Felszíni vizeink mezőgazdasági eredetű szennyezettsége

A mezőgazdasági eredetű vízszennyezés mérséklése érdekében aLevegő Munkacsoport Országos Környezetvédő Szövetség valamint a szlovákiai Fenntartható Alternatívák Központja útjára indította az AGROWATER projektet. A programot az EU Regionális Fejlesztési Alap támogatásával létrehozott 2007-2013-as időszakra szóló Magyarország - Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Programból (HUSK/0901/2.1.2/0076) finanszírozták.

         A Duna vízgyűjtő területén folyókból, tavakból, valamint az ivóvízhálózatból vett vízminták növényvédő szer szennyezettségét az MTA Növényvédelmi Kutatóintézet munkatársai vizsgálták. A 31 vizsgált vízminta közül egy származik az osztrák-szlovák határról, négy Szlovákiából, 26 pedig Magyarországról (lsd. térkép). A vízmintákat a téli és a tavaszi-nyári időszakban vették, mellyel atavaszi mezőgazdasági munkálatok vízminőségre gyakorolt hatásait kívánták vizsgálni, így a két mintavételi időszak 2011. február 4. és 17. valamint 2011. május 26. és június 21. közé esett.

         Az eredmények azt mutatták, hogy a begyűjtött felszíni vizek minden esetben tartalmaztak szermaradékot, sőt - kisebb koncentrációban ugyan -de az ivóvizek egy része is. A tavaszi növényvédő szeres kezeléseket követően az elmúlt években tapasztalt szennyezettségi értékeket mérték. A leggyakoribb vízszennyezőnek a gyomirtásra használt acetoklór bizonyult, amely egy híján az összes mintában előfordult. Viszonylag gyakori vízszennyező még a metolaklór valaminta 2,4-D-t is, utóbbi még a téli időszakban is a minták 55-80%-ában jelen volt.Néhány esetben pedig az évek óta betiltott és a gyomorrák kialakulásával összefüggésbe hozott atrazint, valamint többek között a szintén a forgalomból már kivont trifluralint is kimutatták.


         Riasztó adat, hogy a mezőgazdasági vegyszeres kezelések előtt készült felszíni vízszennyezettségi mérések is már számottevő szermaradék-koncentrációt jeleztek, ami egyértelműen az előző év(ek) mezőgazdasági munkálatainak tudható be. A téli időszakban mért háttér-vízszennyezések esetében aggasztó továbbá az is, hogy vajon a természetes folyamatok elegendő tisztulást eredményeznek-e.

Az ivóvízhálózatból a nyári időszakban nyert mintáknál több esetben is kimutatható volt a már említett acetoklóraz EU határérték (0,1 µg/l) alatti vagy azt csekély mértében meghaladó mennyiségben. Két május végi budapesti ivóvízminta esetében azonban a mért értékek jelentősen meghaladták a határértéket, ugyanis literenként 0,221 valamint 0,173 mikrogrammnyi acetoklórt mutattak ki. Az acetoklór a Kaliforniai Környezetvédelmi Ügynökség szerint rákot okoz, ilyen besorolása azonban Európában nincsen, szerepel viszont a hormonrendszert károsító anyagok európai uniós listáján.

Fontos azonban, hogy a mérési adatokból egyáltalán nem az következik, hogy ezentúl csak ásványvizet ihatunk. A kiürült ásványvizes palackok gyártása és nem megfelelő kezelése ugyanis komoly környezeti problémákat okozhat: a gyártásukhoz sok energia és nyersanyag szükséges, a műanyag palackok illegális elégetésekor rendkívül mérgező vegyületek kerülhetnek a levegőbe, az elhasznált palackok pedig jórészt a hulladékhegyeket növelik. Másrészt pedig még 2009-ben, az ELTE Kémiai Intézetének Analitikai Kémiai Tanszéke több neves ásványvízben is PET palackból származó antimonszennyezést mért; az antimon az arzénhez hasonló módon mérgező elem. Idén publikált vizsgálatok szerint pedig a műanyagflakonban tárolt vizek hormonális aktivitása is megemelkedik.


„A Levegő Munkacsoport azt szeretné elérni, hogy egész évben mindenki egészséges ivóvizet ihasson. A vizsgálat eredményei remélhetőleg rádöbbentik a döntéshozókat, hogy határozott intézkedéseket kell hozniuk a folyóinkat és tavainkat érő mezőgazdasági eredetű szennyezés csökkentésére” – jelentette ki Simon Gergely környezetkémikus, a Levegő Munkacsoport programvezetője.
A mostanihoz hasonló eseti mérések csak a szennyezés kimutatására alkalmasak, a források és a folyamatok földerítésére, a szennyezés megelőzésére már nem. A cél tehát a szennyezettségi határértékek szigorításával a mezőgazdasági vegyszerezés csökkentése, illetve a mérgező vegyszerek olyan anyagokkal történő kiváltása, melyek az emberi egészségre kevésbé ártalmasak.

Az eredeti cikk itt olvasható:

http://www.levego.hu/hirek/2011/07/gyomirtok_nyaranta_az_ivovizben