Triklozán

A triklozánklórozott aromás vegyület, melyet fertőtlenítő-, gomba és baktériumölő szerként használunk. Peszticidként 1969-ben vették nyilvántartásba. A triklozán mint antimikrobiális anyag sok fogyasztói termék összetevője. Fertőtlenítő adalékként (antibakteriális, gombaölő szerként) megtalálható kozmetikumokban (szappanok, dezodorok, fogkrémek, borotválkozás utáni krémek, szájvizek, és tisztítószerek), konyhai eszközökben, játékokban, ágyneműben, sportruházatban, zokniban, szemetes zacskókban, kereskedelmi, intézményi, és ipari berendezésekben, például szállítószalagokban, tűzoltó tömlőkben, festékekben, ruházatban, cipőkben, bútorokban, ragasztókban, műanyagokban (fogkefék), tömítőanyagokban, gumi, szőnyeg, latex termékekben. A triklozánt alkalmazzák a kereskedelmi szellőző, légkondicionáló termékek előállítása során, melyekben megakadályozza a mikroorganizmusok növekedését. Több kutatás szerint is a triklozán beavatkozik a hormonrendszerbe. Az egészségügyi kockázatok miatt Európában elkezdődött a triklozán korlátozása több területen. Egészségügyi és zöld szerveztek szerint a fejlett világban nagyobb egészségügyi kockázatot jelent a triklozán, mint amennyi előnyt jelent a fertőtlenítő hatása.

a
Anyag(csoport) neve, CAS szám, kémiai jellege, miből állítják elő

Név: Triklozán
Angol név: Triclosan
További elnevezések: 2,4,4'-trikloro-2'-hidroxidifenil-éter, 5-kloro-2-(2,4-diklorofenoxi)fenol, Irgasan DP-300R, Irgaguard B1000, VIV-20, triklór-2'-hidroxidifenil-éter, CH-3565, Lexol 300, Irgasan DP 200
Képlet: C₁₂H₇Cl₃O₂

CAS szám: 3380-34-5
[1] [2] [3]

R-mondatok:

R 36/38: Szemizgató és bőrizgató hatású.
R 50/53: Nagyon mérgező a vízi szervezetekre, a vízi környezetben hosszan tartó károsodást okozhat.

S-mondatok:

S 26: Ha szembe jut, bő vízzel azonnal ki kell mosni és orvoshoz kell fordulni.
S 39: Szem-/arcvédőt kell viselni.
S 46: Lenyelése esetén azonnal orvoshoz kell fordulni, az edényt/csomagolóburkolatot és a címkét az orvosnak meg kell mutatni.
S 60: Az anyagot és/vagy edényzetét veszélyes hulladékként kell ártalmatlanítani.
S 61: Kerülni kell az anyag környezetbe jutását. Speciális adatokat kell kérni (Biztonsági adatlap) [3].

A triklozán (2,4,4'-triklór-2"-hidroxidifenil éter) klórozott aromás vegyület,a funkciós csoportok egyaránt tartalmaznak fenolokat és étereket. Szerkezete emlékeztet a dioxinokra, a PCB-kre [4].

Szilárd halmazállapotú, fehér, kristályos vagy por állagú anyag. Forráspontja 120 ^oC, oldhatósága vízben mindössze 0,01g/l [2].

2,4,4-triklór-2-metoxi-difenil-éterből állítják elő.

b
Mire használják, miért és hol található meg közvetlen környezetünkben

Triklozán fertőtlenítő adalékként (antibakteriális, gombaölő szerként) megtalálható kozmetikumokban (szappanok, dezodorok, fogkrémek, borotválkozás utáni krémek, szájvizek, és tisztítószerek), sportruházatban,konyhai eszközökben, játékokban, ágyneműben, zokniban, szemetes zacskókban,kereskedelmi, intézményi, és ipari berendezésekben, például szállítószalagokban, tűzoltó tömlőkben, festékekben, ruházatban, cipőkben, bútorokban, ragasztókban, műanyagokban (fogkefék), tömítőanyagokban, gumi, szőnyeg, latex termékekben.

Először 1969-ben regisztrálta az Amerikai Környezetvédelmi Ügynökség (EPA), és jelenleg 20 mikrobaellenes szer regisztrációjában szerepel [4].

A hatóanyag általánosan elfogadott neve az Egyesült Államokban 1992-ben triklozán lett. Kereskedelmi néven (IRGASAN DP300) a Ciba használja, mint OTC [16], kozmetikai illetve tartósító célokra. Az Egyesült Államok Gyógyszerkönyve hivatalosan hatóanyagként ismeri el a triklozánt [5].

Alacsony koncentrációban bakteriosztatikus, nagyobb dózisban baktericid hatású, in vitro kísérletekben antivirális és antifungális hatását is kimutatták. Azonban a Gram negatív sejtfalú baktériumok általában ellenállóak a triklozánnal szemben [10].

Készítményekbe való adagolását a US Food and Drug Administration (FDA) szabályozza, például antibakteriális szappanok, fogkrémek, tusfürdők, valamint néhány kozmetikai termékben [5].

Peszticidként 1969-ben vették nyilvántartásba, azóta anövényvédőszerekben való alkalmazás csak egy kis része a teljes felhasználásnak. A triklozán mint antimikrobiális adalékanyag sok olyan fogyasztói termék összetevője, amelyeknek célja a bakteriális fertőzés csökkentése vagy megakadályozása. Jelen van kereskedelmi, intézményi, és ipari berendezésekben, például szállítószalagokban, tűzoltó tömlőkben, festékekben, ruházatban, cipőkben, bútorokban, ragasztókban, műanyagokban (játékok, fogkefék), tömítőanyagokban, gumi, szőnyeg, latex termékekben. A triklozánt alkalmazzák a kereskedelmi szellőző, légkondicionáló termékek előállítása során, melyekben megakadályozza a mikroorganizmusok növekedését [5] [6].

Egy felmérés szerint triklozán található a folyékony szappanok 76%-ában illetve a szappanok 29%-ában, összetevője még számos személyes higiéniai terméknek, mint a fogkrémek, kozmetikumok, arclemosók, és a dezodorok, és néhány háztartási termékben is megtalálható, mint például konyhai munkalapokban, eszközökben, és a textilekben.

Egy 2010-es felmérés szerint triklozánt tartalmaztak a következő antibakteriális hatású termékek: Dial folyékony szappan, az antibakteriális Softsoap, Clearasil arclemosó, Colgate Total fogkrém, Reach antibakteriális fogkefe, Colgate Breeze szájvíz, Right Guard és Old Spice dezodor, Faberware Microban kés és vágódeszka, Merrell cipő, és Biofresh zokni [7].

EPA regisztráció alapján az alábbi ágazatokban használják:

·Kereskedelmi, intézményi, ipari helyiségek és berendezések: szállítószalagok, tűzoltó tömlők, festékes fürdető kádak és a jég előállítására alkalmas eszközök.

·Tartósítószerként ragasztókban, szövetekben, linóleumban, műanyag termékekben (játékokban, fogkefékben), polietilén, poliuretán, polipropilén alapú termékekben, padló fényezőkben, textilekben (lábbelikben, ruházatokban), tömítő anyagokban, gumi óvszerekben és latex festékekben fordul elő.

·Lakó- és nyilvános helyiségekben megtalálható a fűtés, szellőzés, légkondicionálás eszközeiben, játékokban, festékekben, matracokban, ruhákban, seprűkben, padló, zuhanyzó függönyökben, ponyvatetőkben, sátrakban, WC-csészékben, piszoárokban, szemetes kukákban, hulladék konténerekben, szigetelésekben, beton keverékekben, fugázó anyagokban, és kárpitokban [2].

A triklozán hatóanyagot az alábbi formátumokban használják: előkészített és használatra kész, granulált/tablettázott, vízben oldható koncentrátum, és impregnáló anyag [2].

c
Hogyan jut be szervezetünkbe

Közvetlenül kitettek az emberek a szájon, száj-nyálkahártyán keresztüli bejutás (pl. fogkrémek, szájvíz által), illetve a bőrön keresztül történő felszívódás révén (a szappanok, krémek, dezodorok, borotválkozás utáni szerek által).

Az antibakteriális szappanok, tusfürdők, fogkrémek, valamint egyes gyógyszerek tartalmazzák a legtöbb triklozánt. Ha egy termék vagy recept nélkül kapható gyógyszer triklozán tartalmú, azt a termék címkéjén, az összetevőknél ellenőrizhetjük [5]. Szervezetbe juthat még ivóvízzel [2], illetve az újszülöttek esetében anyatejjel.

d
Milyen egészségkárosító hatásokkal rendelkezik, milyen adatok vannak erre

2011-es Egyesült Államokbeli kutatások összefüggést találtak az emberek triklozánnak való kitettsége és immunzavarok között. A National Institute of Environmental Health Sciences megállapította, hogy magasabb triklozánszint a vizeletben növeli az allergia és a szénanátha esélyét [17].

A triklozán potenciális kockázatát jelenti, hogy halakon, békán, patkányokon, ösztrogén-függőMCF-7 sejt-vonalon gyenge androgén hormon-szerű hatását figyelték meg [10].

A triklozán szájon és bőrön keresztüli felszívódás általi akut toxicitása alacsony, míg belélegzéssel történő bejutás során mérsékelt akut toxicitási értékű. Mérsékelten irritálja a szemet, enyhe bőr-irritáló, és nem a bőr érzékenyítő [2].

Az Egyesült Államokbeli élelmiszerbiztonsági hatóság, az FDA felülvizsgálja a triklozánra vonatkozó ismereteket és további vizsgálatokat írt elő [18].

Állatkísérletek bizonyítják, hogy megváltoztatja a hormonszabályozást, azonban állatkísérletek alapján nem lehet biztosan megjósolni az emberben kifejtett hatásokat. Egyéb vizsgálatok felvetették annak lehetőségét, hogy a triklozán hozzájárul az antibiotikum rezisztencia kialakulásához baktériumokban. Az FDA nem rendelkezik elegendő bizonyítékkal ahhoz, hogy kijelenthesse a triklozánt tartalmazó termékek biztonságosak [5].

Több kutatás szerint a triklozán antibiotikum-rezisztenciát okoz, azaz betegség esetén az antibiotikumok nem pusztítják el a baktériumokat. Egy Európai Uniós vizsgálat (EU's Scientific Committee on Consumer Safety, 2010) szerint a triklozán a baktériumok genetikai állományába beavatkozva, szuperrezisztens baktériumok kialakulását okozza [19].

A triklozán számos tanulmány szerint hormonháztartást zavaró hatású, egyes vizsgálatok szerint gyengén gátolja a férfi és a női nemi hormonokat [10]. Kísérletek szerint megzavarja a pajzsmirigy hormonfüggő génexpressziót és károsítja a posztembrionális fejlődést [8].

Az Amerikai Orvosi Szövetség szerint az antimikrobiális anyagok gyakori használata hajlamosítja a baktériumokat a gyógyászati antibiotikumokkal szembeni ellenállásra. Ez olyan fertőzésekhez vezethet, amelyek nem kezelhetők a mai gyógyszerekkel [7]. A Szövetség arra a következtetésre jutott, hogy kevés bizonyíték támasztja alá: a mikrobaellenes hatású készítményeket a fogyasztói termékekben használják (ilyenek például a helyileg alkalmazott kézápolók és szappanok). Továbbá megállapította, hogy vissza kell szorítani ill. be kell fejezni a fogyasztói cikkekben való használatát az olyan antimikrobiális hatású készítményeknek, amelyek előidézhetik, közük van a baktériumokban megfigyelt szerzett rezisztencia kialakulásához. [7].

A triklozán esetében azt is kimutatták, hogy gátolja a sejtnövekedést MCF-7 és az SK Br-3 emberi emlőrák sejtvonalakban, ami sejt elhaláshoz vezet. A szerzők kimutatták, hogy reverzibilisen gátolja a triklozán az emlősök zsírsavszintézisét. Kiderült, hogy az emberi íny hámsejtekben szintén sejtelhalást indukál [10].

Egy 2009-es tanulmány szerint a magas dózisú triklozán bárányok esetében az ösztrogén-szulfotranszferáz enzim aktivitását gátolta, ezáltal felvetődött a lehetőség, miszerint hatással lehet arra, hogy a placenta a magzatot megfelelő mennyiségű ösztrogénnel lássa el, így hatással lehet a magzat növekedésére és fejlődésére [9].

Vizsgálatok szerint a triklozán nem mutagén.

A triklozán reakciótermékei is kockázatot jelenthetnek. A triklozán könnyen reakcióba lép az ivóvíz klórozása során keletkező szabad klórral és három klór-fenoxi-fenol és kettő klór-fenol típusú vegyület jöhet létre. Szabad klór feleslegben kloroform képződése is kimutathatzó volt [20].

Egészségügyi és zöld szervezetek szerint a fejlett világban nagyobb egészségügyi kockázatot jelent a triklozán, mint amennyi előnyt jelent a fertőtlenítő hatása.

e
Milyen környezeti kockázatokat hordoz

A környezetbe legnagyobb mértékben a háztartási szennyvízzel kerül triklozán. A triklozán kiemelten mérgező a vízi szervezetekre és halakra. Ugyan a szennyvíztisztítás során a nyers szennyvíz triklozántartalma 95%-kal csökken, azonban vizsgálatok szerint a kezelt szennyvíz triklozán koncentrációja 40 ng/l körül mozog. A triklozán az első 7 között volt a szerves szennyezők közül a szennyvíz-mintákban. 1999-ben és 2000-ben az Egyesült Államok Geológiai Felmérése szerint a hálózat 139 patakjának vizében, 30 államban jelen volt [11]. 74 ng/l mennyiséget találtak a svájci tavak és a folyók vizében [12]. 2003-ban a triklozán koncentrációja a szennyvíz telepekre befolyó vizekben az Egyesült Államokban, Svédországban, Svájcban és Dániában 0,1-16,6 mg/l között mozgott.

A triklozán 600 ^oC fokra hevítve di- and trichlorodibenzo-p-dioxinokhoz hasonló vegyületek kialakulásához vezet. Az égéstermékhez nátrium-hipokloritot (melynek vizes oldata a hipó) adva di-, tri-, and tetrachlorodibenzo-p-dioxinok keletkezhetnek. Mindazonáltal egyelőre nem elfogadott, hogy triklozánt tartalmazó anyagok elégetése klórozott-dioxinok környezetbe kerülését okozná.

Vizes közegben a triklozán napfény hatására 2,7- és 2,8-dichlorodibenzo-p-dioxinná alakulhat. A triklozán fotobomlása során diklorobenzo-dioxinok keletkezése a környzetben nem bizonyított.

f
A kitettség és az egészségügyi kockázat mértéke milyen tényleges veszélyforrást jelent a lakosság számára

Azon kívül, hogy a triklozán hozzájárul újabb antibiotikum-rezisztems baktérium törzsek megjelenéséhez, általánosan jelen van az anyatejben, köldökzsinórvérben valamint vérplazmamintákban mind Európában, mind az Egyesült Államokban. Az amerikai lakosság 75 százalékának a vizeletéből ki lehet mutatni triklozánt [21]. Különböző tanulmányok kimutatták, hogy a triklozán tartalmú szerek általános és szokásos használata során a vegyület (mivel igen lipofil) felhalmozódik az emberi szövetekben. A triklozán tehát a jelenlegi kitettség mellett is elképzelhető, hogy egészségügyi kockázatot jelent.

Triklozántartalmú készítmények használata során lenyelve (majd a gasztrointesztinális traktusból) vagy a szájüregből a nyálkahártyán keresztül felszívódva a triklozán eljut a ~~nagy~~vérkörbe,. A humán tej- és vérmintákban található triklozán legfőbb forrása a fogkrém, koncentrációja jelentős eltéréseket mutat a populációban. Farmakokinetikai tanulmányok szerint a triklozán átlagos féléletideje plazmában 21 óra, így napi kétszeri, triklozán tartalmú fogkrémmel történő fogmosás a plazma triklozán koncentrációját állandó szinten tartja. Az orális expozíció során bejutott anyag 24-83%-a a vizelettel együtt kiválasztódik. Ezen adatok szerint triklozántartalmú fogkrémek használata során az anyag megfigyelhető a különböző szervekben, valamint a normál baktériumflóra egy széles tartományú triklozánkoncentrációnak van kitéve [13].

Az Egyesült Államokban, Dél-Kaliforniában az EPA szerint ivóvízből 49 ng/l triklozánkoncentrációt mértek. Ez egy felnőtt ember esetében, ha naponta 2 liter vizet fogyaszt, 98 ng napi bevitelt jelent, egy 70 kg-os egyénre számolva ez 1,4 ng/testtömeg kg/nap. Ha ezt a triklozánra vonatkozó 0,3 mgt/estömeg kg/nap referencia dózissal összevetjük, akkor az ivóvízzel bekerült triklozán nem jelent kockázatot [2].

Egy 2005-ös jelentés szerint a kozmetikumokban (szájöblítőkben, fogkrémekben) található triklozán mennyiségét a lehető legalacsonyabb mértékre kell csökkenteni, szemápoló termékekben azonban a jelenlegi maximális triklozán szint nem jelent toxikológiai problémát [14].

Jelenleg a kozmetikumokban a megengedhető triklozántartalom 0,3% [15].

g
Hogyan kerülhetjük el

Kellő utánajárással fellelhetőek olyan termékek, kozmetikumok, szájápolási termékek, melyek nem tartalmaznak triklozánt. A vegyületet jó eséllyel kikerülhetjük, amennyiben vásárlás során törekszünk a termékek címkéjének átolvasására, így ki tudjuk azokat választani, melyek nem tartalmazzák az anyagot.

A mindennapi élet során nem feltétlenül szükséges, hogy minden vegytiszta, mikroorganizmusoktól mentes legyen. Csak indokolt esetben vásároljunk antibakteriális termékeket.

Nagyon fontos, hogy kerüljük felesleges használatával az antibiotikum rezisztencia fokozását.

h
Léteznek-e kevésbé káros alternatívák, és melyek azok

Kozmetikumok esetében természetes megoldást nyújthatnak egyes vitaminok, pl. az E-vitamin, valamint esszenciális olajok, úgymint szőlőmagkivonat, citrom-, levendula-, teafaolaj, melyek antimikrobiális hatásúak.

Alternatívát jelenthet még az etilalkohol megfelelő koncentrációban történő használata, valamint alkoholos növényi kivonatok alkalmazása.

Tisztítószerek esetében törekedni kell a hatékony, ám környezetkímélő szerek használatára, ilyenek lehetnek pl. az ecet, citromsav, mely kiváló vízkőoldó és fertőtlenítő hatású, szódabikarbóna, mosószóda, mosódió használata, alkalmazhatók még különböző illóolajok (citromolaj, teafaolaj, levendulaolaj) melyek szintén fertőtlenítő hatásúak. Bioboltokban, naturkozmetikumokat, készítményeket árusító boltokban számos alternatíva fellelhető.

i
Vonatkozik-e rá valamilyen jogi szabályozás (betiltás, korlátozás), vagy van-e ilyen folyamatban

A kozmetikai termékek biztonságosságáról, gyártási, forgalmazási feltételeiről és közegészségügyi ellenőrzéséről szóló 40/2001. (XI. 23.) EüM rendelet a triklozánt maximálisan 0,3% mennyiségben a kozmetikai termékek gyártásához felhasználható tartósítószerek közé sorolja.

Az Európai Unióban a 1223/2009/EK rendelet korlátozza a triklozán mennyiségét a kozmetikai termékekben (maximálisan 0,3%-ban) [15]. Ezt követte, hogy 2010 március 19-én az Európai Unió megtiltotta (2010/169/EU) a triklozán felhasználást olyan termékekben, melyek élelmiszerrel érintkeznek [22]. A jogszabály hatálya alá tartozó készítmények az egyes tagállamok döntésének megfelelően 2011 novemberéig értékesíthetőek. A párhuzamos szabályok miatt míg egy műanyag élelmiszertároló nem, addig például fogkrémekben és kozmetikumokban továbbra is felhasználhatják.

Az EU 2010/675/EU határozata alapján nem lehet triklozánt biocid termékként felhasználni az EU-ban [23].

Kanadában 2009 szeptemberében a kanadai Egészségügyi Minisztérium elrendelte az emberi triklozán kitettség korlátozása érdekében, hogy egyes fogyasztási cikkek címkéjén kötelező megjeleníteni, ha triklozánt tartalmaz. Például a szájjal érintkező kozmetikumok, mint a rúzsok, illetve a csomagoláson fel kell tüntetni, hogy a termék nem alkalmazható 12 éven aluli gyermeken.

2008 októberében a norvég Környezetszennyezés Szabályozási Hatóság megjelentetett egy korlátozást tíz olyan anyagra, melyek különösen ártalmasak az egészségre és a környezetre, ez magába foglalta a triklozánt is. A javaslat megtiltja olyan termékek importját, exportját és árusítását, melyekben a triklozán mennyisége meghaladja vagy egyenlő a határértékkel. A dokumentum megállapítja, hogy a triklozán alkalmazása nem szükséges számos termékben, csökkentené az emberi környezetben való előfordulását, valamint csökkentené az egészségkárosító hatás kockázatát. Általánosságban az intézkedés nem fog különleges költségekkel járni, azt várják, hogy a haszon nagyobb lesz, mint a kiadás.

2006. június 26-án a német Szövetségi Kockázatértékelési Intézet, amely a Szövetségi Élelmezésügyi, Mezőgazdasági és Fogyasztóvédelmi Minisztériumnak számol be, kijelentette, hogy a triklozánt nem kellene használni a különböző fogyasztói termékekben, és csak a kórházak és más egészségügyi intézmények használhassák. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a fogyasztók lehetőleg tartózkodjanak, indokolt esetben használjanak csak biocid-tartalmú tisztítószereket és termékeket otthoni használat során.

2009. június 12-én ez a szervezet megismételte azon véleményét, hogy a triklozán használatát a feltétlenül szükségesre kell csökkenteni.

2000-ben Dánia, Norvégia és Svédország kiadott egy triklozánnal kapcsolatos fogyasztói útmutatót, mely kezdeményezést Finnország 2001-ben követte. Dániában felmérések alapján a triklozán használata 54%-ra csökkent 2000-2004 között, a figyelmeztetés kiadása után. Az öt svéd kormányzati szerv felhívta a fogyasztók figyelmét arra, hogy az antibakteriális hatóanyagú tisztítószerek nem működnek jobban, mint azok a termékek, amelyek nem tartalmaznak ilyen hatóanyagokat. Továbbá az antibakteriális termékek használata káros környezeti és egészségügyi hatásokhoz vezetnek. A fogyasztóknak ezért azt tanácsolják, hogy ne használjanak ilyen terméket, kivéve ha különleges orvosi okuk van rá.

Japánban 2000-ben a japán Egészségügyi és Népjóléti Minisztérium kiadott egy szabályozást a kozmetikumokban használt vegyi anyagokról, és külön korlátozta a triklozán maximális mennyiségét az ilyen termékekben [7].

Források

[1] http://www.tcieurope.eu/en/catalog/T1872.html
[2] http://www.epa.gov/oppsrrd1/REDs/2340red.pdf
[3] http://biade.itrust.de/biade/lpext.dll?f=templates&fn=main-h.htm
[4] http://www.epa.gov/oppsrrd1/REDs/factsheets/triclosan_fs.htm
[5] http://www.fda.gov/ForConsumers/ConsumerUpdates/ucm205999.htm
[6] http://www.fda.gov/ohrms/dockets/dockets/05n0445/05n-0445-bkg0001-03-Tab-01-vol2...
[7] http://markey.house.gov/docs/triclosan_information_final.pdf
[8] http://www.xenbase.org/literature/article.do?method=display&articleId=34381
[9] http://www.sciencedirect.com/science?_ob=MImg&_imagekey=B6V7X-4VVW4S1-1-H&_cdi=5...
[10] Nomination Profile Triclosan [CAS 3380-34-5] Supporting Information for Toxicological Evaluation by the National Toxicology Program July 2008 Prepared by: U.S. Food & Drug Administration Department of Health and Human Services
[11] Kolpin, DW, ET Furlong, MT Meyer, EM Thurman, SD Zaugg, LB Barber &HT Buxton: Pharmaceuticals, hormones, and other organic wastewater contaminants in US streams, 1999-2000: a national reconnaissance. Environmental Science Technology 2002, 36, 1202-11.
[12] Lindstr Öm, A., IJ Buerge, T. Poiger, P.-A. Bergqvist, MD Müller & H.-R. Buser: Occurrence and environmental behavior of the bactericide triclosan and its methyl derivative in surface waters and in wastewater. Environmental Science Technology 2002, 36, 2322-9.
[13] http://english.vkm.no/dav/1f6a54198d.pdf
[14] http://www.vkm.no/dav/117573d6c4.pdf
[15] http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ%3AL%3A2009%3A342%3A0059...
[16] Recept nélkül kapható gyógyszerek.
[17] http://www.medscape.com/viewarticle/738460
[18] Triclosan is not currently known to be hazardous to humans. But several scientific studies have come out since the last time FDA reviewed this ingredient that merit further review
[19] http://www.dailymail.co.uk/health/article-1319731/How-toothpaste-speeding-spread...
[20] http://pubs.acs.org/doi/abs/10.1021/es048943%2B
[21] http://www.washingtonpost.com/wp-dyn/content/article/2010/04/07/AR2010040704621....
[22] http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ%3AL%3A2010%3A075%3A0025...
[23] http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ%3AL%3A2010%3A291%3A0047...

j
Rákkeltő besorolások

IARC* karcinogén	2B	Lehetséges emberi rákkeltő
EU CMR	-
EPA karcinogén/ EPA Toxics Release Inventory List	nem valószínű
EU szabályozás	-	1223/2009/EK engedélyezve kozmetikai termékekben 2010/169/EU tiltás élelmiszerekkel érintkező termékekben 2010/675/EU tiltás biocid termékként
SVHC lista	-
CAREX	-
UNEP PIC	-
USA TRI fejlődési vagy reprotoxikus, vagy európai PRTR-E-PER**	-
Stockholm POP
SIN lista	+	Vízi élőlényekre kiemelten veszélyes és endokrin diszraptor
ETUC lista	-
Tudományos információ
Endokrin Diszraptor: EU-s lista, EPA Illionois, Colborn lista, Keith lista	-

*The International Agency for Research on Cancer (IARC) is part of the World Health Organization. IARC's mission is to coordinate and conduct research on the causes of human cancer, the mechanisms of carcinogenesis, and to develop scientific strategies for cancer prevention and control. The Agency is involved in both epidemiological and laboratory research and disseminates scientific information.

** 194/2007. (VII. 25.) Korm. rendelet az Európai Szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási Nyilvántartás létrehozásáról, valamint a 91/689/EGK és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló 166/2006/EK Európai Parlamenti és Tanácsi rendelethez (E-PRTR) kapcsolódó kormányrendeletek módosításáról

http://echa.europa.eu/chem_data/authorisation_process/candidate_list_table_en.asp

http://www.chemtrack.org/White/CMR.pdf

http://www.atsdr.cdc.gov/

http://www.carexcanada.ca/en/carcinogen_profiles_and_estimates/

http://www.mindfully.org/Pesticide/Banned-Severely-Restricted-EPA.htm

http://www.chem.unep.ch/pops/alts02.html

http://w3.chemsec.org/

http://www.etuc.org/a/7479

EDC-hez: http://www.womenlivingnaturally.com/articlepage.php?id=164

Keith lista: http://media.iupac.org/publications/pac/1998/pdf/7012x2319.pdf

Colborn lista: http://www.ourstolenfuture.org/basics/chemlist.htm

EU lista: http://ec.europa.eu/environment/docum/pdf/bkh_annex_01.pdf

**194/2007. (VII. 25.) korm. rendelet az Európai Szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási Nyilvántartás létrehozásáról, valamint a 91/689/EGK és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló 166/2006/EK Európai Parlamenti és Tanácsi rendelethez (E-PRTR) kapcsolódó kormányrendeletek módosításáról

http://echa.europa.eu/chem_data/authorisation_process/candidate_list_table_en.asp
http://www.chemtrack.org/White/CMR.pdf
http://www.atsdr.cdc.gov/
http://www.carexcanada.ca/en/carcinogen_profiles_and_estimates/
http://www.mindfully.org/Pesticide/Banned-Severely-Restricted-EPA.htm
http://www.chem.unep.ch/pops/alts02.html
http://w3.chemsec.org/
http://www.etuc.org/a/7479
EDC-hez: http://www.womenlivingnaturally.com/articlepage.php?id=164
Keith-lista: http://media.iupac.org/publications/pac/1998/pdf/7012x2319.pdf
Colborn-lista: http://www.ourstolenfuture.org/basics/chemlist.htm
EU-lista: http://ec.europa.eu/environment/docum/pdf/bkh_annex_01.pdf

k
Környezeti hatások

Az anyagra nincsenek határértékek.

Az infolapot összeállította

Háhn Judi, Hermán Boglárka, Ősz Ágnes

▲ Vissza a tetejére ▲

Főmenü

Jelenlegi hely

Triklozán

Az infolapot összeállította