Hírek

aug 11 2011

Szennyező anyagok a múltból

A lassan lebomló szerves szennyező anyagok (POP anyagok – Persistent Organic Polluters) olyan emberi tevékenységek által létrehozott erősen mérgező szerves vegyületek, melyek a környezeti

júl 22 2011

Felszíni vizeink mezőgazdasági eredetű szennyezettsége

A mezőgazdasági eredetű vízszennyezés mérséklése érdekében aLevegő Munkacsoport Országos Környezetvédő Szövetség valamint a szlovákiai Fenntartható Alternatívák Központja útjára indította az AGROW

júl 04 2011

Mérgező anyagok a házi porban

Otthonainkban ma már folyamatosan ki vagyunk téve olyan porok hatásainak, amelyek egészségkárosító és a szervezetünkben felhalmozódó anyagokat tartalmaznak.

Kislexikon

  • Európai Szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási Nyilvántartás

    Az E-PRTR egy nyilvános, az interneten elérhető adatbázis, a jogszabályban meghatározott tevékenységet végző üzemek éves kibocsátási adataival. Célja, hogy növelje a nyilvánosságnak a környezetvédelmi információkhoz való hozzáférését, és ezáltal hozzájáruljon a környezetszennyezés megelőzéséhez és csökkentéséhez. Az E-PRTR a döntéshozók, civilek számára adatokat szolgáltatat. Jogi alapja: 194/2007. (VII. 25.) Korm. rendelet az Európai Szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási Nyilvántartás létrehozásáról, valamint a 91/689/EGK és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló 166/2006/EK Európai Parlamenti és Tanácsi rendelethez (E-PRTR) kapcsolódó kormányrendeletek módosításáról.

Szakértőnk válaszol

Tudomásom szerint Magyarországon még sok helyen használnak azbesztcement ivóvíz vezetékeket. Van-e ezek használata, korlátozása, lecserélése szabályozva valahol? (Az azbesztek ismertetésénél nem értem el a honlapjukon jelzett 22 sz. referenciát.) Hol lehetne ellenőriztetni, hogy az ivóvizünk tartalmaz-e azbeszt szennyezést?

Az azbesztcement a múlt század 40-es éveitől kezdődően fokozódó mértékben került felhasználásra ivóvízvezetékek építése során, és a legnagyobb mértékű elterjedését a 60-as és a 70-es években érte el. Jelenleg az országban használatban levő vízvezeték csövek mintegy 50%-ára becsülik ennek elterjedtségét. Az azbeszt felhasználását a 41/2000 (XII.20.) EüM-KöM együttes rendelet tiltotta be. Noha ez a rendelet visszavonásra került, mivel az Európai Unió 2005. január 1-vel betiltotta tagállamaiban az azbeszt tartalmú termékek forgalmazását, a tilalom továbbra is hatályos, azonban nem vonatkozik a már beépített azbesztcement vezetékek további használatára.


Az azbeszt alkalmazására vonatkozó tilalom oka az előállítással és felhasználással összefüggő légúti expozíció egyértelműen bizonyított káros egészségügyi hatása (beleértve a rákkeltő hatást is). Az azbeszt csövekből juthatnak az ivóvízbe azbeszt rostok, de mértékadó fórumok, pl. az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint az azbeszt lenyelés útján nem jelent daganatképző vagy más toxikus kockázatot. Ezért sem a WHO Ivóvízminőségi Irányelveiben, sem az Európai Unió vonatkozó irányelvében nincs előírás az azbesztszálak előfordulási koncentrációjára. A WHO útmutatója szerint (Guidelines for drinking water quality, 4. kiadás, WHO, 2011, http://www.who.int/water_sanitation_health/publications/2011/dwq_guidelines/en/) kockázatot esetlegesen az azbesztcsövek vágása során belélegzett por jelenthet.


Határérték vagy egyéb jogszabályi kötelezettség hiányában tudomásunk szerint azbesztvizsgálatot ivóvízből hazánkban nem végeznek.


Tekintettel a fentiekre az azbesztcement csövek egészségügyi indokú azonnali cseréjére nem szükséges. Ugyanakkor az azbesztcsövek elöregedése miatt gyakoriak ezeken a vezetékszakaszokon a csőtörések. Javítások során, az elhasználódott, károsodott azbesztcement csövek cseréjekor ezeket más anyagból készült csövekkel kell helyettesíteni.