Kloroform

A kloroform egy szén, egy hidrogén és három klór atomból álló szerves vegyület. Különös elővigyázatossággal kell tárolni, mivel a levegő oxigénjével fény hatására mérgező foszgén és sósav keletkezik belőle. A kloroformot az IARC emberben lehetséges rákkeltőnek, míg az EPA emberben valószínűleg rákkeltőnek minősítette.

a
Anyag(csoport) neve, CAS szám, kémiai jellege, miből állítják elő

Név: Kloroform, triklórmetán, hangyanyhalvag 
Angol név: Chloroform
Képlet: CHCl3
CAS szám: 67-66-3

R-mondatok:

R 22:             Lenyelve ártalmas.
R 38:             Bőrizgató hatású.
R 40:             A rákkeltő hatás korlátozott mértékben bizonyított.
R 48/20/22:   Hosszabb időn át belélegezve és szájon át a szervezetbe jutva ártalmas: súlyos egészségkárosodást okozhat.

S-mondatok:

S 36/37:        Megfelelő védőruházatot és védőkesztyűt kell viselni.



A kloroform a klórozott alifás szénhidrogének közé tartozó - egy szén, egy hidrogén és három klór atomból álló - szerves vegyület [1]. Színtelen, kellemes szagú, édeskés ízű folyadék [2]. Nem gyúlékony, vízoldhatósága 8 g/l 20°C-on, szerves oldószerekben (pl. aceton, benzol) viszont jól oldódik, etanollal és etil-éterrel elegyedik [3]. Iparilag a metán klórozásával állítják elő [1]. A szerves molekulákat általában jól oldja, ezért az egyik legelterjedtebb oldószer. Különös elővigyázatossággal kell tárolni, mivel a levegő oxigénjével fény hatására mérgező foszgén és sósav keletkezik belőle. Etil-alkohol hozzáadásával ezen folyamat minimalizálható.

b
Mire használják, miért és hol található meg közvetlen környezetünkben

A kloroform az 1800-as évek közepe óta ismert. Az 1990-es évek végén mintegy 520 000 tonnát bocsátottak ki évente, főként az USA-ban, az Európai Unió területén és Japánban. Napjainkban a  környezetbe körülbelül 660 000 tonna/év mennyiségben kerül, és ennek mintegy 90%-a természeti körforgásból ered [4, 7]. Jelenleg a fő felhasználása a klórdifluormetán előállítása (HCFC-22), melyből tetraflóretilént a teflon alapanyagát gyártják. A klórdifluormetán korábban - az ózonkárosító anyagokat korlátozó Montreali Egyezmény előtt - elterjedt hűtőközeg (ún. “lágy” freon) volt. A klórdifluormetán hűtkőközeg gyártása az EU-ban 2009 végén leállt, újrahasznosítása 2015-ig engedélyezett [5].

A kloroform elterjedt oldószer laboratóriumokban, mivel nem reaktív, nem illékony és sok szerves anyag jól oldódik benne. Elterjedt, mint oldószer a gyógyszeriparban és a növényvédőszer gyártás során is. Az alkaloidok ‒ például morfin ‒ jól oldódnak kloroformban. A kloroformot reagensként használják diklór-karbének szintézisekor.

Ezen kívül használják peszticidek gyártásánál, zsírok, olajok, gyanták oldószereként, tűzoltóberendezésekben, tisztítószerként [2], de régebben fertőtlenítő-, illetve narkotikus hatása miatt érzéstelenítő- és altatószerként is [7]. Manapság már nem használják altatásra egészségkárosító hatásai miatt, mert nagyobb mennyiségben szívbénulást és májkárosodást okozhat.
Jelentős mennyiség keletkezhet továbbá a nagy szerves anyag tartalmú ivóvíz klórozása során [7]. A klórozott ivóvízben a kloroform koncentráció jellemzően 10–100μg/l [8]. Kloroform a környezetbe a HCFC-22-üzemekből kerülhet valamint azokból a gyárakból, ahol klór alapú vegyi anyagokat használnak fehérítésre és fertőtlenítés céljából (főképp cellulóz- és papírgyárakban) [4, 6]. A hulladékégetők és -lerakók a fő antropogén források, de a  kloroform szennyezés származhat szennyvíztisztító telepekről és vegyi feldolgozóipari üzemekből is.

Egyes tengeri moszatok különösen fény hatására kloroformot szintetizálnak [26]. Tengeri moszatok mezőgazdasági célú termesztése növeli a tengerek kloroform  koncentrációját.
A természetben nagyobb koncentrációban (20-30 μg/m3) fordul elő a talaj 160 cm-es mélységében, amiben feltehetően gombák játszanak szerepet. A légköri koncentrációja kb. 0,1 μg/m3 [7], ugyanakkor városi belterületeken ez az érték már 10 μg/m3 körüli, beltéri levegőben lakóházkban és irodákban pedig magasabb is lehet. Élelmiszerekben <1 – 90 μg/kg közötti kloroform koncentrációkat mutattak ki.

c
Hogyan jut be szervezetünkbe

A kloroformot illetően az átlag lakosság leginkább az élelmiszerek, (klórozott vezetékes) ivóvíz és beltéri levegő által veszélyeztetett, a környezeti levegőből való felvétel csekély. A foglalkozási kitettség a kloroform gyártása és oldószerként illetve vegyi köztitermékként való felhasználása során jelentkezik [6]. Mind a kloroform gőz belégzése, mind a szennyezett víz, élelmiszer elfogyasztása esetén a szervezetünkbe juthat a kloroform.

Laboratóriumokban dolgozók dermális kitettsége is magas lehet: a bőr károsodik, kisebesedik, ha hosszasan klorofrom éri a kezünket, a bőrfelületeinket.

d
Milyen egészségkárosító hatásokkal rendelkezik, milyen adatok vannak erre

A kloroformot az IARC emberben lehetséges rákkeltőnek (2B) míg az EPA emberben valószínűleg rákkeltőnek (B) minősítette.

A kloroform a központi idegrendszerre hat, körülbelül 900 ppm koncentrációjú gőz belégzése szédülést, fáradtságot és fejfájást okoz. A hosszabb távú kitettség a máj és vese károsodását okozza. A kloroform szerepel a Colborn listán mint endokrin rendszert károsító anyag. A legnagyobb veszélyt az jelenti, ha mérgező foszgénné alakul a szervezetünkben.

Két kohort felmérést végeztek a daganatos megbetegedések és az ivóvíz klórozási mellékterméke közti összefüggést vizsgálva. A vizsgálatok alapján úgy találták, hogy a máj-, emlő-, bél-, hólyag- és tüdőrák kialakulásának kockázata emelkedett az ivóvíz kloroform tartalmával, azonban bizonyos vizsgálatok hiánya és egyéb bizonytalanságok miatt ok-okozati következtetést nem lehetett levonni.

Egereken, patkányokon és kutyákon a kloroform karcinogén hatását több (etetéses illetve inhalációs) kísérletben is tesztelték, melynek során patkányoknál vese- és májnekrózist, vesetubulus- és heptocelluláris daganatokat eredményezett. Kutyák esetében nem figyeltek meg növekvő daganat kialakulást.

A kloroform hatását több kísérletben is tesztelték egereken, patkányokon és kutyákon. Három esetben szájon át nyelették le velük az anyagot, míg egy esetben inhalációs kitettséget vizsgáltak, altatás és érzéstelenítés kiváltása mellett vesetubulus daganatokat, valamint egy esetben hepatocelluláris daganatokat eredményezett. A három szájon át történő kloroform felvétel vizsgálatánál az Osborne-Mendel patkányokon vesetubulus daganatok jelentkeztek, ugyanakkor kutyák esetében nem figyeltek meg növekedett daganat gyakoriságot. Fejlődési toxicitását vizsgáló kísérletben magzatok fejlődésbeni visszamaradását detektálták [9].

Általánosságban elmondható, hogy a kloroform ugyanolyan tüneteket vált ki emberekben, mint a laboratóriumi állatokban. Lenyelve hasi fájdalmat, hányást okoz, belélegezve köhögést, szédülést, álmosságot, hányingert, eszméletlenséget, bőrrel érintkezve irritációt, fájdalmat és bőrszárazságot okoz. Szembe kerülve szintén irritációt és fájdalmat okoz.

Kloroformot használtak a múltban orvosi érzéstelenítés elősegítéséhez és fenntartásához. Ez a gyakorlat azonban megszakadt, miután megállapították, hogy légzőszervi- és a szívritmuszavarokból kifolyólag halálesetet okozhat. Kloroformmal előidézett érzéstelenítés után néhány beteg hányinger, levertség, sárgaság, és májdiszfunkció tüneteit mutatta. A boncolás során egyes betegekben máj nekrózist és degenerációt figyeltek meg. Véletlen szembejutás esetén szem irritációt okoz, tömény gőze szúró érzést vált ki a szemben. Emberekben feltételezhetően, állatokban bizonyítottan rákkeltő a kloroform [10]. A napi, egészségkárosodás nélkül elviselhető bevitel (RfD) értéke 0,01 mg/testtömeg kg nap.

Vemhes kísérleti állatok klorform kitettsége károsodást okozott az utódokban. A holland Health Council of the Netherlands tudományos testület 2000-ben javasolta [27], hogy 2-es kategóriájú “toxikus a reprodukcióra” anyagnak minősítsék, de még mindig nem jelölik R 61-es, a veszélyes anyagok kockázatait ismertető releváns R-mondattal (A születendő gyermekre ártalmas lehet).

e
Milyen környezeti kockázatokat hordoz

A levegőbe kibocsátott kloroform elsősorban a fotokémiailag keletkezett hidroxil gyökökkel reagál a troposzférában [10]. A reakció termékeinek bomlása igen sok tényezőtől függ (napsütés, hőmérséklet stb.), becsült felezési ideje 55 és 620 nap között van [12, 13, 14, 15].

Gyakran kimutatható kloroform szennyezés a tengerekvízből, szennyvízből, sőt az ivóvízből is.

A felszíni vizekből és talajból az elsődleges eltávolítási mód a volatilizáció, vagyis kipárologtatás [16]. Aerob körülmények között kismértékű biodegradáció figyelhető meg [17, 18, 19]. A talajvízben tapasztalt lassú vagy semmilyen biodegradáció arra utal, hogy a kloroform elég perzisztens vegyület [20]. Néhány kutatás azt feltételezi, hogy az üledékekben a kémiai degradáció lassú, anaerob metanogén körülmények között azonban a lebomlás gyors, féléletideje a hőmérséklettől függően 3-12 nap volt [21, 22].

f
A kitettség és az egészségügyi kockázat mértéke milyen tényleges veszélyforrást jelent a lakosság számára

Az ivóvíz kloroform szennyezettsége - a nagy szerves anyag tartalmú nyers víz klórozása miatt - létező probléma, ám döntően a kloroformmal dolgozók kitettsége a jelenetős.

g
Hogyan kerülhetjük el

A kloroformnak számos alternatívája létezik. Az EPA külön útmutatót adott ki, hogy miképp helyettesíthető a kloroform a fémtisztításban [28].

Fogászatban a gyökérkezelés során bizonyos műveletkehez sokáig nélkülözhetetlen volt a kloroform, de sikeresen helyettesíteni tudták ilén-kloriddal és tetrahidrofuránnal [29].
 

h
Léteznek-e kevésbé káros alternatívák, és melyek azok

A kloroform kiváltása főleg a laboratóriumi munkák során jelent kihívást. Számos kutatás irányult az egyes alkalmazások kiváltására. A molekuláris biológiában is több helyettesítő anyag van már forgalomban [30].

i
Vonatkozik-e rá valamilyen jogi szabályozás (betiltás, korlátozás), vagy van-e ilyen folyamatban

A 76/464/EGK irányelv 1988. június 16-i módosítása a kloroform kibocsátásokat szigorította.

Magyarországon a 6/2009. (IV.14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet szerint a  (B) szennyezettségi határérték felszín alatti vizekre 5 µg/l, a talajra az összes halogénezett alifás szénhidrogén 0,1 mg/kg [23].

Források

j
Rákkeltő besorolások

IARC* karcinogén Group 2B Emberben feltételezhetően rákkeltő
EU CMR - -
EPA karcinogén/ EPA Toxics Release Inventory List Group 2 Emberben valószínűleg rákkeltő
EU szabályozás   1005/2009/EK
2008/105/EK
689/2008/EK
440/2008/EK
648/2004/EK
98/83/EK
98/73/EK
76/464/EGK
642/2005/EK rendelet
SVHC lista   -
CAREX   Group A (munkahelyi és környezeti egyaránt)
UNEP PIC   -
USA TRI fejlődési vagy reprotoxikus, vagy
európai PRTR-E-PER**		   -
Stockholm POP   -
SIN lista   -
ETUC lista   klór-alkéneknél
rákkeltő
PBT
reprotoxikus
Tudományoos információ   -
Endokrin Diszraptor:
EU-s lista, EPA Illionois, Colborn lista, Keith lista		   EU lista: -
EPA lista: -  
Colborn lista: +
Keith lista: -

*The International Agency for Research on Cancer (IARC) is part of the World Health Organization. IARC's mission is to coordinate and conduct research on the causes of human cancer, the mechanisms of carcinogenesis, and to develop scientific strategies for cancer prevention and control. The Agency is involved in both epidemiological and laboratory research and disseminates scientific information.

** 194/2007. (VII. 25.) Korm. rendelet az Európai Szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási Nyilvántartás létrehozásáról, valamint a 91/689/EGK és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló 166/2006/EK Európai Parlamenti és Tanácsi rendelethez (E-PRTR) kapcsolódó kormányrendeletek módosításáról

 

http://www.chemtrack.org/White/CMR.pdf
http://www.atsdr.cdc.gov/
http://www.carexcanada.ca/en/carcinogen_profiles_and_estimates/
http://w3.chemsec.org/
http://www.etuc.org/a/7479
EDC-hez: http://www.womenlivingnaturally.com/articlepage.php?id=164
Keith lista: http://media.iupac.org/publications/pac/1998/pdf/7012x2319.pdf
Colborn lista: http://www.ourstolenfuture.org/basics/chemlist.htm
EU lista: http://ec.europa.eu/environment/docum/pdf/bkh_annex_01.pdf
http://eur-lex.europa.eu/hu/index.htm

*The International Agency for Research on Cancer (IARC) is part of the World Health Organization. IARC's mission is to coordinate and conduct research on the causes of human cancer, the mechanisms of carcinogenesis, and to develop scientific strategies for cancer prevention and control. The Agency is involved in both epidemiological and laboratory research and disseminates scientific information.

**194/2007. (VII. 25.) korm. rendelet az Európai Szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási Nyilvántartás létrehozásáról, valamint a 91/689/EGK és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló 166/2006/EK Európai Parlamenti és Tanácsi rendelethez (E-PRTR) kapcsolódó kormányrendeletek módosításáról

http://echa.europa.eu/chem_data/authorisation_process/candidate_list_table_en.asp
http://www.chemtrack.org/White/CMR.pdf
http://www.atsdr.cdc.gov/
http://www.carexcanada.ca/en/carcinogen_profiles_and_estimates/
http://www.mindfully.org/Pesticide/Banned-Severely-Restricted-EPA.htm
http://www.chem.unep.ch/pops/alts02.html
http://w3.chemsec.org/
http://www.etuc.org/a/7479
EDC-hez: http://www.womenlivingnaturally.com/articlepage.php?id=164
Keith-lista: http://media.iupac.org/publications/pac/1998/pdf/7012x2319.pdf
Colborn-lista: http://www.ourstolenfuture.org/basics/chemlist.htm
EU-lista: http://ec.europa.eu/environment/docum/pdf/bkh_annex_01.pdf

k
Környezeti hatások

 

Környezeti elem

Koncentráció

Mértékegység

Hivatkozás

Légszennyezettség tervezési irányértéke

5
20

24 órás  (g/m3)
60 perces (g/m3)

14/2001. (V. 9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet a légszennyezettségi határértékekről, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről

Szennyezettségi határérték földtani közegre (összes halogénezett szénhidrogén)


0,1


mg/kg

6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről

Szennyezettségi határérték felszín alatti vízre


5


mg/l

6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről

*egyes légszennyező anyagok tervezési irányértékei a környezeti hatásvizsgálat köteles tevékenységek esetében a területek légszennyezettségének megítéléséhez, terjedési modellek, hatásvizsgálatok készítéséhez javasolt irányértékek.

Az infolapot összeállította

Háhn Judit, Iván Zsófia, Kardos Cecília, Ősz Ágnes


▲ Vissza a tetejére ▲