baktériumok ellen, a tesztekben nem irritáló, nem toxikus, nem károsítja a DNS-t.

Természetes megoldást nyújthatnak egyes vitaminok, pl. az E-vitamin, valamint esszenciális olajok, úgymint szőlőmag kivonat, citrom-, levendula-, teafaolaj, melyek antimikrobiális hatásúak [19].

Kozmetikumokban alternatívát jelenthet még az etilalkohol megfelelő koncentrációban történő használata, valamint alkoholos növényi kivonatok alkalmazása.

i
Vonatkozik-e rá valamilyen jogi szabályozás (betiltás, korlátozás), vagy van-e ilyen folyamatban

Dánia 2011-ben betiltotta [31] a propil- és butilparabént a 3 év alatti gyermekek számára készülő kozmetikai, tisztálkodási termékekben. A korlátozás oka ezen parabének endokrin diszruptor, azaz hormonrendszer károsító hatása.

Az Európai Bizottság fogyasztóvédelemmel foglalkozó tudományos bizottsága 2010. decemberben hozta nyilvánosságra jelentését a parabének kockázatairól. Eszerint a hosszabb láncú vegyületek, mint például a propil- és butilparabén hormonális hatásúak lehetnek, míg az etil- és metilparabének – az engedélyezett koncentrációban – biztonságosak.

A Bizottság 96/45/EK hetedik irányelve (1996. július 2.) a kozmetikai termékek összetételének ellenőrzéséhez szükséges vizsgálati módszerekről [22] tartalmaz a parabének kimutatására vonatkozó normákat. A 98/8/EK biocid irányelv engedélyezi a parabének használatát biocidként [32], ám a 2011/2012-ben elfogadandó felülvizsgálat a bizottsági előterjesztés szerint kizárná az EDC anyagok használatát, így könnyen lehet, hogy több parabén hatóanyag használatát nem fogja tovább engedélyezni az EU.

Források

[1] US Centers for Disease Control and Prevention- National Report on Human Exposure to Environmental Chemicals
[2] Toxnet- Hazardous Substances Database
[3] US Health and Safety Information on Household Products
[4] http://www.dermnetnz.org/dermatitis/parabens-allergy.html
[5] Environment Canada
[6] European Environment Agency
[7] Comparative Toxicogenomics Database Metylparaben: http://ctd.mdibl.org/detail.go?view=ixn&type=chem&acc=C015358, Butylparaben: http://ctd.mdibl.org/detail.go?view=ixn&type=chem&acc=C038091, Propylparaben:http://ctd.mdibl.org/detail.go?view=ixn&type=chem&acc=C006068
[8] P. D. Darbre, A. Aljarrah, W. R. Miller, N. G. Coldham, M. J. Sauer and G. S. Pope - Concentrations of Parabens in Human Breast Tumours. Journal of Applied Toxicology 24, 5–13 (2004)
[9] ESIS- European Chemical Substances Information System
[10] EPA- Exploring Linkages Between Health Outcomes and Environmental Hazards, Exposures, and Interventions for Public Health Tracking and Risk Management
[11] IARC- International Agency for Research on Cancer
[12] US National Toxicology Program
[13] Charles River Discovery and Development Services, Argus Division Protocol 1203-006: Oral (Diet) Reproduction Toxicity Study of Butylparaben in male rats. Final report date March 17, 2005
[14] Shinshi Oishi - Effects of butylparaben on the male reproductive system in rats. Toxicology ang Industrial Health, 2001 vol. 17 no. 1 31-39
[15] Yoshinori Okamoto, Tomohiro Hayashi, Shinpei Matsunami, Koji Ueda and Nakao Kojima - Combined Activation of Methyl Paraben by Light Irradiation and Esterase Metabolism toward Oxidative DNA Damage. Chem. Res. Toxicol., 2008, 21 (8), pp 1594–1599
[16] http://www.dermnetnz.org/dermatitis/parabens-allergy.html
[17] Opinion of the Scientific Panel on Food Additives, Flavourings, Processing Aids and Materials in Contact with Food on a request from the Commission related to para hydroxybenzoates (E 214-219) Question number EFSA-Q-2004-063, Adopted on 13 July 2004
[18] Explanation of Dr. Sue Barlow, Chair of EFSA’s AFC Panel
[19] http://www.ehow.com/list_7202065_paraben-alternatives.html
[20] http://www.cir-safety.org/staff_files/PublicationsListDec2009.pdf
[21] http://www.cir-safety.org/staff_files/S-safeasused%209-15-10final.pdf
[22] http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=DD%3A13%3A17%3A31996L0045%...
[23] J. R. Byford, L. E. Shaw, M. G. B. Drew, G. S. Pope, M. J. Sauer and P. D. Darbre - Oestrogenic activity of parabens in MCF7 human breast cancer cells. The Journal of Steroid Biochemistry and Molecular Biology Volume 80, Issue 1,
[24] S. Oishi - Effects of propyl paraben on the male reproductive system. Food and Chemical Toxicology 40 (2002) 1807–1813.
[25] John M. Brausch, Gary M. Rand: A review of personal care products in the aquatic environment: Environmental concentrations and toxicity; Chemosphere, In Press, Corrected Proof, Available online 23 December 2010;
[26] Darbre PD et al. Concentrations of parabens in human breast tumours. J Appl Toxicol. 2004 Jan-Feb;24(1):5-13.;
[27] Cosmetic chemicals found in breast tumours
[28] http://www.kertvarosipatika.hu/kvpt01013574.html
[29] Antonia M. et al: Urinary Concentrations of Four Parabens in the U.S. Population: NHANES 2005–2006;
[30] Elder, RL. Final report on the safety assessment of methylparaben, ethylparaben, propylparaben and butylparaben, Journal of the American College of Toxicology, vol. 3, pp. 147-209, 1984.
[31] http://www.forbrugerraadet.dk/tema/hormonkemi/analyse-det-mener-forbrugerne-om-h...
[32] http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ%3AL%3A2007%3A325%3A0003...

j
Rákkeltő besorolások

IARC* karcinogén Nem szerepel -
EU CMR Nem szerepel -
EPA karcinogén/ EPA Toxics Release Inventory List Nem szerepel -
EU szabályozás  

Cosmetic Directive
76/768/EEC,
98/8 Biocid Irányelv
Framework Directive (89/107/EEC) covering additives in general

SVHC lista Nem szerepel  
CAREX Nem szerepel  
UNEP PIC Nem szerepel  
USA TRI fejlődési vagy reprotoxikus, vagy
európai PRTR-E-PER**
Nem szerepel  
Stockholm POP Nem szerepel  
SIN lista Nem szerepel  
ETUC lista Metil-paraben

EC No 202-785-7
ED1-9
Összpontszám 9

Tudományoos információ  

In vitro ösztrogén, hatás
Feltételezett összefüggés emlőrák kialakulásával
metil-parabén UV fény hatására fellépő bőr- és oxidatív DNS károsodást indukáló hatása***
Hormonháztartást megzavaró hatások****

Endokrin Diszraptor:
EU-s lista, EPA Illionois, Colborn lista, Keith lista
Nem szerepel

EU lista: -
EPA lista: ?
Colborn lista –
Keith lista +

 

*The International Agency for Research on Cancer (IARC) is part of the World Health Organization. IARC's mission is to coordinate and conduct research on the causes of human cancer, the mechanisms of carcinogenesis, and to develop scientific strategies for cancer prevention and control. The Agency is involved in both epidemiological and laboratory research and disseminates scientific information.

**194/2007. (VII. 25.) korm. rendelet az Európai Szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási Nyilvántartás létrehozásáról, valamint a 91/689/EGK és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló 166/2006/EK Európai Parlamenti és Tanácsi rendelethez (E-PRTR) kapcsolódó kormányrendeletek módosításáról

http://echa.europa.eu/chem_data/authorisation_process/candidate_list_table_en.asp
http://www.chemtrack.org/White/CMR.pdf
http://www.atsdr.cdc.gov/
http://www.carexcanada.ca/en/carcinogen_profiles_and_estimates/
http://www.mindfully.org/Pesticide/Banned-Severely-Restricted-EPA.htm
http://www.chem.unep.ch/pops/alts02.html
http://w3.chemsec.org/
http://www.etuc.org/a/7479
EDC-hez: http://www.womenlivingnaturally.com/articlepage.php?id=164
Keith-lista: http://media.iupac.org/publications/pac/1998/pdf/7012x2319.pdf
Colborn-lista: http://www.ourstolenfuture.org/basics/chemlist.htm
EU-lista: http://ec.europa.eu/environment/docum/pdf/bkh_annex_01.pdf

k
Környezeti hatások

A Kozmetikai Összetevők Vizsgálóbizottsága által publikált adatok (2009. Dec.),[1] melyeket a 2010. szeptemberi felülvizsgálat továbbra is jóváhagyott[2]:

Név

Jelentés összegzése

Magyarázat

Publikáció

Benzil-parabén

S – safe as used

használata biztonságos

önmagában 0,4%-ig;

parabének keverékénél

0,8%-ig

IJT 27(S4): 1-82, 2008  JACT

5 (5): 301-307, 1986 (eredeti jelentés)

Butil-parabén

S – safe as used

használata biztonságos

önmagában 0,4%-ig;

parabének keverékénél

0,8%-ig

IJT 27(S4): 1-82, 2008  JACT

3(5): 147-209, 1984 (eredeti jelentés)

Etil-parabén

S – safe as used

használata biztonságos

önmagában 0,4%-ig;

parabének keverékénél

0,8%-ig

IJT 27(S4): 1-82, 2008  JACT

3(5): 147-209, 1984 (eredeti jelentés)

Izobutil-parabén

S – safe as used

használata biztonságos

önmagában 0,4%-ig;

parabének keverékénél

0,8%-ig

IJT 27(S4): 1-82, 2008  

JACT14(5): 364-372, 1995

(eredeti jelentés)

Izopropil-parabén

S – safe as used

használata biztonságos

önmagában 0,4%-ig;

parabének keverékénél

0,8%-ig

IJT 27(S4): 1-82, 2008 

JACT14(5): 364-372, 1995

(eredeti jelentés)

Metil-parabén

S – safe as used

használata biztonságos

önmagában 0,4%-ig;

parabének keverékénél

0,8%-ig

IJT 27(S4): 1-82, 2008  JACT

3(5): 147-209, 1984 (eredeti jelentés)

Propil-parabén

S – safe as used

használata biztonságos

önmagában 0,4%-ig;

parabének keverékénél

0,8%-ig

IJT 27(S4): 1-82, 2008  JACT

3(5): 147-209, 1984 (eredeti jelentés)

Az infolapot összeállította

Háhn Judit, Kardos Cecília


Vissza a tetejére