Azbeszt

Az azbeszt természetben előforduló szálas szerkezetű ásvány.Az azbeszttartalmú termékek többségét hő- és hangszigetelésre, tűzálló anyagként használták, illetve tartalmazhatják azbesztcement palatetők épületeken, szigetelések, csomagolások, ipari tömítések, valamint fékbetétek és kuplungtárcsák járművekben. A hosszan tartó azbeszt kitettség növeli a tüdőbetegségek kialakulásának kockázatát. Ezt a kockázatot súlyosbítja a dohányzás. A betegségek tünetei akár évekkel, évtizedekkel később is jelentkezhetnek. Az azbeszt veszélyessége a fajtájától is függ: a legnagyobb egészségügyi kockázatot a kék azbeszt jelenti.

 

a
Anyag(csoport) neve, CAS szám, kémiai jellege, miből állítják elő

Azbeszt

Angol név: Asbestos

Az azbeszt a természetben előforduló szálas szerkezetű ásvány. Nagy szakítószilárdságú, hőnek és a legtöbb vegyi anyagnak ellenáll. Molekulaszerkezete szilícium-oxidból, vasból, magnéziumból, kálciumból, nátriumból és egyéb vegyületekből tevődik össze. Az azbeszt két ásványi csoportra osztható: szerpentinek és amfibolok. A különbség a két típus között a kristályszerkezetükben van. A szerpentinek lapokból állnak vagy réteges szerkezetűek, míg az amfibolok szerkezete láncszerű. Szerpentinek: krizotil (fehér azbeszt) a leggyakoribb azbesztfajta, ami az épületekben, bevonatokban, stb. található; amfibol – amozit (barna azbeszt) szintén az épületekben volt használatos; krokidolit (kék azbeszt) a legveszélyesebbnek tartott fajtája az azbesztnek. Az Egyesült Államokban a mérgező anyagok ellenőrzéséről szóló törvény és a magyar 12/2006. (III. 23.) EüM rendelet szerint azbesztnek minősül 6 különböző szilikátfajta: krizotil (szerpentin), krokidolit (kék azbeszt, riebekit azbeszt), amozit (barna azbeszt, cummingtonit-grunérit), antofillit, tremolit, és aktinolit [1]), valamint azbeszt tartalmú terméknek minősül az olyan termék, amely a felsorolt rostok valamelyikét tartalmazza [2].

Három legjobban elterjedt típusa:

Krizotil, fehér azbeszt

Mg3Si2H4O6 / Mg3(Si2O5)(OH)4)

CAS szám: 12001-29-5

Selyem fényű, zöld színű ásvány. Keménysége 2,5 (Mohs-féle skála). Daganatkeltő hatása miatt korlátozták [3].

Krokidolit, kék azbeszt

Na2 Fe2+3 Fe3+2 Si8 O22 (OH)2

CAS szám: 12001-28-4

Azbeszt ásvány. Szálas szerkezetű, belélegezve, súlyos és irreverzibilis tüdőkárosodás okozhat. Kerülni ajánlott a por formáját [4].

Amozit, barna azbeszt

(Mg,Fe)7Si8O22(OH)2

CASszám: 12172-73-5

Színe: áttetsző sötétzöld, barna. Kémiai összetétele: Magnézium (Mg), Szilícium (Si), Hidrogén (H), Oxigén (O). Fénye üveges, keménysége 5-6 (Mohs-féle skála). Nincs információ az egészségkárosító hatásáról [5].

Egyéb azbesztfajták

Antofillit: Gyöngyös fényű, áttetsző, átlátszó ásvány. Színe: fehér, zöldes szürke, zöld, szegfűszeg barna vagy barnás zöld. Pora fehér. Keménysége 5,5-6 (Mohs-féle skála). Egészségügyi kockázat: azbesztféle ásvány, óvatosan kell bánni vele [6].

Tremolit: Selyemfényű, üvegszerű ásvány. Színe: fehér, barna, színtelen, szürke, világoszöld, világos sárga, rózsaszín-lila. Pora fehér. Keménysége 5-6 (Mohs-féle skála). Törékeny. Egészségügyi kockázat: belélegezve tüdőbetegséget okoz, hasonlóan más azbeszt fajtákhoz [7].

Aktinolit: Selyemfényű, üvegszerű, átlátszó, áttetsző ásvány. Színe: zöld, zöldes-fekete, szürke-zöld, vagy fekete (vékony szakaszban színtelen, fakó zöld, sötétzöld). Pora fehér. Keménysége 5-6 (Mohs-féle skála). Por formáját belélegezve, súlyos és irreverzibilis tüdőkárosodás okozhat. Kerülni kell a por belélegzését[8].

1. táblázat. Azbesztfajták [9-11]

Vegyület neve

CAS szám

IARC besorolás

R mondatok

S mondatok

Azbeszt

1332-21-4

Group 1

karcinogén

 

 R23 Belélegezve toxikus.
R45 Rákot okozhat,
R48 Súlyos egészségkárosodást okozhat hosszabb időn át belélegezve.
R49 Rákot okozhat belélegezve.
R103 Hosszú vagy ismételt kitettség rákot okoz.

 

 S53 Kerülni kell az expozíciót, - használatához külön utasítás szükséges.
S45 Baleset vagy rosszullét esetén azonnal orvost kell hívni. Ha lehetséges, a címkét meg kell mutatni.
S103 Megtilt minden kitettséget .

Krizotil

12001–29–5

Krokidolit

12001–28–4

Amozit

12172–73–5

Antofillit

77536–67–5

Tremolit

77536–66–4

Aktinolit

77536–66–4

 

b
Mire használják, miért és hol található meg közvetlen környezetünkben

Az azbeszt szálak alapvető tulajdonsága, hogy rendkívül erősek és még a magas hőmérsékletnek is ellenállnak. Először Cipruson, majd többek között a volt Szovjetunióban és Kanadában bányászták nagy mennyiségben. Az azbeszttartalmú termékek többségét hő- és hangszigetelésre, tűzálló anyagként használták, illetve tartalmazhatják azbesztcement palatetők épületeken, szigetelések, csomagolások, ipari tömítések, valamint fékbetétek és kuplungtárcsák járművekben.  Felhasználási területek szerint az azbeszt az alábbi csoportokra osztható.

Szórt azbeszt:az emberi egészségre legveszélyesebb azbeszt termék, a kb. 90%-ban azbesztet tartalmazó, kevés cementtel gyengén kötött szórt azbeszt. Ez a termék hamar elöregszik és a lemálló azbesztszálak a legkisebb behatásra is (pl.: szélfuvallat) a levegőbe kerülnek.

Azbeszt cement:az összes felhasznált azbeszt jelentősebb része az emberi egészségre lényegesen kevésbé kockázatos azbesztcement formában kerül forgalomba. A cementben megkötött, a végtermékben csak kb. 10-15% azbesztrostot tartalmazó termékből a veszélyt jelentő szálak csak az anyag szétmorzsolásakor kerülnek ki a levegőbe.

Porlódó azbesztet tartalmazó anyagok:igen elterjedt a tűzvédelemben, például laboratóriumokban. Léteznek emellett kevés azbesztet tartalmazó különböző szigetelő lapok is.

Az EPA a következő azbeszt használati kategóriákat határozta meg. Ezek többségét a mai napig használják. 

2. táblázat. Azbeszt használati kategóriák [12]

Hullámos azbesztcement

Sík azbesztcement

Azbesztcement csövek

Azbeszt-cement lemez

tető bevonatok

padlózat

csővek szigetelése

tetőfedő anyagok

azbeszt ruházat

nem tetőfedő anyagok

vinil-azbeszt padlócsempe

automataváltóalkatrészek

tengelykapcsoló burkolatok

tárcsafék betétek

dobfék betétek

féktuskók

kereskedelmiésipariazbesztszövetek

lapos és préselttömítések (kivéve a különleges ipari alkalmazásokat)

kereskedelmi, hullámos éskülönleges papírok

azbesztkarton

azbeszttekercs

 

 

 

 

Az ép, sérülésmentes azbeszttartalmú anyagok általában nem jelentenek egészségügyi kockázatot. Viszont, ha megsérülnek, vagy a normálistól bármilyen módon eltérnek, vagy az idő múlásával romlik az állaguk, állapotuk, azbeszt kerülhet a levegőbe. [13]

Az azbeszt bányászata révén kerülhet a környezetbe. Ez általában külszíni kifejtéssel, dinamittal történik. A világon sok helyen bányásznak azbesztet. 2008-ban mintegy 180 000 tonna azbesztet termeltek ki Brazíliában, Kínában, Oroszországban, Kanadában, Zimbabwéban, Szváziföldön és Indiában [14]. Hazánkban a Dunabogdányhoz tartozó Csódi-hegy megnyitott kőfejtőjében fordul elő ásványtani ritkaságként. Amfibol előfordul Balatonbogláron, Diósjenőn, Fonyódon, Kapolcson, Mindszentkállán, Nagyinócon, Szilváskőn, Visegrádon és Tokaj környékén [15]. Magyarországon a nyergesújfalui Azbeszt-cementipari Vállalatnál dolgoztak fel azbesztet [16].

Széleskörű felhasználása miatt az azbeszt levegőbe és környezetbe egyaránt könnyen kijuthat. A levegőt terhelheti az ásványok eróziója, de nagyobb veszélyt jelent az emberi környezetterhelés. A szándékos rongálás például, vagy az épületek nem megfelelő karbantartása nagy veszélyt okozhat. Az ipari és emberi tevékenységből származó, esetleg az azbeszttartalmú hulladék nem megfelelő tárolása, vagy a vízvezetékhez használt azbeszttartalmú csövek mind szennyezheti a tavakat, természetes vizeket is [17].

c
Hogyan jut be szervezetünkbe

Elsősorban a levegőből belélegezve jut szervezetünkbe. Az azbeszt könnyen hasad hosszában, így vékony szálak jönnek létre, amelyek átmérője kb. 0,1-0,2 μm, ami kisebb, mint a tüdőbe vezető hörgőcskék átmérője, így a rostok könnyen a tüdő mélyebb rétegeibe juthatnak és megtapadhatnak, amelynek súlyos egészségkárosító hatásai vannak. Az 5 μm -nél rövidebb szálak a legveszélyesebbek, különösen azok, melyek hosszúság-szélesség aránya 3 vagy annál több. Az apróbb azbeszt szálak egész mélyre jutnak a tüdőbe, ahol fennakadhatnak. A bekerült lebonthatatlan azbeszt betokozódik és kóros elváltozások kialakulását idézheti elő, több éves lappangási idővel.

d
Milyen egészségkárosító hatásokkal rendelkezik, milyen adatok vannak erre

Több országban számos jelentés létezik közvetlen összefüggésről az azbeszt kitettség és a kialakult tüdőrák vagy mesothelioma (lásd lentebb) között. Egereken, patkányokon, hörcsögökön végzett állatkísérletekben belélegezve, ill. etetve is rákkeltőnek bizonyult. [18]

A hosszan tartó azbeszt kitettség növeli a tüdőbetegségek kialakulásának kockázatát. Ezt a kockázatot súlyosbítja a dohányzás. A betegségek tünetei akár évekkel, évtizedekkel később is jelentkezhetnek.

A lebegőben szálló azbesztpor jelent komoly egészségügyi kockázatot, hiszen az azbeszt rostok a tüdőbe kerülnek. Hosszas kitettség után a szálak a tüdőben maradnak. A tüdő szöveteibe ágyazva idővel súlyos betegségeket okoznak.

A következő három súlyos betegségért tehető felelőssé.

Azbesztózis:súlyos, progresszív, hosszú távú, nem daganatos betegség a tüdőben. Ennek oka, hogy a belélegzett azbesztszálak irritálják a tüdőt és szöveti hegeket okoznak. A szilikózishoz hasonlóan a tüdőben a kötőhártya túlburjánzását jelenti. A hegesedés megnehezíti az oxigén vérbe jutását. Tünete: légszomj; éles, pattogó hang levegővételkor. Nincs hatékony gyógymód.

Tüdőrák:Az azbeszttel kapcsolatos legtöbb halálesetért felelős. Azok az emberek, akik bányásszák, vagy az azbeszt gyártásában rész vesznek, ill. használják az azbeszt termékeket, azoknál nagyobb valószínűséggel alakul ki tüdőrák, mint a lakosság körében. Tünetei közé tarozik a légszomj, a tartós mellkasi fájdalom, rekedtség, és a vérszegénység.

Mesothelioma:A rák egy igen ritka formája, amely a tüdő, a mellkas, a has és a szív vékony hártyáján fordul elő, és szinte minden esetben kapcsolódik azbeszt kitettséghez. Ez a betegség csak az expozíció után évekkel jelentkezik. Ezért is tesznek nagy erőfeszítéseket, hogy megakadályozzák az iskolás gyerekek kitettségét. [19]

Az azbeszt veszélyessége a fajtájától is függ: a legnagyobb egészségügyi kockázatot a kék azbeszt jelenti. A szórt azbeszttel szemben a nem sérült azbesztpala nem jelent számottevő kockázatot, ám fúrni, fűrészelni nem szabad.

Az azbeszt belégzése a fent említettek mellett mellhártyagyulladást is okozhat.

Amerikában az Egészségügyi és Humán Szolgáltatások Minisztériuma (DHHS), az Egészségügyi Világszervezet (WHO), valamint az EPA megállapították, hogy az azbeszt emberben rákkeltő. Az azbeszt felhasználását betiltották. Fékbetétekben adalékanyagként azonban még használatban van. [20]

Fontos, hogy senki se próbálja maga eltávolítani az azbesztet, azt mindig bízzák szakemberre, az azbeszthez ne nyúljanak. A lebontott azbeszt, azbesztpala értékesítése, ingyen átadása tilos.

e
Milyen környezeti kockázatokat hordoz

Azbesztszálak kerülhetnek természetes vizekbe és levegőbe a természetes lebomlás és az azbeszt feldolgozás révén. A szálak nem párolognak, ill. nem oldódnak a vízben. Kis átmérőjű szálak hosszabb ideig maradhatnak a levegőben és a szél vagy víz által messzebbre is eljuthatnak. A nagyobb átmérőjű szálak hamarabb kiülepednek. A talajban nem bomlanak le, gyakorlatilag változatlanok maradnak hosszabb ideig.  [21]

f
A kitettség és az egészségügyi kockázat mértéke milyen tényleges veszélyforrást jelent a lakosság számára

Az épületekbe több, a 80-as években beépített, gyengén kötött szórt azbeszt kötése elöregszik és porladni kezd. Ha nincs védőburkolat, akkor ez közvetlenül a levegőbe kerül. Számos esetben a védőburkolat a mindennapi használat során sérül és ezáltal jut az azbeszt a környezetbe. Az azbesztrostok a lakásokba, irodahelyiségekbe is bejuthatnak, különösen ott, ahol klímaberendezés vagy gépi ventilláció üzemel.

Mindenki ki lehet téve az azbeszt veszélyeinek. A levegőben kis mennyiségben, amely 0,00001-,0001 szál/ml levegő között változik, de ez az érték magasabb a városi és ipari területeken. Azon emberek, akik azbesztbányászattal, feldolgozással foglalkoznak, vagy egy ilyen gyár mellett élnek, fokozottan ki vannak téve az azbeszt veszélyének. Azbesztszálak kerülhetnek a levegőbe azbeszttartalmú termékek használata révén. Bármilyen azbesztet tartalmazó épület, építőanyag karbantartásakor, bontásakor kerülhet azbeszt a környezetbe, ha nem tartják be a legszigorúbb védelmi előírásokat.

Az ivóvíz azbeszttartalma az azbeszt csövek miatt fordulhat elő, ám ennek az egészségügyi hatása minimális[22].

A WHO szerint a földrengés is nagy mennyiségű azbesztet juttathat a környezetbe. A földrengés során megsérült, ledőlt épületek esetében elengedhetetlen az azbeszt tartalmú anyagok kezelése. Az ártalmatlanítást végzők esetében fontos a személyi védelmi felszerelés (porvédő maszk, munkavédelmi ruha) [23].

Magyarországi példa, hogy egy dunántúli kisvárosban 2006-ban zúzalékkővel fedtek le utakat. Rövid időn belül (2 hét) az egyik lakó macskája elpusztult. Felmerült, hogy a kőanyag egészségre veszélyes lehet. A röntgen-pordiffrakcióval (XPD) végzett ásványtani vizsgálatok során kimutatták, hogy az egyik azbesztként is megjelenő ásványcsoport (krizotil) nagy mennyiségben (40 %) volt jelen [24].

g
Hogyan kerülhetjük el

Ha valaki bizonytalan abban, hogy van-e azbeszt a házában, egy azbesztteszttel, szakember segítségével (Magyar Azbesztmentesítők Szövetsége: 06 1 221-5574; cégek: http://www.dunamenti.hu/, http://www.dunamenti.hu/)ki lehet deríteni, amelyet például egy házfelújítás előtt mindenképpen érdemes megtudni.

Milyen épületekben lehet szórt azbeszt?

  • Lakótelepi házakban, de ezekről általában rendelkezésre áll felmérés, azaz a ház kezelői, lakói általában tudnak az azbeszt jelenlétéről.
  • Középületekben: művelődési ház, iskola, óvoda, templom, színház, irodaház, kórház, szállók, öregek otthona, pályaudvarok.
  • Ipari épületekben.

Az épület mely részében találkozhatunk szórt azbeszttel?

  • Az ’50-es, ’60-as, ’70-es években épült épületeknél, kazánoknál, fűtéscsöveknél valamint központi fűtés-vezetékeknél nagy eséllyel találunk azbesztet.
  • Az alagsori födémben, közösségi és tároló helyiségekben (pl.: babakocsi tároló).
  • Kazánban, kéményben, légkondicionáló berendezésekben.
  • Az ipari csarnokok, pályaudvarok, stb. tetőszerkezetében.
  • Tűzveszélyes helyiségek szigetelése (pl.: laboratóriumokban).
  • A 2000-ig épült épületeknél ún. „régi eternit” palatetők szinte biztosan azbesztet tartalmaznak. (2001 óta kizárólag azbesztmentes termékeket gyártanak Eternit néven.)

Ha sérült az azbeszttartalmú felület, azt azonnal el kell különíteni gyerekektől, kisállatoktól. Ezt követően szakemberrel kell kapcsolatba lépni. [25]

Általános védelmi intézkedések:

  • Kerülje az olyan helyeket, ahol bontási törmelék, építési hulladékok vannak.
  • Kerülni ajánlott az azbeszt tartalmú anyagok rongálását.
  • Ha azbeszt por került egy felületre, ne porolja, söpörje, vagy porszívózza le, mert a szálak a levegőbe jutnak.
  • Nedves anyaggal takarítsa, az nem engedi a levegőbe jutni a szálakat.

 [26]

A 20. század utolsó évtizedeiben nagy erőfeszítéseket tettek, hogy teljesen visszaszorítsák az azbeszt alkalmazását, és eltávolítsák a már beépített azbeszt tartalmú anyagokat. Az eltávolítás – munka- és egészségvédelem hiányában –  rendkívül veszélyes volt, ugyanis az azbesztszemcsék folytonos leválását és levegőbe kerülését nem lehetett megakadályozni. A vakolatok eltávolítására általában nedves eljárást alkalmaztak (vízsugár). Az eltávolított anyagot a Veszélyes hulladék kategóriába sorolták. Leggyakrabban a hulladéktárolókban betonba, habarcsba vagy agyagzagyba ágyazták be. Az azbeszt alkalmazások felderítése és eltávolítása napjainkban is fontos feladat [27]. Itthon működik a Magyar Azbesztmentesítők Szövetsége.[28]

h
Léteznek-e kevésbé káros alternatívák, és melyek azok

A helyettesítő anyagokkal szemben támasztott követelmények, hogy feleljen meg a feladatnak, ne károsítsa a környezetet, előállítása ne legyen túl drága.

  1. Természetes és mesterséges ásványi szálak: wollastonit, szepiolit, kőzetgyapot, üvegszál.
  2. Szintetikus szerves szálak: polipropilén (PP), polietilén (PE), polivinilalkohol (PVA) stb. anyagúak.
  3. Természetes szerves szál: cellulóz.

 [29]

Az Eternit márkanevet sokszor használják az azbesztcement termékekre, azonban 2001. óta csak azbesztmentes pala termékeket gyártanak és forgalmaznak ezen a néven.

 

i
Vonatkozik-e rá valamilyen jogi szabályozás (betiltás, korlátozás), vagy van-e ilyen folyamatban

Európai irányelvek:

  • 1983 óta tilos a kékazbeszt felhasználása.
  • 1985-től korlátozták a többi azbesztfajta alkalmazását.
  • 1991-től tilos az összes amfibolazbeszt alkalmazása.
  • 1999-től tilos a krizotil alkalmazása (2005-ig kellett az irányelveknek megfelelő törvényeket a tagországoknak megalkotni).

 

Magyarország:

  • 1992-től tilos a kékazbeszt alkalmazása.
  • 2005-től tilos a krizotil alkalmazása.

 [30]

Az 1907/2006/EK rendelet (REACH) XVII. mellékletének módosítása nyomán megerősítést nyert az azbesztre vonatkozó általános tilalom alóli néhány kivétel. Figyelembe véve, hogy Európában még távolról sem létezik átfogó piacfelügyelet, továbbá hogy a harmadik országokból származó és esetleg 2005. előtt gyártott építőanyagok azbesztet tartalmazhatnak, nem zárható ki a XVII. melléklet rendelkezéseivel való visszaélés. [31]

Az Európai Parlament 2009. május 7-i állásfoglalása a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH) szóló 1907/2006/EK Európai Parlamenti és Tanácsi rendelet módosításáról szóló bizottsági rendelettervezetről a XVII. melléklet tekintetébensürgeti a Bizottságot, hogy hozzon létre stratégiát az azbeszt összes formájának és az azbesztszálak összes felhasználásának 2015-ig történő betiltására, beleértve a megfelelő exportkövetelményeket a hulladékszállításról szóló 2006. június 14-i 1013/2006/EK Európai Parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban, valamint a hulladékról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. november 19-i 2008/98/EK Európai Parlamenti és tanácsi irányelvben megállapított közelség elvének figyelembevételével. [32]

Források

[1] http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0600012.EUM
[2] http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0600012.EUM
[3] http://www.mindat.org/min-975.html
[4] http://www.mindat.org/min-8996.html
[5] http://www.mindat.org/min-1170.html
[6] http://www.mindat.org/min-254.html
[7] http://www.mindat.org/min-4011.html
[8] http://www.mindat.org/min-18.html
[9] http://monographs.iarc.fr/ENG/Monographs/suppl7/Suppl7-20.pdf
[10] http://www.2spi.com/catalog/msds/msds02703.html
[11] http://www.unep.org/padelia/publications/VOLUME2U73.htm
[12] http://www.epa.gov/asbestos/pubs/help.html#role
[13] Proksch E. Toxicological evaluation of nitrosamines in condoms. Int J Hyg Environ Health. 2001 Nov;204(2-3):103-10.
[14] http://www.mbendi.com/indy/ming/asbs/p0005.htm#10
[15] Koch Sándor, 1985 Magyarország ásványai Akadémia kiadó, Budapest 652.
[16] http://www.greenfo.hu/hirek/hirek_item.php?hir=3005
[17] http://www.kvvm.hu/cimg/documents/AZBESZTSZAKMAI.pdf
[18] http://monographs.iarc.fr/ENG/Monographs/suppl7/Suppl7-20.pdf
[19] http://www.epa.gov/asbestos/pubs/help.html
[20] http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:L:2009:196:0027:01:HU:HTML
[21] http://www.atsdr.cdc.gov/toxfaqs/tf.asp?id=29&tid=4
[22] http://www.atsdr.cdc.gov/toxfaqs/tf.asp?id=29&tid=4
[23] http://www.wpro.who.int/NR/rdonlyres/55CD7A37-D566-462E-B109-653B63E0ADDC/0/Asbe...
[24] http://abyss.elte.hu/users/kasvanytan/HU_eloadas_pdf/Azbeszt_betegseg_es_szabaly...
[25] http://www.epa.gov/asbestos/pubs/help.html#where
[26] http://www.wpro.who.int/NR/rdonlyres/55CD7A37-D566-462E-B109-653B63E0ADDC/0/Asbe...
[27] http://hu.wikipedia.org/wiki/Azbeszt
[28] http://www.kszgysz.hu/mazbesz.htm
[29] http://abyss.elte.hu/users/kasvanytan/HU_eloadas_pdf/Azbeszt_betegseg_es_szabaly...
[30] http://abyss.elte.hu/users/kasvanytan/HU_eloadas_pdf/Azbeszt_betegseg_es_szabaly...
[31] http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?pubRef=-//EP//TEXT%20WQ%20E-2010-8...
[32] http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ%3AC%3A2010%3A212%3A0106...

j
Rákkeltő besorolások

 

Azbeszt
1332-21-4

 Krizotil 12001–29–5 Krokidolit 12001–28–4 Amozit 12172–73–5
IARC* karcinogén Group 1      
EU CMR Karc.Kat.1      
EPA karcinogén/ EPA Toxics Release Inventory List Group 1      
EU szabályozás

3924/91/EGK,
1907/2006/EK,
2010/75/EU,
2010/728/EU,

      
SVHC lista - -    
CAREX munkahelyi és környezeti egyaránt      
UNEP PIC - -    
USA TRI fejlődési vagy reprotoxikus, vagy
európai PRTR-E-PER**

azbeszt

1332-21-4

*csak ha szálas formában van		      
Stockholm POP - -    
SIN lista -      
ETUC lista -      
Endokrin Diszraptor:
EU-s lista, EPA Illionois, Colborn lista, Keith lista
Endokrin Diszraptor: -
EU-s lista: -
EPA Illionois: +
Colborn lista: -Keith lista: -
      

 

*The International Agency for Research on Cancer (IARC) is part of the World Health Organization. IARC's mission is to coordinate and conduct research on the causes of human cancer, the mechanisms of carcinogenesis, and to develop scientific strategies for cancer prevention and control. The Agency is involved in both epidemiological and laboratory research and disseminates scientific information.

**194/2007. (VII. 25.) korm. rendelet az Európai Szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási Nyilvántartás létrehozásáról, valamint a 91/689/EGK és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló 166/2006/EK Európai Parlamenti és Tanácsi rendelethez (E-PRTR) kapcsolódó kormányrendeletek módosításáról

http://echa.europa.eu/chem_data/authorisation_process/candidate_list_table_en.asp
http://www.chemtrack.org/White/CMR.pdf
http://www.atsdr.cdc.gov/
http://www.carexcanada.ca/en/carcinogen_profiles_and_estimates/
http://www.mindfully.org/Pesticide/Banned-Severely-Restricted-EPA.htm
http://www.chem.unep.ch/pops/alts02.html
http://w3.chemsec.org/
http://www.etuc.org/a/7479
EDC-hez: http://www.womenlivingnaturally.com/articlepage.php?id=164
Keith-lista: http://media.iupac.org/publications/pac/1998/pdf/7012x2319.pdf
Colborn-lista: http://www.ourstolenfuture.org/basics/chemlist.htm
EU-lista: http://ec.europa.eu/environment/docum/pdf/bkh_annex_01.pdf

k
Környezeti hatások

 

Környezeti elem 

Koncentráció

Mértékegység 

Hivatkozás

Légszennyezettség egészségügyi határértéke (24 órás és éves)
krokidolit, aktinolit  antofillit , amozit, tremolit

 

1000

 

rost/m3

4/2011. (I. 14.) VM rendelet a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről. (A határérteket pásztázóelektronmikroszkoppal mérve kell ellenőrizni.)

 

Az infolapot összeállította

Kőrös Éva Judit, Krifaton Csilla


▲ Vissza a tetejére ▲